Lapszemle – Bloomberg: Az Index veszélyben, az 57 éves, konzervatív Orbán Viktor pedig közpénzeket juttat a pártjához hű médiának
A külföldi média továbbra is szoros figyelemmel kíséri az Index körül kialakult helyzetet. Riadót fújt a Nemzetközi Sajtóintézet, miután a független hírportál újságírói jelezték, hogy veszélybe került a szerkesztőség jövője. Scott Griffen, az intézet igazgatóhelyettese közleményben emlékeztetett arra, hogy
a magyar kormány az elmúlt tíz évben több tucat, korábban független médiaintézményt vett birtokba, illetve hallgattatott el.
Griffen a független magyarországi hírszolgáltatás lényeges orgánumának nevezi az Indexet, és leszögezi: ennek aláásása hatalmas csapást jelentene a megmaradt sajtószabadságra nézve, és kikövezné az utat a magyar kormány azon törekvése előtt, hogy még inkább kiterjessze befolyását a hírek és információk megosztása felett.
A Der Standard című bécsi lap az APA osztrák és az AFP francia hírügynökség beszámolóinak felhasználásával közöl cikket a témáról, „Létéért aggódik Magyarországon a kormánykritikus online portál” címmel. Ebben az összeállításban olvasható egyebek közt az is, hogy a Fidesz az elmúlt években a KESMA-ként rövidített alapítványban vonta össze és helyezte közvetlen kormányzati irányítás alá a média jelentős részét. A Riporterek Határok Nélkül elnevezésű szervezet sajtószabadság-ranglistáján Magyarország a 180 ország között a 89. helyen található – hangsúlyozza a Der Standard.
A Bloomberg amerikai hírügynökség, amely általában főként gazdasági témákkal foglalkozik, és jelentéseit leginkább az üzleti szférában olvassák figyelmesen, szintén külön tudósítást szentel az Index-ügynek. A részletek ismertetésén túl megállapítja:
az 57 éves, konzervatív Orbán Viktor közpénzeket juttat a pártjához hű médiának.
A baloldali Népszabadságot 2016-ban bezárták, miután azt olyan üzletember szerezte meg, aki közel áll a kormányfőhöz. Az Index esetében a találgatások Vaszily Miklósra, egy kormánypárti kereskedelmi adó vezetőjére összpontosulnak, aki márciusban 50 százalékos részesedést szerzett az Index által generált hirdetési bevételeket kezelő cégben – írja a Bloomberg.
És most arról, hogy miként látja a világsajtó a Magyarország déli szomszédjánál, Szerbiában tartott választások kimenetelét. A New York Times az AP amerikai hírügynökség jelentését veszi át, amely szerint Aleksandar Vucic populista államfő jobboldali kormányzó pártja elsöprő erejű győzelmet aratott. A cikk kitér arra: a voksolás részleges bojkottja a főbb ellenzéki pártok részéről megnyitotta az utat az előtt, hogy Vucic pártja mintegy 190 mandátumra tegyen szert a 250 tagú törvényhozásban. A bojkott hívei arra hivatkoztak, hogy Vucic tisztességtelen mértékben uralja a közmédiát – emlékeztet a New York Times által felhasznált AP-jelentés.
Orbán Viktor BelgrádbanHadd jegyezzem meg:
sem ez, sem a többi belgrádi beszámoló nem tartalmaz olyan megállapításokat, miszerint a bojkott csökkentette volna a választásokon győztes párt legitimációját,
megkérdőjelezte volna az eredmény releváns voltát, és ezzel mintegy pellengérre állította volna Vucicot. Ilyen nézeteket csak néhány bojkottpárti ellenzéki politikus, illetve megkérdezett politikatudós hangoztatott – valós hatalmi súllyal rendelkező külföldi tényezők tudomásom szerint nem. De ez csak szubjektív kitérő volt a bojkott általános értelméről.
A New York Timesban olvasható tudósítás szerint
az elsők közt gratulált Vucicnak populista szövetségese, Orbán Viktor,
aki szerint Szerbia – más közép-európai országokkal együtt – az előttünk álló évtized nyertese lehet.
A Politico című amerikai hírportál európai kiadása a szerb témától készült beszámolójában kitér arra is, hogy Várhelyi Olivér, az EU bővítéséért felelős magyar uniós biztos nyilatkozatban hangsúlyozta: igyekszik segíteni Szerbiának, hogy gyorsan haladjon előre az EU-csatlakozás útján.
A tekintélyes, konzervatív német Frankfurter Allgemeine Zeitung a Vucic-párt választási győzelmének az arányai alapján azonban beszámolója címében egyenesen azt a kérdést teszi fel, vajon az egypártrendszer felé halad-e Szerbia. A cikk szerint az elmúlt években a szerb demokrácia állapota inkább alakult az orosz, illetve a fehérorosz modell szerint, mintsem az Európai Unióban érvényesülő mércének megfelelően.
A médiaösszegzések arra is kitérnek, hogy Szerbia most nemzetközi próbatétel előtt áll: mind az Egyesült Államok, mind az Európai Unió arra igyekszik rávenni Belgrádot, hogy ismerje el végre a tőle több mint egy évtizeddel ezelőtt függetlenné vált, albán többségű Koszovót. Az amerikaiak a közeli napokban Washingtonban szerveznek szerb-koszovói csúcstalálkozót, az EU pedig szintén fel akarja újítani korábbi közvetítő tevékenységét a felek között.
