Egymásnak feszültek az oroszok és az ukránok az ENSZ Biztonsági Tanácsában is

Egymásnak ellentmondó vélemények és magyarázatok hangzottak el pénteken az ENSZ Biztonsági Tanácsában Ukrajna zaporizzsjai atomerőművénél történtekről.

Vaszilij Nyebenzja orosz ENSZ-nagykövet azt állította, hogy Oroszország nem támadta meg az ukrajnai atomerőművet. Ez a vád „hazugság” – jelentette ki, egyben azzal vádolta meg Ukrajnát, hogy tüzet okozott a létesítményben. A vád, miszerint Oroszország a felelős, része „a Moszkva elleni hazugságkampánynak” tette hozzá a nagykövet.

Ukrajna és a Nyugat azonban Oroszországot vádolta azzal, hogy a támadás mögött áll.

„Bármilyen fegyveres támadás és fenyegetés a békés célokra használt nukleáris létesítmények ellen az ENSZ Alapokmánya, a nemzetközi jog elveinek megsértése" – áll a nyugati országok közös nyilatkozatában. E szerint támogatják a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatójának kezdeményezését „olyan megállapodásra Ukrajna és Oroszország között, amely garantálja az ukrajnai nukleáris létesítmények biztonságát".

Linda Thomas-Greenfield amerikai ENSZ-nagykövet úgy vélekedett, hogy az ukrán nukleáris létesítmény elleni orosz támadás „óriási fenyegetést jelent egész Európára és a világra”. Mint kifejtette: „Hála Istennek, a világ megmenekült egy nukleáris katasztrófától", és a támadást „felelőtlennek" és "veszélyesnek" nevezte.

„Vlagyimir Putyin nemcsak hogy nem hallgatott" az ukrajnai invázió leállítását szorgalmazó felhívásokra, „de most újabb veszélyes eszkalációnak voltunk tanúi, amely komoly fenyegetést jelent egész Európára és a világra nézve" – hangsúlyozta az amerikai diplomata.

A testület ülésén, amelynek összehívását az Egyesült Királyság kérte, Barbara Woodward brit nagykövet azt hangsúlyozta: nincs kétség afelől, hogy „orosz erők voltak azok, amelyek megtámadták" a területet, ahol Európa legnagyobb atomerőműve található.

Rosemary DiCarlo, az ENSZ politikai ügyekért felelős főtitkár-helyettese leszögezte: „a nukleáris létesítmények elleni támadások ellentétesek a nemzetközi humanitárius joggal".

Rafael Grossi, a bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója az iráni fővárosba, Teheránba tartó repülőgépről élő videókapcsolat keretében kapcsolódott a BT-üléshez, és az Ukrajnában található mintegy 15 atomerőmű fontosságát emelte ki.
Grossi megismételte, hogy hajlandó ellátogatni az ukrajnai nukleáris létesítményekbe, és elmondta: kérést intézett Ukrajnához és Oroszországhoz, hogy vegyék ezt fontolóra.

(Kiemelt képünk: A Zaporizzsjai Nukleáris Hatóság 2022. március 4-i élő közvetítéséből származó felvételen több robbanás látható a Zaporizzsjai ukrán atomerőműben, amelyet orosz lövések okoztak. Fotó: ZAPORIZZSJAI NUKLEÁRIS HATÓSÁG / AFPÖ)