Csecsenek Bécsben

Maria Fekter belügyminiszter aszszony azt állította, hogy a menekültként Bécsben élő Iszrailov és családja korábban elutasította a védelmére tett ajánlatot. Nem osztogatnak, hanem fosztogatnak... Iszrailov ugyanis, miután megtudta, hogy szerepel a csecsen államfő halállistáján, és maga is észlelte, hogy állandóan követik, nem sokkal meggyilkolása előtt hatósági védelmet kért. Amit az illetékesek megtagadtak. Kellemetlen ügy, végül is a merénylet nem sok kétséget hagyott afelől, hogy a fiatalembernek igaza volt. Fekter asszony visszakozni kényszerült: rosszul tájékoztatták...

Az eset sok más kérdést is felvetett. Különösen, miután tisztázódott, hogy a kivégzésre Iszrailov nagyon is „rászolgált” – Razman Kadirov csecsen államfő szemszögéből. Hiszen fiatalon a felkelőkhöz tartozott, később csatlakozott az oroszbarát Kadirov testőrségéhez, s ott jó pár bűnügy szemtanújává vált. Minderről később, miután 2004-ben Európába szökött, beszélt is. Ez megpecsételte sorsát.

Az osztrák rendőrség a merénylet után lázas tevékenységbe kezdett: letartóztatott egy menekültstátusra váró csecsen férfit, később további hét gyanúsítottat. A házkutatásokról, majd egyik-másik gyanúsított elengedéséről még csak jelentek meg hírek, azonban hamarosan háttérbe szorította őket a gyanú, hogy a merényletben benne van az osztrák rendőrség is.

A minden gyanús ügy leleplezésében élenjáró Zöldek Pártjának erre szakosodott politikusa, Peter Pilz adatokra hivatkozva állította: kimutathatóak a szoros kapcsolatok a bécsi – főleg titkosszolgálati feladatokat ellátó – Alkotmányvédelmi és Terrorizmus Elleni Szövetségi Hivatal, valamint az orosz biztonsági szolgálat között. Pilz tudomása szerint bizonyos Szaid-Szelim P. (mellesleg a bécsi orosz nagykövetség tanácsosa) mintegy 150 fős ügynökcsapatot irányít Ausztriában. A feladat az ott élő 20-35 ezer csecsen menekült megfigyelése, és minél többük rábírása a hazatérésre. Azt még Pilz sem állította, hogy a feladatok között kivégzés is szerepelne – no de, ha a kellő adatok rendelkezésre állnak, már csak egy lépés a „külön megbízatás”...

Az osztrák rendőrség nemcsak a csecsen gyilkosság miatt keveredett gyanúba. Több alsó-ausztriai rendőrségi alkalmazott, sőt, a hadsereg kémelhárító részlegének egyik volt ügynöke is gyanúba keveredett, hogy jó pénzért megcsapolták a rendőrségi nyilvántartást, így segítve a kazahsztáni titkosszolgálat hajszáját Rakhat Alijev volt bécsi nagykövet kézre kerítésére.

Jó két éve Nurszultan Nazarbajev kazah elnök hivatalosan kérte országa akkor még bécsi nagykövetének – „civilben” saját vejének – kiadatását. Az alig fél évvel korábban kinevezett férfiút köztörvényes bűnügyekkel vádolták: okirat-hamisítással, zsarolással, sőt két rendbeli emberrablással. (Utóbbit sokak szerint Nazarbajev személyes utasítására követte el.)

Az ügynek politikai vonatkozásai is vannak: Alijev azután lett kegyvesztett – utóbb Nazarbajev legidősebb leánya elvált tőle –, hogy közölte apósával: 2012-ben indul az elnökválasztáson. A 68 éves Nazarbajev azonban ezt a posztot újra magának szeretné, sőt már foganatosított is olyan alkotmánymódosítási rendelkezéseket, amelyek korlátlan lehetőséget biztosítanak az újraindulásához. Kedveli a hatalmat: egyenesen a Kazah Kommunista Párt éléről került az 1991-es fordulat után a köztársasági elnöki székbe.

A veje persze nem adta meg magát: barikádot emelt a bécsi kazah nagykövetség villája köré, ahonnan időközben több teherautóval már elszállíttatta értékes ingóságainak egy részét. Õ maga hol Ausztriában, hol Svájcban tartózkodik. Az osztrák igazságszolgáltatás kivár, a vádakat nem tartotta megalapozottnak, a kiadatást elutasította, mondván, hogy Kazahsztánban nem lehet elfogulatlan bírósági tárgyalásra számítani. Kétéves stagnálás után most mintha mozdulna az ügy...