Így kell médiát csinálni: nincs is ellenzék

Az orosz lakosság nagy része nem hallotta még a legfontosabb orosz ellenzéki politikusok, jogvédők neveit - derült ki a Levada Központ orosz közvélemény-kutató intézet legújabb felméréséből. Így hiába az ellenzéki sajtóban vagy az orosz blogoszférán nagy figyelemmel kísért jogvédő- vagy tüntető akciók, az emberek nagy része úgy tűnik csak a televízióból értesül az országban zajló eseményekről. Így pedig gyakorlatilag nincs esélye annak, hogy a hamarosan soron következő parlamenti választásokon, illetve a 2012-ben zajló elnökválasztásokon egy ellenzéki erő is sikerrel szerepelhessen.

2011. április 16., 07:28

Ljudmilla Alekszejeva, Ilja Jasin, Eduard Limonov vagy az ex- sakkvilágbajnok Garri Kaszparov – mind olyan nevek, amelyek nehézsúlyú orosz ellenzéki politikusokat takarnak és akik egyben gyakorlatilag ismeretlenek az orosz lakosság nagy része számára - írta a

Kitekintő.

Az oroszok körében a legismeretlenebbnek a legöregebb - és egyben az egyik legrégebb ideje a politikai porondon lévő - jogvédő, a 83 éves Ljudmilla Alekszejeva számít. Őt az orosz lakosság csupán 24 százaléka ismeri. Alekszejeva a moszkvai Helsinki csoport jelenlegi vezetője, és egyik alapítója volt 1976-ban. 1977-1993 közötti éveket emigrációban töltötte az Egyesült Államokban, majd 2002-től az orosz emberjogi bizottság aktív tagja lett. Az elmúlt két és fél év során azzal tűnt fel a sajtóban, hogy csoportjával az adott hónapok 31-in tüntetéseket szerveztek az orosz alkotmány 31. cikkelyének a védelmében, amely a szabad gyülekezési jogról rendelkezik – és amelyet Alekszejeva szerint a hatóságok nem tartanak be (bizonyítja ezt, hogy az akciók ellen a Kreml mindig határozottan lépett fel). 2009-ben a soron következő, december 31-i tüntetést a speciális orosz rendvédelmi egységek, az OMON tagjai erőszakos módon oszlatták fel, és magát az akkor 82 éves Alekszejevát is letartóztatták, ami nagy visszhangot keltett külföldön. Számos külföldi lap „szégyenletesnek” nevezte a moszkvai hatóságok fellépését, az Európai Parlament elnöke, Jerzy Buzek pedig felháborodásának adott hangot. Az eset óta az orosz vezetés különös figyelmet szentelt annak, hogy az idős jogvédő hölgy miatt ne kerüljön a külföldi média figyelmébe.

Úgy szintén ismeretlenül cseng az orosz lakosság 68 százalékának Ilja Jasin neve, aki a „Szolidaritás” mozgalom egyik vezetője. Jasin az orosz ellenzéki párt, a „Jabloko” egyik ismert tagja volt, de 2008-ban kizárták a pártból, mert nyilvánosan többször is kritizálta a Jablokót és vezetését, és egy programot is kidolgozott annak megreformálására. 2009 júliusában Jasin jelölte magát a moszkvai városi Duma képviselői székébe, de a választási bizottság visszautasította a jelöltségét, miután az összes érte összegyűjtött kopogtatócédulát érvénytelennek minősítette.

A fiatal, jelenleg mindössze 27 éves politikus már többször volt fogságban is: 2005 április 26-án részt vett a belarusz ellenzék minszki tüntetésén, amelyet a karhatalom igen erőszakos módon oszlatott fel, Jasint pedig a többi tüntetővel együtt letartóztatták, és több napot töltött vizsgálati fogságban. Legutóbb pedig a 2010. december 31-i (Alekszejeva által szervezett) tüntetésen fogták el, és több napos fogságra ítélték Borisz Nyemcovval együtt.

Donald Trump amerikai elnök június 3-án bejelentette, hogy 25%-ról 50%-ra emeli az acél- és alumíniumtermékekre kivetett vámokat. A döntést Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtótitkára közölte, hozzátéve, hogy az elnök várhatóan még aznap aláírja a rendeletet.