Elbizonytalanodó befektetők
Magasrangú kormánypolitikusok kijelentései, hogy a lakosság ellátását szolgáló vállalatoknak nonprofit alapon kellene működniük, nyugtalanságot okoznak olyan külföldi beruházóknak is, amelyeket a jelenlegi intézkedések még nem érintenek. Annál is inkább, mivel korlátozták a nemzetközi döntőbírósági jogorvoslatot – részben még olyan esetekben is, amikor ezt a magánjogi szerződések rögzítik. Ezt hangsúlyozza többek között a Német–Magyar Gazdasági és Iparkamara legújabb jelentése a magyar gazdaság helyzetéről.
A jelentés utal a hírekre, hogy a magyar kormány a német E.On konszern egyes magyarországi üzletágai (pl. a gáz-üzletág) visszavásárlására készül, miután már törvény írja elő az állami vagy önkormányzati többséget a vízműveknél és a hulladék- kezelő vállalatoknál. Kötelezték a gyógyszertári vállalkozásokat is, hogy a többségi tulajdont (mégpedig rövid határidőn belül) magyar kézbe adják át. Ezek az intézkedések elbizonytalanítják a külföldi beruházókat, miközben a 2009-2010-es visszaesés után ismét emelkedés tapasztalható a külföldi vállalatok beruházásaiban s a közvetlen invesztíciók elérték a 2009-es szintet. Ugyanakkor az általános beruházási ráta így is a legalacsonyabbak között van az EU-ban. Ilyen körülmények között az EU-források jelentik sz ország számára a beruházások legfontosabb forrását. A 2007-2013-as időszakra elérhető kereken 25 mrd. euró több, mint 80 százalákát már lekötötték..
Míg az első félévben a lengyel, a szlovák gazdaság, valamint a balti államoké 3 százalékkal növekedett, a magyar 1.1 százalékkal visszaesett. nnek oka a csökkenő külföldi. és a változatlanul gyenge belföldi kereslet. Míg a kormány jövőre a GDP 1.6 százalékos növekedésével számol, a legtöbb intézmény és gazdasági szervezet az illetékes miniszterénél 0.5-1 százalékkal gyengébb növekedést vár. Várhatóan teljesül az idei cél, hogy az államháztartás hiányát (többek között a szociális és a közoktatási kiadások csökkentésével) 3 százalék alatt tartsák, ám „a 2013-as adatokat jelentős bizonytalanság terheli. Amennyiben a konjunkturális helyzet miatt elmaradnak tervezett bevételek, azokat további takarékossági intézkedésekkel vagy újabb adókkal kell pótolni”.
A jelentés kitér arra, hogy az infláció változatlanul 5.6 százalék körül van. E mögött nem csak az import-energia növekvő ára áll, hanem a magasabb fogyasztási adók is, amelyek magukban 1.5 százalékkal növelték az inflációt. Egyébként az első félévben 3.8 százalékkal csökkent a lakosság reáljövedelme. A kormánynak idén összesen 9.5 milliárd eurónak megfelelő adósságot kell törlesztenie, jövőre 12 milliárd esedékes. Míg az adósság finanszírozása viszonylag könnyű, annak költségei igen magasak: augusztus közepén 7.3 százalékig terjedtek a kamatok – állapítja meg a német kamarai jelentés.
