Hangulatjelentés 2010 Oroszországáról

Bizonytalan optimizmusnak nevezte a

VCIOM közvéleménykutató intézet igazgatója, Valerij Fjodorovazt a közérzetet, amely 2010-ben volt jellemző az oroszországi lakosokra. Az intézet több év óta az esztendő végén felméri, milyennek ítélik meg az emberek az egyéni helyzetüket, és milyennek az ország helyzetét. Az adatok összehasonlítása lehangoló következtetésekre vezetett: a gazdasági válság után az ország mégsem került felívelő pályára, aminek következményeként bizonytalanság és ingadozás jellemezte a közhangulatot az elmúlt évben.

Az előző évekkel való összehasonlításban a 2010-es esztendő jellegtelen időszaknak tűnik – állapítja meg a közvéleménykutató „hangulatjelentése”. 2008 a gazdasági szárnyalás, egy új elnök (Dmitrij Medvegyev) megválasztásának, egy kisebb győztes háború (a Dél-Oszétia miatt Grúziával vívott fegyveres konfliktus) és a maximálisra értékelt társadalmi közérzet éve volt, s még ugyanabban az esztendőben az embereknek villámcsapásszerű bukást kellet megélniük mind a gazdaságban, mind az ország, a világ és benne önmaguk érzelmi és racionális értékelésében.

A 2009-es év munkanélküliséggel, pénztelenséggel, reményvesztéssel indult. Azonban tavaszra a negatív trend megtört, a gazdaság kezdett kikecmeregni a bajból, a média is betelt a válsággal, és más témákra tért át, az emberek „lassan felengedtek - feléledtek, munkát kerestek és találtak, elindult valamifajta pörgés. De mindmáig nincs szó egyenes vonalú, magabiztos, általánosan érzékelhető felemelkedésről. Így 2010 az egyfajta ide-oda csapódások éve volt, amikor a bizonytalan növekedés rövid időszakai megtorpanásokkal és az egy helyben topogások időszakával váltakoztak” - írta a kutatási adatokat összegző

cikkébenValerij Fjodorov.

Legoptimistábbak júniusban-júliusban voltak az oroszországi lakosok, míg augusztusról már csak az erdőtüzek jutnak az emberek eszébe, az ősz pedig politikai botrányokat, súlyos baleseteket és borzalmas bűntényeket hozott. Ezzel a háttérrel a 2018-as foci vb megrendezésének jogáról vívott küzdelemben elért történelmi győzelem sem javított az általános kedélyállapoton Oroszországban. Az embereket főképp az foglalkoztatta, mikor élhetnének már egy kicsit jobban, de azt kellett tapasztalniuk, hogy újabb lendületet vesz az előző évben megfékezett infláció. Az emiatti aggodalmakat nem enyhítette, hogy közben csökkent a munkanélküliség.

A felmérések rendre azt mutatták, hogy 2010-ben a lakosság az áremelkedéseket tartja a legfőbb gondnak. Ezen túl az első öt legfontosabb probléma között tartósan szerepelt az alkoholizmus és a kábítószer fogyasztás, a mindent elborító korrupció, az áthatolhatatlan bürokrácia és - az erőszakos akciók elkövetésének hónapjaiban - a terrorista veszély. Ami a legfontosabb közérzeti tényezőt, a személyes jólétet illeti, a felmérések egy sajátos jelenséget tártak fel: mert miközben az emberek 2010-ben az előző évinél jobbnak ítélték a saját anyagi helyzetüket, addig lesújtó véleményt mondtak az ország általános gazdasági állapotáról. „Itt is az a sajátságos orosz logika érvényesült, hogy ’a család elvan, de ami az országban folyik, az kész katasztrófa’. Eldöntendő, hogy az orosz felfogásra jellemző pánikolás vagy a helyzet józan értékelése formálja ezt a hangulatot” – fogalmazott a közvéleménykutató szakértő, aki rámutatott, hogy a politikai értékelések is tükrözik ezt az általános benyomást. Gyengült a belső stabilitás iránti bizalom, s ezzel párhuzamosan valamelyest erősödött a protesthangulat 2010-ben Oroszországban.

További írások Oroszországról az

oroszline.huoldalain