Budapesten lehet az orosz-ukrán béketárgyalás

Budapest lehet a helyszíne az orosz-ukrán béketárgyalának – írja az Izvesztyija alapján az Euronews.

2023. december 5., 09:24

Szerző:

Oroszország kész béketárgyalásokat kezdeni Ukrajnával egy nyugati ország területén – mondta az Izvesztyijának egy magas rangú forrás. Szerinte ilyen ország lehetne Magyarország, mivel Szijjártó Péter külügyminiszter közvetítői szolgáltatásokat kínált Moszkvának és Kijevnek, amiről a lapnaknak is beszélt.

Ez Euronews szerint a merő vélelen műve lehet, de akár tudatos is, hogy a kijelentés épp azon a napon hangzott el, amikor 1995-ben a magyar fővárosban aláírták a Budapesti Memorandum néven ismert egyezményt, ami hosszú időre kielégítően rendezte a Szovjetunió felbomlása utáni kapcsolatokat a korábbi tagállamok, főként Oroszország és Ukrajna között.

Az Izvetyija szerint Szijjártó elismerte, hogy erről a kérdésről tárgyalt Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel és Andrej Ermak ukrán elnöki hivatalezetővel. Az orosz fél számára a tárgyalásokon nem a helyszín a lényeg, hanem az, hogy Nyugat és Ukrajna készen álljon egy konstruktív beszélgetésre Moszkvával – jegyezte meg a lap forrása.

„Mindenképpen nagyra értékeljük Magyarország azon szándékát, hogy segítsen megállítani a vérontást, de a közvetítés csak a tárgyalási folyamat megszervezésének eszköze. A kulcskérdés továbbra is az, hogy a másik oldalon ki áll készen a tárgyalásra”

– mondta a hírrel kapcsolatban Rodion Mirosnyik orosz külügyminisztérium szóvivője.

Korábban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jóváhagyta a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (NBP) döntését, amely elutasította az Oroszországgal folytatott tárgyalásokat, amíg Vlagyimir Putyin áll az orosz állam élén. November végén maga Putyin „tragédiának” nevezte az ukrajnai háborút, és ismét kijelentette, hogy Oroszország „soha nem utasította el a béketárgyalásokat”.

Moszkva és Kijev között a katonai konfliktus megoldására irányuló tárgyalások 2022 februárjában és márciusában zajlottak, először Fehéroroszország, majd Törökország közvetítésével.

Ugyanezen év májusában az ukrán fél kilépett a tárgyalási folyamatból, miután kiderült, hogy a falu orosz hadsereg általi megszállása során Bucsában mészároltak le civileket. 

2022. szeptember végén Putyin bejelentette négy ukrajnai régió – Herszon, Zaporozsje, Donyeck és Luhanszk – annektálását. Erre reagálva Zelenszkij rendeletet írt alá, amely megtiltja a tárgyalásokat Moszkvával a jelenlegi orosz kormány alatt.

Kijev többször kijelentette, hogy a párbeszéd megkezdésének feltétele az orosz csapatok teljes kivonása Ukrajnából, valamint az összes megszállt terület, így a Krím visszaadása. Zelenszkij idén novemberben ismét hangsúlyozta, hogy Ukrajna békét akar, de jelen állás szerint nem fog tárgyalóasztalhoz ülni Oroszországgal. Azt is kizárta, hogy „bármi áron” megkössenek Moszkvával a békét, kifejtve, hogy az ukránok nem hajlandók feladni földjeiket, és „a végsőkig kitartanak”.

(Kiemelt képünk illusztráció. A 2022. február 23-án készült felvételen a kijevi parlament kupolája felett lobog az ukrán zászló. Fotó: Szergej Szupinszkij/AFP)

Az Ukrajna támogatásával kapcsolatos véleménykülönbségek ellenére is van értelme és jövője a visegrádi együttműködésnek – jelentette ki Orbán Viktor kedden Prágában, a négy visegrádi ország kormányfőinek csúcstalálkozója után tartott sajtótájékoztatón, ahol a miniszterelnököt a találkozó előtt füttykoncerttel várták a tiltakozók.

Keserű igazságot tárt fel a Pesticide Action Network Europe által készített tanulmány: az európai polgárok egyre inkább ki vannak téve az úgy nevezett PFAS (poli- és perfluoralkil) vegyületeket tartalmazó „növényvédőszerek” koktéljainak. Ezeket a vegyi anyagokat szándékosan permetezik az élelmiszernövényekre, így a friss gyümölcsök és zöldségek közvetlen és rendszeres kitettséget jelentenek a fogyasztók számára. A PAN Europe és a Magyar Természetvédők Szövetsége a PFAS-vegyületeket tartalmazó peszticidek betiltását szorgalmazza.