Felhők gyülekeztek a paksi beruházást kivitelező Roszatom felett
A Komerszant című orosz lap adta hírül, hogy a paksi bővítésre szerződött orosz cég az emiatt várható nyugati szankciók ellenére is üzleti tevékenységet folytat a Krím-félszigeten. A Krím-félsziget elfoglalása miatti szankciók egyelőre 2017. január 1-ig vannak érvényben. Ma reggeli hír, hogy a Roszatom megvette az egyik magyar paksi beszállító céget, a Ganz Engineering Kft.-t.
A
Komerszant napilap cikke arról írt, hogy a Roszatom májusban közzétett éves jelentésében a cég vezérigazgató-helyettese, Ivan Kamenszkij azt állította, hogy a Dukhov Intézet nyert egy szevasztopoli és egy szimferopoli hőerőmű-beruházáshoz kiírt tendereken.A cikk megjelenése után nem sokkal a Roszatom képviselője tagadta a vádat: a cég csütörtök délutáni közleményében a Portfolio.hu beszámolója szerint azt hangsúlyozta, hogy a Kommerszant cikkében hivatkozott Duhov Intézet, mely a Roszatomhoz tartozik és irányítástechnika fejlesztésével és gyártásával foglalkozik, valójában nem szállított berendezést a Krím félszigetre, miután ki sem írták a tendert a Krím félszigeti hőerőművek építésére.
A Krím-félsziget Oroszország általi megszállása óta érvényben lévő uniós és amerikai szankciók bevezetése óta az a cég, amely az elfoglalt területen megbízást vállal, nem juthat megrendeléshez sem az EU-ban, sem pedig az USA-ban.
Az ügy kapcsán a legfrissebb, péntek reggeli hír, hogy a Roszatom megvette az egyik magyar beszállító céget, a Ganz Engineering Kft.-t.
Ha a Roszatom mégis tiltólistára kerül, az érzékenyen érintené a paksi beruházást. Ráadásul Brüsszel nemrég,
július 1-én hosszabbította meg(egyelőre 2017 január 1-ig szólóan) az uniós szankciók érvényességét 6 hónappal. Így akár az is elképzelhető, hogy a a cég vezetése arra számított, hogy mire fény derül a cég krími tevékenységére, a szankciók eredetileg szabott határideje lejár.