Franciaország további két év haladékot kapott a deficitcsökkentésre
Franciaország további két év haladékot kapott Brüsszeltől költségvetési hiányának lefaragására. Az elmúlt hat évben ez a harmadik alkalom, hogy az euróövezet második legnagyobb országának sikerül időt nyernie, amit európai partnerei nem néznek jó szemmel.
A görög dossziéval párhuzamosan a francia deficitcsökkentés is politikai feszültségeket okozott az elmúlt hetekben az Európai Unió pénzügyminisztereinek tanácsában. Igaz, kisebb mértékben.
Párizsnak eredetileg kétszeri hosszabbítást követően az idei évre kellett volna elérnie, hogy a költségvetés kiadásai ne haladják meg a bevételeket a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékánál jelentősebb mértékben, ám az Európai Bizottság prognózisa szerint idén 4,3, jövőre pedig 4,1 százalék lehet a francia költségvetés hiánya.
A haladékot támogató bizottsági ajánlás elfogadását hatalmas vita előzte meg. A Le Monde című napilap szerint a pénzügyi tanács keményvonalas tagjai, a lett Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság euróért felelős alelnöke, a lengyel Elzbieta Bienkowska, a dán Danoise Margrethe Vestager, a svéd Cecilia Malmström és a német Gunther Oettinger szerint meg kellett volna büntetni a franciákat, amiért még mindig nem tettek elég erőfeszítést a strukturális reformok terén a deficit lefaragására.
A leginkább az bosszanthatta őket, hogy ismét az euróövezet egyik nagy országa részesülhet kedvező elbírásában, s ezt nem veszi jó néven a monetáris unió többi tagja. Ebben nem is tévedtek sokat.
Brüsszel azonban jogosan tarthatott az esetleges szigorú elbírálásnak a teljes eurózónára gyakorolt hatásaitól. Franciaország ugyanis Michel Sapin francia pénzügyminiszter szerint már kevesebb haladék esetén is ismét recesszióba süllyedhet a deficit túl gyors csökkentése miatt.
A 2017-ig szóló haladék sem igazi ajándék a francia kormány számára, amelynek április végéig további 4 milliárd eurós megtakarítást kell bejelentenie. Erre Francois Hollande államfő már március elején ígéretet tett.
A pénzügyminiszterek tanácsának hivatalos indoklása szerint a kedvezőtlen gazdasági körülmények és a Párizs által tett erőfeszítések indokolták, hogy Franciaország újabb haladékot kapjon. A miniszterek megállapították, hogy Franciaország a javasolt 2,1 százaléknál valamivel kevesebb, 1,9 százalékos strukturális kiigazítást hajtott végre 2013-ban és 2014-ben, mégis úgy ítélik meg, hogy fiskális téren kellő erőfeszítéseket tett.
Az új tanácsi ajánlás értelmében a francia kormánynak idén 4 százalékra, jövőre 3,4 százalékra, 2017-re pedig 2,8 százalékra kell mérsékelnie a deficitet, ami a strukturális egyenleg 0,5, 0,8 illetve 0,9 százalékos javítását feltételezi. A tanács világossá teszi, hogy ehhez idén a GDP 0,2 százalékának, jövőre 1,2 százalékának, 2017-ben pedig 1,3 százalékának megfelelő pótlólagos fiskális intézkedésre lesz szükség a francia kormány részéről.
Franciaország 2009 óta áll túlzottdeficit-eljárás alatt, eredetileg 2012-re kellett volna az uniós szabályok szerint megszabott szintre csökkentenie a költségvetési deficitet. Legutóbb 2013-ban a vártnál rosszabb francia makromutatók miatt kapott Párizs haladékot.
