Hogy mi van?

Bolgár György sorozata

Azt állítja Orbán Viktor
(a Focus című német hírmagazinnak adott interjújában), hogy „az iszlám kultúra ma erősebb, mint a miénk”, jobban tiszteli az életet és nagyobb értéket tulajdonít a családnak, amit a demográfiai mutatók is jeleznek.

Ezzel szemben a tény az,
hogy az iszlám kultúra egyáltalán nem erősebb, mint a keresztény európai kultúra; azok az országok, ahol az iszlám vallásúak élnek többségben, jellemzően komoly és régóta tartó válságban vannak a Közel-Kelettől Pakisztánig. Azt pedig aligha lehet családi értéknek nevezni, hogy totális a férfiuralom és a nők több gyereket szülnek, mint az európaiak. Ha viszont az erősebb iszlám kultúráról szólva Orbán netán arra gondol, hogy a vallás jóval erőteljesebben és szélsőségesebben érvényesül a muzulmán államok és emberek mindennapi köz- és magánéletében, mint Európában, akkor erre nem valamiféle keresztény fundamentalizmus a válasz. Legalábbis merjük remélni.

Azt is állítja a kormányfő
(ugyanott, az ukrán válságról), hogy az ukrajnai magyar közösségből egyre többen jönnek át hozzánk „gazdasági menekültként”.

Ezzel szemben a tény az,
hogy a gazdasági menekült mindenképpen rossz definíció. Egyrészt azért, mert az összes többi menekült esetében a miniszterelnök nem menekültről, hanem illegális bevándorlóról beszél, akinek nem kellene sehonnan menekülnie és csak a jobb élet reményében indul útnak, másrészt meg azért, mert a kárpátaljai „gazdasági menekültek” magyar állampolgárok, nem kell menedékjogot kérniük. Még ha jól hangzik is, hogy lám, mi azért mégiscsak befogadunk menekülteket.

Azt állítja továbbá Orbán
(századszor, de ezúttal a Focusnak), hogy 2010-ben Magyarország egyáltalán nem volt jobb helyzetben, mint Görögország.

Ezzel szemben a tény az,
hogy összehasonlíthatatlanul jobb helyzetben volt. Görögország eladósodottsága 2010-ben 148 százalékra nőtt, míg Magyarországé 81-re, a görög költségvetési hiány abban az évben 11 százalékos volt, a miénk 4,5, az adósságkockázatuk pedig a miénknek a sokszorosa. A görög GDP 5,4 százalékkal zuhant, a miénk már 1 százalékkal emelkedett. Tovább is van, mondjam még? De minek?

Azt állítja Nógrádi György
biztonságpolitikai szakértő, egyetemi tanár (az Inforádióban a menekültválságról), hogy Svédországban 80-szor nagyobb az esélye annak, hogy migráns követ el köztörvényes bűncselekményt, mint egy született svéd.

Ezzel szemben a tény az,
hogy Svédországban nem készítenek statisztikát a bűnelkövetők etnikai hátteréről. Ezért nem lehet tudni, hogy a bűnözők között hány százalékot tesznek ki a bevándorlók vagy a bevándorló szülők gyerekei. Amit viszont lehet tudni, az az, hogy az elmúlt tíz év alatt 16 százalékkal nőtt a bűncselekmények száma, és ez a növekedési ütem kisebb, mint korábban volt, bár az emigránsok száma gyorsabban emelkedett, mint az előző évtizedekben. Hogy ebből hogy jön ki a 80-szor nagyobb bűnözés, azt csak egy szakértő lenne képes megmondani.

Azt állítja Csizmadia László,
a CÖF egyik szóvivője (a Magyar Idők című kormánypárti lapnak), hogy annak idején jártak André Goodfriendnél, az amerikai nagykövetség volt ideiglenes ügyvivőjénél, és elmondták neki, hogy „egy országban annál nagyobb a polgári kohézió és a demokrácia, minél többen akarják ugyanazt.”

Ezzel szemben a tény az,
hogy ezek szerint a polgári kohézió és a demokrácia Észak-Koreában a legnagyobb, ahol nincs ellenvélemény, de Belaruszban is hatalmas, ahol „Európa utolsó diktátora”, Lukasenka elnök 80 százalékos szavazataránnyal lett újra elnök. Bezzeg Németországban a győztes Merkel asszony kénytelen volt megelégedni 41,5%-kal vagy Nagy-Britanniában a konzervatívok 37-tel. Hiába, ezeknek a szerencsétlen nyugatiaknak fogalmuk sincs, milyen az igazi CÖF-demokrácia és polgári kohézió.

Azt állítja Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes
(Fodor Gábornak arra a kérdésére adott írásbeli válaszában, hogy miért nincs a minisztériummá alakított Miniszterelnöki Kabinetiroda helyett inkább önálló egészségügyi vagy oktatási minisztérium), hogy amikor az egészségügynek még volt minisztériuma, „az önálló Egészségügyi Minisztérium ötlete volt a vizitdíj vagy a kórházi napidíj.”

Ezzel szemben a tény az,
hogy az ötlet nem az önálló Egészségügyi Minisztériumé volt. Valószínűleg sokaké, de a 2006-os választások előtt még meg sem alakult az új kormány (benne Molnár Lajos egészségügyi miniszterrel), amikor Gyurcsány az őszödi beszédben már a vizitdíj szükségessége mellett érvelt. Éppen a Gyurcsányt „leamortizáló” Semjén feledkezett volna meg erről?