Háború: Oroszország önkényesen eltávolította a navigációs bójákat az észt-orosz határon
Az oroszok Észtországot provokálják, így egyre nagyobb az orosz-ukrán háború okozta feszültség a Balti térségében, miután az orosz hadsereg egyoldalúan eltávolította a Narva folyón az országhatárok kijelölésére elhelyezett fénybójákat. Lengyelország katonai beavatkozást fontolgat.
A háború eszkalálódásával fenyegethet az orosz hadsereg éjszakai akciója. Az észt Külügyminisztérium közleménye szerint, május 23-án hajnali 3 órakor az Orosz Határőrség egyoldalúan eltávolította az Észtország által az országhatár jelölésére elhelyezett világítóbójákat a Narva folyón.
„Oroszországnak ez az éj leple alatt végrehajtott akciója jól illeszkedik az ország provokatív magatartásának általánosabb mintájába, többek között a szomszédos országokkal, legutóbb Litvániával és Finnországgal szemben tanúsított határain” – áll a hivatalos nyilatkozatban. Hozzáteszik: Észtország válasza továbbra is nyugodt és tiszta tekintetű. Azt észt Külügyminisztérium azt is közölte, hogy provokatív határincidensként kezelik a történteket és felszólítják az Orosz Föderációt, hogy azonnal állítsák vissza a határkijelölésére szolgáló bójákat.
Egyre nagyobb a feszültség a háború miatt
Lengyelország fontolgatja, hogy saját légvédelmi eszközeivel elkezdi lelőni az orosz rakétákat Ukrajna felett. Az orosz hadsereg három szektorban is nyomul előre – írja a Portfolio.
Ahogy arról beszámoltunk, a csütörtöki Kormányinfón is kiemelt téma volt az orosz-ukrán háború. Gulyás Gergely arról beszélt, hogy az ukrán hadsereg azokat az állásokat, amelyek az elmúlt másfél- két évben kialakultak, egyre nehezebben tudja tartani, ennek következménye pedig a kényszersorozás Kárpátalján is. A miniszter hangsúlyozta, Magyarország nem ad ki senkit, aki az ország területén menekültként tartózkodik.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Külföld
2024. május 15., 12:38
Az orosz elnök szerint a Kína által nyilvánosságra hozott béketerv vethet véget a háborúnak.
Itthon
2024. május 23., 10:37
A csütörtöki Kormányinfón arról beszélt Gulyás Gergely, hogy az európai kötelező sorkatonai szolgálat emlegetése új helyzet teremthet a háború további alakulásában. Az is kiderült, hogy az Európai bíróság elkaszálta a magyar kormányt a határzár miatt.
A nagyobb nehézségnek a nyugat-európai hozzáállást nevezte, minőségileg új helyzet Manfred Weber kötelező európai sorkatonai szolgálatról szóló nyilatkozata. A NATO-ukrán missziót konkrét intézményi veszélynek nevezte Gulyás Gergely, erről több munkacsoport is tárgyal. Felelőtlennek tartják a katonai beavatkozásról szóló nyilatkozatokat, azt is látják, hogy az európai választások egyik legfontosabb tétje is ez, a józan észnek kell teret kapnia – írja az Index. A NATO egy ukrajnai misszió felállítását tervezi, ez magában foglalná a katonai kiképzést és a fegyverszállítások koordinációját is.
Emmanuel Macron francia elnök után egyre több NATO-tagállam vezetője kezdte fontolgatni katonák Ukrajnába telepítését. „Néhány hete a NATO még hallani sem akart arról, hogy csapatokat küldjön Ukrajnába, mára viszont a szövetség több vezetője is nyitottnak tűnik Emmanuel Macron francia elnök ötletére" – idézi Benjamin Haddad francia politikust, Macron párttársát a Newsweek. Haddad szerint ezért a NATO-nak „kreatív megoldásokat” kell találnia Ukrajna megsegítésére, például azzal, hogy az ukrán-belarusz határ védelmét átveszik az ukrán hadseregtől.
(A Barátság híd a Narva-folyón. Az észt-orosz határon található híd lehetővé teszi a gyalogosok átkelését a két ország között. Ez a híd fontos szerepet játszott a történelemben, átkelőhelyként szolgált mind az egyszerű polgárok, mind pedig a kémek számára. Fotó: Magdalena Chodownik / ANADOLU / Anadolu via AFP.)
