Gazdaság + diplomácia = gazdaságdiplomácia?

Ön külföldön élő és dolgozó magyarként nyilván más szemmel nézi a magyar gazdasági érdekek külhoni képviseletét. Követte az elmúlt hetekben e témáról megjelent nyilatkozatokat és cikkeket?

Igen, hiszen érdekel a téma. E cikkek is jelzik, milyen hevesek a viták. A gazdasági válság itt is felszínre hozza a régen lappangó gondokat, a nem elég hatékony szervezeti struktúrát, a felügyeleti szervek között nem pontosan rögzített munkamegosztást és illetékességet.

A Külügyminisztérium – komoly műhelymunka eredményeképpen - egy évvel ezelőtt állította össze és fogadta el Magyarország új külkapcsolati-külgazdasági stratégiáját. Hogyan vélekedik erről?

E dokumentum helyesen állapítja meg, hogy “ Magyarország korlátozott erőforrásokkal rendelkező, mind globálisan, mind regionálisan erősen integrálódott, közepes méretű európai ország.”. Erősen függ a külkereskedelemtől, a külföldi tőkeberuházástól és növekvő mértékben a hazai vállalatok külföldi térnyerésétől
Ez a nemzetközi gazdasági kapcsolatok három igen fontos részterülete. A siker záloga mindhárom esetben egy hatékony nemzetközi kereskedelmi, gazdasági, diplomáciai hálózat kiépítése, folyamatos bővítése és gondozása.

Mit takar ez a megfogalmazás?

Semmiképpen nem a részvétel megszervezését látványos nemzetközi vásárokon, illetve a tömegtermékként, futószalagon bonyolított vevőtalálkozókat. Ezek ugyan hasznos elemei egy külgazdasági tevékenységnek, de csak ha megfelelő körültekintéssel és alapos előkészítő munkával társulnak.

Úgy gondolom, hogy a jó külkeresnek, a gazdasági szakdiplomatának állomáshelyére kiérkezve a lehető leghamarabb fel kell vennie a kapcsolatot azokkal a személyekkel és szervezetekkel, hatóságokkal, amelyek munkája szempontjából fontosak. Az érintett országban élő, meghatározó gazdasági, politikai, illetve társadalmi súlyú magyarok is beletartoznak ebbe a körbe. Ahhoz, hogy számukra is “értéket” képviseljen e kapcsolat, meg kell ismernie ezen személyek és szervezetek érdekeit és céljait.
Csak akkor várhatunk el támogatást, ha előbb mi segítünk külföldi partnereinknek magyarországi gazdasági-üzleti ügyei sikeres intézésében.

Hogyan érvényesül ez az általános elv a külkereskedelemben?

A gazdasági szakdiplomatának tudnia kell, hogy melyek a versenyképes magyar árualapok és szolgáltatások, mely célországbeli partner számára teremthetnek ezek hozzáadott értéket. E nélkül külföldön aligha támogathatók hatékonyan és sikeresen a magyar kis- és középvállalatok.

A magyar beszállítói hányad sokak által áhított növelése is csak akkor érhető el, ha a magyar vállalkozások exportkapcsolataikon keresztül már előzetesen szereztek tapasztalatot a globális piac kemény versenykövetelményeiről, és képessé váltak ezek teljesítésére. Nincs olyan Magyarországon működő multinacionális cég, amely hajlandó lenne kifogásolható minőségű alkatrészt, illetve szolgáltatást átvenni és saját termékébe beépíteni, csak azért, hogy teljesítse a beruházásához kapcsolódóan előírt honi beszállítói hányadot. Kényszerűségből legtöbben már a beruházás kezdeti fázisában kiválasztják azt a kevés magyar céget, amelyet külföldön felkészítenek a majdani megfelelő beszállítói szintre.

A kis és középvállalatok nagy részének azonban alig marad esélye.

Az export nemcsak az ország devizamérlegét javítja, hanem megteremti a vállalkozások belföldi tartós növekedésének lehetőségét is.
A külgazdasági diplomatának ismernie kell a magyar makrogazdasági célokat is, amelyek eléréséhez a célországban erőteljes lobbitevékenységet kell folytatnia. Ez az a pont, ahol elengedhetetlen a már említett személyes kapcsolatrendszer.

Elég ehhez a kiküldetés 3-5 éve?

