Egy lépés előre – Lassan integrálódik a Balkán
A tavaly októberi EU-csúcson a franciák még megakadályozták, hogy zöld utat kapjon a két nyugat-balkáni ország integrációja. Az akkori visszautasítás hatalmas megütközést keltett, és felvetette annak az eshetőségét, hogy Szkopjéban – ahol Zoran Zaev kormánya még az ország nevének a megváltoztatására is hajlandó volt a görög vétó kiiktatása érdekében – nacionalista visszarendeződés következik be.
A mostani uniós döntés is tartalmaz azonban előfeltételeket, legalábbis Albániával szemben. E szerint a csatlakozási tárgyaláskezdés előtt Tiranának folytatnia kell az igazságügyi reformot és a korrupció elleni küzdelmet, biztosítania kell a média szabadságát, valamint vissza kell szorítania azon albán állampolgárok számát, akik megalapozatlanul folyamodnak menedékjogért az unió országaiban.
A Nyugat-Balkán integrációját az euroatlanti intézmények utolsó olyan jelentős házi feladataként szokták emlegetni, amit egyelőre nem sikerült elvégezni. Szerbiával és Montenegróval már zajlanak a csatlakozási tárgyalások, bár látványos előrelépés még nem történt egyikük vonatkozásában sem. Most Albánia és Észak-Macedónia került át a tagjelölti státuszba.
A NATO-zászló színével megvilágított külügyminisztérium épülete Szkopjéban 2020. március 27-én.Lényegében sehol sem tart még a folyamat Bosznia-Hercegovinával és Koszovóval. Az előbbi meglehetősen bonyolult államszerkezetet mutat, ahol nehéz kiigazodni, ki is az úr valójában: a muszlim bosnyákok és a katolikus horvátok államszövetsége már önmagában sem problémamentes, miközben az ortodox szerbek boszniai köztársasága szívesen olvadna össze a szerb anyaországgal. Eközben Koszovónak még az önálló létét illetően sincs egységes EU-álláspont: öt tagország nem ismeri el a Szerbiától elszakadt államot. Koszovó ügye persze akadályozza a szerbek előrehaladását is. Elég sokan vallják azt a dodonai álláspontot, hogy Szerbiának és Koszovónak együtt kellene integrálódnia – ám Koszovó szerint két szuverén államként, a szerbek szerint viszont Koszovónak Szerbia függvényeként.
Eközben Koszovóban kormányválság is kirobbant, mert nincs egyetértés az eddigi kormánypártok között abban, belemenjenek-e valamilyen területcserébe, amely Koszovó szerb többségű, illetve Szerbia albán többségű területét érintené.
A NATO előbbre tart a Nyugat-Balkán integrálásában: Montenegró már korábban csatlakozhatott, a múlt héten pedig a szintén taggá vált Észak-Macedónia lobogóját vonták fel az atlanti szervezet brüsszeli főhadiszállásán – a koronavírus-járvány miatt meglehetősen szűk körben lebonyolított ünnepség keretében. Így most a NATO és az EU között 30–27 az állás a tagországok számát illetően. Koszovó hallgatólagos amerikai védnökség alatt áll, ami viszont alapvető gátja a szerb–NATO-közeledésnek.
Ami a Balkán déli végeit illeti, onnan Európa számára – átmenetileg legalábbis – megnyugtató hírek érkeztek: távoztak a görög–török határtól azok az Európába vágyó migránsok, akik Ankara február végi döntése nyomán érkeztek oda szerte Törökországból, ám feltorlódtak a török oldalon, miután a görög határrendészek szigorúan felléptek ellenük, és lezárták előttük az utat. Egyfelől elvesztették a reményt, hogy Görögország megnyitja kapuit, másfelől a járvány miatt kockázatosnak ítélték, hogy tömegesen a határnál maradjanak.
