Hollande első száz napja: forró ősz jöhet
Elnöki mandátumának első száz napja alapján meglehetősen vegyes értékelés kapott honfitársaitól Francois Hollande. Népszerűsége már a mézesheteknek tekinthető első három hónap alatt érezhetően megkopott, az elemzők megítélése szerint ősztől egyre növekvő kihívásokkal kell szembenéznie.
Az Ifop közvélemény-kutató napokban közzétett felmérése azt mutatja, hogy bár a többség szerint a május 6-án megválasztott szocialista politikus tartja magát választási ígéreteihez, mindössze 46 százalék elégedett az elnök eddigi teljesítményével. A franciák 51 százaléka viszont kételkedik abban, hogy Hollande képes lesz növekedési pályára állítani a kilencedik hónapja zéró növekedést mutató, stagnáló gazdaságot, visszaszorítani a 10 százalékot meghaladó munkanélküliséget, kordában tartani az illegális bevándorlást és megszilárdítani a közbiztonságot.
Míg a kampányígéretek megvalósítása a megkérdezettek 57 százalékának támogatását élvezi, egyöntetű elismerést szinte csak szimbolikus jelentőségű döntései hoztak számára. A gazdaság beindítását, a jelenleg 4,5 százalékos államháztartási hiány 3 százalékra csökkentéséhez minimálisan szükséges új adókért kevesen lekesednek.
A válaszadók 82 százalékának tetszésével találkozott az elnök első lépése, az államfő és a kormánytagok javadalmazásának 30 százalékos megkurtítása, és az állami vállalatok vezetőinek évi 450 000 eurós fizetési plafonja. (Francois Hollande havi brutto 14.910 euró fizetést vesz fel, elődje, Nicolas Sarkozy 21.300 eurórót kapott az előző öt évben.)
75 százalék üdvözli azt a döntést is, hogy az év végéig hazahívják Afganisztánból a francia harcoló egységeket, és 71 százalék egyetért azzal, hogy a Sarkozy által 62 évre emelt nyugdíjkorhatár megtartása mellett 60 éves korban befejezhessék aktív pályafutásukat azok, akik 20 éves koruk előtt álltak munkába, s 41 évi járulékfizetési idővel rendelkeznek.
Kétharmados (68%) egyetértés övezi azt az új szabályozást is, amely szerint a lakástulajdonos augusztus 1-jétől maximum az infláció mértékével emelheti az új bérlő albérleti díját.
Ugyancsak kétharmad (67%) támogatja azt a kormányzati célkitűzést, hogy 2012 őszétől 1000 új pedagógus kap állást az általtános iskolákban, később pedig a közép- és felsőfokú intézményekben is bővítik az oktató létszámot, 26 százalék viszont ellenzi újabb munkahelyek létesítését a közoktatásban azzal az indoklással, hogy ez a lépés a jelenlegi válságos helyzetben súlyos terheket ró a költségvetésre.
A szolidarítási vagyonadó (ISF) újabb sávjának bevezetése – az évi egymillió eurónál magasabb jövedelemmel rendelkezők bevételének egymillión felüli részét 75 százalékos adóval sújtó intézkedés - hasonló arányú fogadtatásban részesül. Az ellenzők a legvagyonosabb franciák külföldre településének veszélyétől óvnak – érthetően leginkább az előző kormánypárt soraiból.
Míg a kötelező minimálbér kétszázalékos emelése (havi bruttó 1398,37 euróról 1425,67 euróra) a teljes népességben 59 százalékos népszerűségnek örvend, az intézkedés célcsoportja, a fizikai dolgozók körében alig 48 százalék az elégedettek aránya.
Vízválasztó a túlórák eddigi adómentességének megszüntetése: a közvélemény 61 százaléka nem ért egyet, a fizikai dolgozók 75 százaléka határozottan helyteleníti a Sarkozy-korszak egyik legnépszerűbb újításának eltörlését.
Az örökösödési és az ajándékozási illeték megemelését a lakosság 64 százaléka ellenzi, alig egynegyede (24%) üdvözli a szocialisták adópolitikáját.
Az Ifop adatainak tanúsága szerint a francia lakosság kisebbik fele, mindössze 40 százaléka bízik abban, hogy Hollande és az új kormány a többi uniós tagállammal együtt megoldást talál az eurózóna válságára, a munkanélküliségi adatok kedvező irányú módosításához, ami a franciák első rendű prioritása, csak 27 százalék fűz reményeket.
Politikai elemzők az Ifop állapotjelentése kapcsán azt emelik ki, hogy miközben számos európai országban megszorításokkal igyekeznek a kormányok úrrá lenni a válságon, a franciák többsége a jelek szerint nem hajlandó tudomásul venni, hogy a közeli jövőben kivételes erőfeszítésekre kell felkészülniük, ami a kormány őszre tervezett adóreformjának prespektívájában nem sok jót ígér.
A felszín alatt lappangó indulatokra figyelmeztetnek az Amiens-ben augusztus 14-re virradóra kirobbant zavargások. Az észak-franciaországi várost elöntő erőszakhullám hírére Hollande, aki augusztus első hetében kezdte meg évi rendes szabadságát a francia elnökök nyári üdülőhelyéül szolgáló Brégancon erődítményben, elnökké választásának századik napján, s hivatalba iktatásának három hónapos évfordulóján nyilatkozatban tett ígéretet arra, hogy az állam minden erőforrását mozgósítani fogja az erőszak ellen, s a közbiztonság fenntartása érdekében a jövő évi költségvetésben megemelt összeget biztosít a rendfenntartó erők számára.