Nem. Ez az idő rövid egy ilyen hálózat széleskörű kiépítéséhez, ezért különösen fontos, hogy a kiküldött jól működő szervezeti struktúrába ágyazódva végezhesse munkáját.

Jelenleg több kormányzati szervezet hatáskörébe is tartozik a külgazdasági terület. Ezek között nincs egyértelműen meghatározott munkamegosztás, felelősség és jogkör, és hiányzik a költségvetési hozzárendelés. A részterületek összehangolása nem biztosított.

Előfordul, hogy ugyanazon az üzleti ügyön párhuzamosan dolgozik egy közalkalmazotti státuszban lévő külgazdasági szakdiplomata és egy szintén az állam által, ám jutalékos alapon fizetett “ügynök”.

A külgazdasági stratégiát megvalósítani hivatott szervezeti rendszer nem engedheti, hogy a szereplők parciális érdekei az összefogás/együttműködés érdeke fölé emelkedjenek.

Érdemes tanulmányozni az osztrák modellt. Itt a Gazdasági Kamara égisze alá tartozik az osztrák gazdaság külföldi képviseletének valamennyi feladata. A kereskedelmi képviselők hosszú évek nemzetközi tapasztalatával a tarsolyukban, szigorú szakmai felkészítés és elbírálás után kezdhetik meg külszolgálatukat. Kemény az elvárás is, hiszen a kamara tagjai, az osztrák vállalatok kritikus szemmel figyelik a kamara bel-és külföldi tevékenységét.

Az Osztrák Gazdasági Kamara és a Külügyminisztérium magas szinten összehangolva, optimális létszámmal, hatékonyan végzi tevékenységét
Nincs másik szervezet, amely gazdaságdiplomáciai kompetenciával rendelkezik. Nincs sok bába, csak szülők vannak, és így szépen cseperedik a gyerek.

Mi a véleménye a hazai vállalatok külföldi térnyeréséről?

A magyar vállalkozások külföldi befektetése, tőkeexportja az előzőleg leírt exporttevékenységet követő, minőségileg magasabb szintű, komplexebb gazdasági tevékenység.

Ehhez nem elegendő az áruk adás-vételéhez kapcsolódó szaktudás és kapcsolatrendszer, ez komplexebb feladat. A gazdasági szakdiplomatának, a külügyi diplomatával karöltve, nem egyszer nemzetközi szervezetek vezetőivel (EBRD, IC, képviseletek, etc.) kell elősegítenie a magyar vállalkozás célországbeli beruházásainak előkészítését. Ez különösen lényeges olyan fejlődő illetve küszöb országokban, ahol a jogi környezet még nem stabil és e támogatás nélkül a vállalkozások csak bukdácsolnak.

Az osztrák nagykövetségek munkatársai és a gazdasági kamara alá tartozó gazdasági szakdiplomaták pont e nehéz területen kínálnak magas színvonalú támogatást külföldön befektetni kívánó osztrák vállalkozásoknak. És ami igen figyelemre méltó, ezek az osztrák szervezetek szívesen nyújtják e szolgáltatást magyar vállalatok külföldi terjeszkedésekor. Jogos a kérdés, vajon miért? Úgy gondolkodnak, hogy jó tudni, merre tartanak a szomszédos ország gazdasági szereplői, lehet-e őket osztrák vállalkozásokkal összekapcsolva közös sikerre vinni.

Ez bizony a teljesítmény! Ez jövőbe mutató, átgondolt stratégia!
Van már közös osztrák-magyar nagykövetség néhány európai országban. Miért ne működhetne ez a gazdasági képviseletek területén?

Véleménye szerint mi a titka a külföldi tőkeberuházások Magyarországra csábításának?

A magyar miniszterelnök többször hangsúlyozta a munkahelyteremtés fontosságát, megnevezte a gazdasági húzóágazatokat: járműipar, biotechnológia, kommunikáció, gyógyszeripar.
A kormányzat igyekszik jelentős külföldi befektetőket Magyarországra csalogatni. E tekintetben igazán fontos a fentebb részletezett tevékenységek magas színvonalú elvégzése, az egyes szereplők (diplomaták, gazdasági szakdiplomaták, külhonban élő és meghatározó gazdasági súllyal rendelkező magyarok) összehangolt, hatékony együttműködése.
E területen lehet a legsikeresebb a gazdaság és a diplomácia hatékony együttélése.