Jézus az égő barikádokon, újságírókat rohamozó rendőrök – képekben a franciák tizedik akciónapja
A tizedik országos akciónapon a francia nyugdíjreform ellen tüntetők dühe nem csillapodott, az rendőri túlkapások azonban elszaporodtak. Emmanuel Macron elnök egyelőre nem enged
Immár tizedik alkalommal hirdették meg a nagy francia szakszervezetek és a baloldali ellenzéki pártok akciónapjukat a parlament áturgrásával megszavazott, a nyugdíjkorhatárt 64 évre emelő új törvény ellen. A tüntetéssorozatnak ismét számos sérültje van, a rendőrség és a csendőrség erői jogvédő szervezetek értékelése szerint még a francia belügyi „hagyományokhoz” képest is brutálisan lépett fel a törvény visszavonását követelők ellen. Március 28-án Párizson kívül Rennes-ben, Bordeaux-ban és Toulouse-ban is erőszakos rendőri fellépésre került sor az oszlatások során.
Jézusnak öltözött tüntető Párizsban 2023. március 28-án. Fotó: Julien de Rosa / AFP
Jogvédő szervezetek a Washington Postnak arról számoltak be, immár több száz olyan tanúvallomással rendelkeznek, amely a helyzethez képest aránytalan rendőri fellépésről szól. Gérald Darmanin belügyminiszter viszont a kiszivárgott, brutális videókra reagálva is megvédte a fegyveres testületeket, mondván, a rend fenntartása a jelenlegi tüntetéshullám során fontos feladat, de sokszor „különösen nehéznek bizonyul.”
Darmanin ehhez azért hozzátette, „előfordul, hogy fáradtság miatt, egyes rendőrök, egyéni akciókat kezdeményeznek, amik nem helyesek és nem felelnek meg mindannak, amit tanultak.”
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Külföld
2023. március 29., 08:19
A nyugdíjreform ellen Franciaország-szerte zajló tüntetések és zavargások során kedden 175 rendőr is megsérült, közölte Gérald Darmanin francia belügyminiszter szerdán a Twitteren.
Külföld
2023. március 24., 13:43
Az angol uralkodó első hivatalos látogatását volt kénytelen lemondani.
Külföld
2023. március 24., 09:57
A francia kormány nyugdíjreformja elleni csütörtök esti utcai tüntetéseken 441 rendőr és csendőr megsérült a demonstrálókkal kialakult összetűzések során, és országszerte 457 tüntetőt őrizetbe vettek a hatóságok – közölte péntek reggel Gérald Darmanin francia belügyminiszter.
Tüntető üres könnygázgránátot dob a rendőrök felé Párizsban, 2023. március 28-án. Fotó: Julien de Rosa / AFP
Dunja Mijatovic, az Európa Tanács emberi jogi felelőse azonban élesen kritizálta a francia kormány magyarázatát és a rendőrség fellépését is a tünetéshullám során. Elmondta, a pénteken kiadott belügyminiszteri nyilatkozat „nem alkalmas a súlyos rendőri túlkapások igazolására”, azért az állam maga a felelős.
Az Amnesty International ugyancsak arra hívta fel a francia kormányt tartsa fenn a tüntetők fizikai biztonságára vonatkozó kötelességeit, és ne alkalmazza tovább a brutális oszlató módszereket.
A francia tüntetések legintenzívebben a fővárosban Párizsban folynak, de nagyobb és kisebb városokra is jellemzőek a folyamatos megmozdulások. Párizsban és környékén, egyes kerületekben a szemétszállító munkások határozatlan idejű sztrájkja több mint egy hónapon keresztül kísérte a demonstrációkat, az utcákat elborító szemeteszsákok rendszeresen szolgáltak a tüntetők által gyújtott tüzek alapanyagául, és így a barikádok szerves részéül.
Francia rohamrendőrök segítenek egy sérült tüntetőnek Párizsban 2023. március 28-án. Fotó: Christophe Archambault / AFP
A CGT szakszervezeti szövetség azonban éppen kedden azt jelentette be, a szemétszállítók sztrájkját időlegesen felfüggesztik, mert az elhúzódó munkabeszüntetés alatt alábbhagyott a lelkesedés, számosan már önmaguktól felvették a munkát, így a tiltakozásoknak ez a formája legfeljebb csak később folytatódhat. A szakszervezeti vezetők azonban jelezték, mindez nem jelenti azt, hogy a kormány és az elnök megúszhatja a nyugdíjtörvény bevezetését.
A CNT szakszervezeti szövetség aktivistái vonulnak fel Párizsban a nyugdíjreform elleni tizedik akciónapon, 2023. március 28-án. Fotó: Vincent Koebel / NurPhoto / NurPhoto via AFP
Macron azonban továbbra sem fogadja el a szakszervezetek azon követelését, hogy a törvényt vonják vissza és gondolják át. Az elnök hétfőn úgy nyilatkozott, a „reformmal nem a népszerűség a célja”, és hogy „vállalja a szükséges rosszal járó népszerűtlenséget.”
Az első közvélemény-kutatások és egy időközi választás is azt mutatja azonban, hogy a Macront 2022-ben még kis különbséggel elnöknek választó franciák mostanra végleg kiábrándultak belőle, támogatása pedig rekord alacsony szintre süllyedt. Az elnök népszerűsége a nyugdíjreform tüntetések után az amúgy sem túl magas, 36 százalékról 31 százalékra csökkent március végére.
(Kiemelt kép: újságírók menekülnek a rendőrök rohama elől Párizsban 2023. március 28-án. Fotó: Vincent Koebel / NurPhoto / NurPhoto via AFP)
