Észak-Korea teljes gőzzel dolgozik az atomfegyverén

„Teljes gőzzel halad az észak-koreai nukleáris program megvalósítása, benne az urándúsítás és a plutónium-szétválasztás is” – jelentette ki hétfőn Rafael Grossi, a bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója a szervezet idei általános konferenciájának elején. Phenjan tevékenysége számos ENSZ-határozatot sért, az észak-koreai fegyverkísérletek a nemzetközi közösség éles bírálatát, illetve aggodalmát váltották ki korábban. A NAÜ augusztus végén kiadott éves jelentésében arra a megállapításra jutott, hogy Észak-Korea nagy valószínűséggel újraindította jongbjoni atomreaktorát, amelyben általános vélekedés szerint korábban plutóniumot állított elő atomfegyverei számára. Az ügynökség szakértői 2009 óta nem juthatnak be az országba, ezért egyéb módon figyelik Phenjan nukleáris tevékenységét. 

A szervezet általános konferenciáján felszólalt Mohammad Eszlámi, az Iráni Atomenergia-ügynökség (AEOI) nemrég kinevezett vezetője is, aki közölte: Irán eltökélt aziránt, hogy tárgyaljon az iráni nukleáris programot szabályozó, 2015-ös hathatalmi megállapodásról. Eszlámi mindazonáltal nem szolgált részletekkel arra vonatkozóan, hogy Teherán mikor térhet vissza az egyeztetésekhez. „Az iráni atomalku egyértelmű példája Irán jóindulatának, ezzel szemben az Egyesült Államok a tisztelet teljes hiányáról tett bizonyságot” – jelentette ki Eszlámi. „A cél a szükséges garanciák biztosítása annak érdekében, hogy megnyissuk az utat más fontos, szükséges diplomáciai lépések előtt, hogy kielégítő helyzetet érjünk el az iráni nukleáris programot illetően” – fogalmazott Rafael Grossi, hozzátéve, hogy továbbra is vannak kétségeik azoknak az uránnyomoknak az eredetével kapcsolatban, amelyeket be nem jelentett iráni létesítményekben mutattak ki.

Bécsben április elején kezdődtek tárgyalások arról, hogy Irán és az Egyesült Államok is visszatérjen a 2015-ben kötött hathatalmi megállapodáshoz, amelynek értelmében Irán ígéretet tett arra, hogy korlátozza atomprogramját az ellene elrendelt nemzetközi szankciók fokozatos csökkentése, illetve feloldása fejében. Az atomalkut 2018-ban az akkori amerikai elnök, Donald Trump egyoldalúan felmondta, azzal vádolva Iránt, hogy nem tartotta magát a megállapodásban foglalt kötelezettségeihez, egyúttal visszaállította a megállapodás értelmében eltörölt szankciókat Irán ellen. Teherán válaszul korlátozta az atomalkuból fakadó egyes kötelezettségei teljesítését. Jóllehet az egyeztetéseken a felek nem értek el áttörést, a hónap során sikerült olyan megállapodást kötni, amely Grossi korábbi közlése szerint időt biztosít a diplomáciának.

(Kiemelt kép: Jung Yeon-je / AFP)