Az Európai Parlament szeretné végre irányítani az Uniót

Az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén állásfoglalást fogadott el csütörtökön, amelyben felszólítja az Európai Tanácsot: járuljon hozzá az uniós szerződések módosítását célzó felülvizsgálat megkezdéséhez, amelyben egyebek között az egyhangú döntésről minősített többséggel való döntésre kellene átállni például a szankciók kivetésének területén. 

Mindez azt jelenti, hogy az jóval könnyebben születnének egységes uniós szabályozások, szankciók.

Az állásfoglalásban reflektálnak az lemúlt két év válságaira és az azok kezelésének nehézségeire, ilyen például a koronavírus-járvány vagy az orosz-ukrán háború. Az EP szerint módosítani kell az uniós hatásköröket, különösen az egészségügy és a határon átnyúló egészségügyi veszélyek, az energiahatékonyságon és a megújuló energiákon alapuló, az éghajlatváltozás mérséklését célzó nemzetközi megállapodásokkal összhangban kialakított energiaunió megvalósítása során, a védelmi, a szociál- és gazdaságpolitika területén.

Véleményük szerint az uniós szintű döntéshozatal és válságkezelés javításának érdekében van szükség a jelenlegi előírások felülvizsgálására. Többek között mind a 27 tagállam szavazata helyett minősített többséggel is el lehetne fogadtatni például a szankciók kivetését vészhelyzet idején, amennyiben a jelentésnek lesz eredménye.

Az  EP-nek jogszabály-kezdeményezési, módosítási és visszavonási jogkört kellene kapnia, és a költségvetési eljárás során teljes jogú társjogalkotóvá kellene válnia – hangsúlyozták.

Kijelentették: meg kell erősíteni az unió alapértékeit védő eljárást, és egyértelműsíteni kellene a jogsértések megállapításának módját és következményeit.

A 355 szavazattal, 154 ellenszavazat és 48 tartózkodás mellett fogadták el az állásfoglalást.

Trócsányi László, fideszes EP-képviselő szerint az említett terv szemben áll az uniós szerződések szellemiségével. Szerinte mindez az Európai Bizottság jogkörét csorbítaná. Hozzátette: „A szuverenitás hordozói a nemzeti parlamentek és nem az Európai Parlament”.

Az EP-képviselő arról is beszélt, hogy nem érti „mit keres” a jelentésben a magyarországi jogállamiság, szerinte a magyar állampolgárok az áprilisi választáson kifejezték, hogy nem osztják a jogállamisági aggodalmakat Magyarországgal kapcsolatban.

Gyöngyösi Márton, a Jobbik EP-képviselője is felszólalt, szerint „a közelmúltbeli történelmi és geopolitikai fejlemények egyértelművé tették, hogy itt változtatásra van szükség”.

Lengyel jogállamiság

Az Európai Parlament egy olyan állásfoglalást is elfogadott csütörtökön, amelyben bírálja a Bizottságot, maiért az jóváhagyta lengyelek helyreállítási tervét. A jelentésben felszólították a Tanácsot, hogy az összes feltétel (jogállamiság és független igazságszolgáltatás biztosítása) teljesültéig ne hagyja jóvá a lengyel tervet – áll az Európai Parlament oldalán.

A vitában Hidvéghi Balázs, az Európai Parlament független képviselője is felszólalt, aki szerint a lengyelekről szóló jelentés „ az európai baloldal politikai hisztériájának a része”.

Üzentek Joe Bidennek az abortusz miatt

A 364 szavazattal, 154 ellenszavazat és 37 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban az EP-képviselők arra figyelmeztettek, hogy az Egyesült Államokban és egyes uniós tagállamokban is visszalépés tapasztalható a szexuális és reproduktív jogok terén.
A jelentésben Joe Biden amerikai elnököt és kormányát is felszólítják arra, hogy támogassák a biztonságos és legális abortuszhoz való jogot.

Az erről szóló szerdai vitában nem szólalt fel magyar képviselő.

2035-től jöhetnek a zéró kibocsátású autók

A Parlament támogatta az Irány az 55%! csomagban a személyautókra és könnyű haszongépjárművekre vonatkozó új széndioxid-kibocsátási normákat, amelyek a következők:

• módszertanra van szükség a széndioxid-kibocsátások teljes ciklusának felméréséhez,
• célzott támogatással kell enyhíteni az átmenet negatív gazdasági következményeit.

A Parlament 2030-ra köztes kibocsátási célértékként az autók esetében 55 százalékos, a kisteherautók esetében pedig 50 százalékos csökkentést ír elő és a 2035-re elérendő 100 százalékos csökkentési cél mögé is odaállt.

Az erről szóló vitában nem szólalt fel magyarországi képviselő. 

(Kiemelt kép: az Európai Parlament plenáris ülése. Fotó: Fotó: Abdesslam Mirdass / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP)