Nagyobb földrengés rázta meg Romániát
Hétfőn délután nagyobb földrengés rázta meg Romániát.
Magyar idő szerint hétfőn 16 óra 40 perckor nagyobb földrengés volt Romániában, amiről a Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium számolt be a Facebookon.
Mint a posztban írták, a Vrancea-zónához köthető földrengés epicentruma a kezdeti becslések alapján Kézdivásárhelytől körülbelül 40 kilométerre volt, a rengés magnitúdója 5,2, fészekmélysége pedig nagy, 100–120 kilométer.
A szakemberek szerint a jelentős távolság miatt hazánkban nem érezték a földmozgás hatását, de a helyi lakosság néhol nagyobb intenzitásról számolt be.
Ebben a térségben a földrengések gyakoriak, a történelem során pusztító rengések is előfordultak már.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Külföld
2024. augusztus 13., 10:40
Magyarországon is érezhető földrengés volt Horvátországban, több helyen megmozdultak, recsegtek vagy összekoccantak a bútorok.
Itthon
2024. július 17., 10:41
Kisebb földrengés rázta meg Balatonkiliti környékét szerda éjjel, amit a lakosok is éreztek.
Mi is a földrengés valójában?
A földrengés a földkéregben felgyülemlett energia felszabadulásakor keletkező lökéshullám, melyek a keletkezési pontból – a földrengés hipocentrumából – gömbhéjszerűen terjed minden irányba. A hipocentrum felszínre vonatkozó merőleges vetülete az epicentrum. A legnagyobb feszültségek a kőzetlemezek találkozásánál keletkeznek, és a földrengések jelentős része ezen a területen alakul ki.
A fldrengés sokkal gyakoribb, mint gondolnánk, de ezeknek a rengéseknek a legnagyobb része az ember számára nem érzékelhető, úgynevezett mikroszeizmikus rengés. Az olyan rengéseket, amelyek az ember számára is érzékelhetőek, makroszeizmikus rengéseknek nevezik, ilyenből naponta csak egy-kettő keletkezik.
A földrengések jelentős része a kőzetlemezek találkozásának közelében pattan ki. Ez azért van, mert az egyik kőzetlemez a másik alá bukik, és a lefelé haladás közben a lemezt felépítő kőzetek rugalmasan változtatják alakjukat, és amikor már nem bírják a keletkező feszültséget, a sok felgyülemlett energia földrengés formájában oldódik fel. Ez jelentősen átrendezi a két kőzetlemez felszínét.
A kőzetlemez folyamatosan halad lefelé, és kb. 600 km-es mélységben beleolvad az asztenoszférába. Ha a földrengés mélysége 70 km-es mélységű, akkor sekély mélységű rengésnek nevezik, ha 70–300 km között van, közepes mélységű rengésekről beszélünk, a 300 km alatti rengéseket pedig mély fészkű rengéseknek azonosítják.
Legutóbb a Balatonnál észleltek földrengést júliusban.
(Kiemelt képünk forrása: a Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium hivatalos Facebook oldala)
