Már 15 tagállam csatlakozik a magyar „gyermekvédelmi” törvény miatt indult EU-s eljáráshoz

A másfél éve tartó kötelezettségszegési eljárásban az Európai Bizottság 2022 decemberében az Európai Unió Bíróságához fordult. Az április 6-i határidőig minden eddiginél több, 15 tagállam és az Európai Parlament csatlakozott az eljáráshoz, áll a Háttér Társaság közleményében.

2023. április 7., 20:50

Szerző:

Előzmény

2021 június 15-én megszavazta a Fidesz, a KDNP és a Jobbik parlamenti frakciója a jogvédő szervezetek által is sokat kritizált homofób pedofiltörvényt, 157 igen és egy nem szavazattal. Az egyetlen nemmel szavazó Székely Sándor, független képviselő volt, a Jobbikot leszámítva az ellenzéki pártok képviselői bojkottálták a szavazást. A Fidesz eredetileg a pedofil bűncselekmények ellen hatékonyabban fellépő törvényként mutatták be a tervezetet, majd teleírták homofób és transzfób módosításokkal.

A Jobbik azzal védekezett, miután bejelentették, hogy együtt fognak szavazni a Fidesszel, hogy ők minden eszközzel küzdeni akarnak a pedofilok ellen és, ha majd hatalomra kerülnek, kiveszik a meleg- és transzellenes részeket a törvényből. 

A törvényről, és annak következményeiről alábbi cikkeinkben írtunk részletesen:

 

A Háttér Társaság közleménye

2021. június 15-én szavazta meg a magyar országgyűlés a propagandatörvényként emlegetett törvénymódosítást, ami tiltja LMBTQI témák megjelenítését és népszerűsítését kiskorúak számára, ezzel tovább démonizálva az LMBTQI embereket. A melegséget és transzneműséget cenzúrázó törvény megszavazása óta nőtt az LMBTQI személyek elleni erőszak, romlott a közbeszéd, és az oktatási intézményekből eltűntek nemcsak az LMBTQI tartalmak, de megnehezedett a szexuális nevelés általában is, mivel külső szakértők és civil szervezetek csak engedéllyel juthatnak el az iskolákba, az engedélyezésről szóló miniszteri rendeletet azonban a mai napig nem fogadták el. Az elmúlt másfél év tapasztalatai kétségtelenül igazolták: a törvény dermesztő hatását még megbecsülni sem tudjuk, a szankcióktól való félelem miatti öncenzúra az élet minden területét elérte.

Az Európai Unió Bírósága (EUB) február 13-án hozta nyilvánosságra az Európai Bizottság keresetlevelét. Az Európai Unió hivatalos lapjában közzétett beadvány alapján egyértelmű, hogy a propagandatörvénnyel elfogadott módosítások számos helyen ellentétesek az Európai Unió jogával, ideértve az Alapjogi Charta több rendelkezését. Az Európai Unió tagállamainak hat hetük volt csatlakozni az EUB eljáráshoz. A tagállamok beavatkozása az EUB előtti ügyekben ritka, eddig csak kifejezetten nagy horderejű, fontos emberi jogi kérdéseket is felvető ügyekben lépett be az eljárásba egy-egy tagállam az Európai Bizottság beadványát támogatva.

A legtöbb, összesen öt tagállam a Lengyelország ellen a bírák függetlenségét és a jogállamiságot sértő fegyelmi rendszer miatt indított kötelezettségszegési eljárásban csatlakozott. A magyar propagandatörvénnyel szembeni EU-s fellépést viszont háromszor annyi tagállam támogatja; ráadásul történelmében először az Európai Parlament is beavatkozott.

Ez az eljárás nemcsak a magyar homo- és transzfób törvényről szól, hanem az emberi méltóságot kikezdő, a szexuális és nemi kisebbségek ellen uszító populizmusról is. Egyetlen tagállam kormánya sem bánhat másodrendű állampolgárként senkivel sem, így az LMBTQI emberekkel sem. Az Európai Bizottság és a beavatkozó tagállamok határozott fellépése egyértelmű üzenet: Orbán Viktor LMBTQI-ellenes ámokfutása nem terjedhet tovább az Európai Unióban. Az elmúlt másfél hónapban a Háttér Társaság és szövetségesei, a Forbidden Colours és a Reclaim minden EU-s tagállamot arra buzdított, hogy álljon ki az egyenlőség és a magyarországi LMBTQI emberek mellett. A kötelezettségszegési eljárásba belépő tagállamok nagy száma egyértelművé teszi: kormánynak nem néhány brüsszeli bürokratával van konfliktusa, az Európai Bizottság fellépése széles körű támogatottságot élvez.

Fontos hangsúlyozni ugyanakkor, hogy a bíróság döntését nem befolyásolja, hogy hány tagállam avatkozott be: a bíróságnak csak az előterjesztett jogi érveket szabad mérlegelnie, és döntését az alapján kell meghoznia. Az, hogy 15 tagállam tervez a perbe beavatkozni, azt is jelenti, hogy további jogi érvekkel támogathatják a Bizottság keresetében foglaltakat, ezeket majd a bíróságnak vizsgálnia kell.

„2021-ben a homo- és transzfóbia elleni világnapon kiadott nyilatkozatában 17 tagállam vállalta, hogy akár peres úton is küzd az LMBTQI jogok csorbítása ellen, 13-an közülük most beváltották az ígéretüket és hozzájuk olyan is csatlakozott, aki két éve még nem tett ilyen vállalást. A példátlan kiállás reményt adhat az LMBTQI közösség számára, hogy az Európai Unió megvédi értékeit, és az elnyomó törvény nem lesz hosszú életű.” 

– mondta Polgári Eszter, a Háttér Társaság Jogi Programjának vezetője.

„Majdnem két éve küzdünk a „gyermekvédelminek” hazudott törvény ellen, nap mint nap arról hallva, hogy miként hagyja az cserben a fiatalokat. Európa szívében ne kelljen a pult alól mesekönyvet vásárolni, vagy egy tanárnak azon aggódnia, beszélhet-e melegségről vagy transzneműségről, ha egy diákját csúfolják a szünetben. Tovább dolgozunk azért, hogy ez az embertelen törvény ne szorítsa ki az LMBTQI embereket a társadalomból és a közbeszédből, és egy mindenki számára szabad és biztonságos Magyarországon élhessünk”

– tette hozzá Dudits Luca, a Háttér Társaság ügyvivője.

(Kiemelt képünk: Résztvevő transzparenst tart fel a Propagandatörvény helyett elfogadást! tüntetésen a Kossuth téren, 2021. június 14-én. Fotó: Merész Márton / MTI)

10:30

Benjamin Gantz, az izraeli háborús egységkormány minisztere bejelentette, lemond, ha Benjamin Netanjahu kormányfő nem fogad el egy egyeztetett tervet a gázai övezet jövőjéről. A nyilatkozat belpolitikai válságot válthat ki.