Alkotmányos válságban a bíráskodás – Jogsértéseket tárt fel Magyarországon a nemzetközi szervezet
Megdöbbentő, hogy az OBT működésével kapcsolatos törvénytervezet ügyében nem maga a tanács, nem a parlament és nem az igazságügyi miniszter vizsgálódik, hanem egy hivatal elnöke, akinek munkáját a tanácsnak ellenőriznie kellene, és aki súlyos konfliktusban áll ezzel a testülettel. Így nyilatkozott lapunknak Gerhard Reissner, a Nemzetközi Bírói Egyesület volt irányítója, jelenleg tiszteletbeli elnöke arról a felmérésről, amelynek kérdőívét az OBH elnöke szeptemberben küldte el a bírósági informatikai hálózat felhasználóinak, tehát a kérdésekre nem csak a bírák válaszolhattak.
Handó TündeHandó Tünde a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény módosítását kezdeményezve arról érdeklődött: a felhasználók egyetértenek-e azzal, hogy az Országos Bírói Tanácsban valamennyi törvényszéknek, ítélőtáblának és a Kúriának legyen önálló képviselete, illetve a tagokat összbírói értekezleten válasszák-e meg? Az OBH-elnök arról is várt véleményt, hogy az OBT jelenlegi tagjai egyáltalán kitölthessék-e mandátumukat. Az utóbbi kérdés egyébként ellentétes a Handó működését is szabályozó sarkalatos törvény rendelkezéseivel, az ugyanis kimondja, hogy a tanács tagjai nem hívhatók vissza. Az összbírói önigazgatás letéteményeseként működő tanács a reagálásában kinyilvánította, hogy a javaslatok kizárólagos célja a bírák által választott, felügyeleti funkciókat betöltő testület hatékonyságának csökkentése. Azoknak az OBT-tagoknak az ellehetetlenítése, akiket tavaly hat évre választottak, és akik megpróbálják törvényes működésre bírni az OBH-elnököt.
Az online kérdőív közzétételét követően a Magyar Bírói Egyesület (MABIE) figyelmeztetett annak adatvédelmi problémáira is. Nem volt ugyanis nyilvánvaló, hogy a válaszadók személye azonosítható-e, nem készült a kérdőívhez magyar nyelvű adatvédelmi tájékoztató, és semmi sem garantálta, hogy kizárólag a bírák foglaljanak állást. Egyes bírósági vezetők ráadásul felszólították a kollégáikat, hogy időben töltsék ki a kérdőívet, amivel kétségessé vált, hogy egyáltalán önkéntes-e a részvétel.
Reissner főbíró szerint a kérdések tartalma még megdöbbentőbb, mint a kérdőív szétküldésének ténye. Valójában a tanács hivatásával kapcsolatos vaskos félreértésre épül az OBH-elnök javaslata, hogy az OBT tagjainak számát az eddigi 15-ről emeljék a magasabb bíróságok számából kiindulva 26-ra, sőt a jelenlegi tagok mandátumának lejártáig a testület működjön 36 fővel. A testület ugyanis nem az egyes bíróságok képviseletének fóruma, hanem az egész bírói kar függetlenségét védelmezi, tehát a jogállamiság egyik letéteményese. A létszámnak lehetővé kell tennie az érdemi vitát, márpedig a testület felduzzasztásának az lenne az egyenes következménye, hogy várhatóan csökkenne az OBT munkájának eredményessége.
Reissner arra is felhívta a figyelmet, hogy a bírói tanácsok legfontosabb feladata, hogy védelmezzék a bíróságok függetlenségét, ehhez viszont olyan jogállást kell biztosítani a tagjai számára, amely garantálja védelmüket. Az európai gyakorlat szerint a tanácsokba beválasztott bírák általában a legfelsőbb bíróságok tagjaihoz hasonló díjazást és garanciákat kapnak függetlenségük megőrzésére. Az, hogy az általuk ellenőrzött testület vezetőjének kezdeményezésére lerövidítsék a hivatali idejüket, így ellentmond az alapvető európai normáknak.
Az Európai Bírói Egyesület májusi vizsgálata után kiadott jelentés egyfajta alkotmányos válságról beszélt Magyarországon. A mostani interjúban Reissner főbírót ennek értelmezésére is megkértük.
– A magyar bírói hatalmi ágban kialakult helyzet azért minősíthető alkotmányos válságnak, mert az Országos Bírói Tanács és az Országos Bírósági Hivatal is közvetlenül az alkotmány alapján működő intézmény – magyarázta. – Az Alaptörvény világosan meghatározza: a tanács feladata, hogy ellenőrizze az OBH elnökének tevékenységét. Ez azonban lehetetlenné vált, amikor tavaly ősszel a hivatal elnöke egyoldalúan kinyilvánította, hogy álláspontja szerint a tanács elveszítette működőképességét, mert összetétele hiányos. A nemzetközi gyakorlatban több mint szokatlan, és a jogállamiságot is megkérdőjelezi, hogy az ellenőrzés alá vont intézmény vezetője érvénytelennek nyilvánítsa egy olyan testület működését, amelynek kontrollja alatt működnie kell.
– Az sem felel meg az alkotmányos előírásoknak – folytatta az elnök –, hogy az a személy, adott esetben az OBH elnöke, akinek gondoskodnia kell arról, hogy a bírói tanács tagjait időben megválasszák, feladatának teljesítését halogassa, majd éles bírálatként fogalmazza meg, hogy a tanács hiányosan működik. Magyarországon tehát a bírósági rendszer két alapvetően fontos, meghatározó testülete ellentétbe került egymással, ami veszélyezteti a bíráskodás iránti bizalmat, ez pedig veszélyezteti a jogállam működését is.
Gerhard Reissner szerint mindezt különösen problematikussá teszi az a fontos jogkör, amelyet az OBH elnöke tölt be a bírósági vezetők kinevezésében. Az OBT számos olyan esetet tárt fel a vizsgálóbizottság tagjai előtt, amikor megüresedett bírósági elnöki posztokra kiírt pályázatok eredményét az OBH-elnök érvénytelenítette, méghozzá meggyőző érvek vagy akár bármiféle érvelés nélkül. A bíróságok vezetői jelentős hatást gyakorolnak a bíráskodás körülményeire, a bírák teljesítményére és lehetséges előmenetelükre, így az OBH-elnök kinevezési jogköre veszélyezteti leginkább a jogállami működést, ha azt a szükséges kiegyensúlyozó kontroll nélkül gyakorolja.
Az Európai Bírói Egyesület tényfeltáró bizottságának jelentése kitér a szövetség magyar tagszervezetének, a 2791 hazai bíró közül 1400-at tömörítő Magyar Bírói Egyesületnek a helyzetére is. Tavaly januárban, amikor a korábbinál kritikusabb szemléletű, jelenlegi összetételű OBT tagjait megválasztották, a testület tagja lett Szabó Sándor, a MABIE főtitkára is. Három hónap múlva a bírói önigazgatás legfőbb testületének öt teljes jogú és tizenkét póttagja rejtélyes körülmények között lemondott, Szabó azonban nemcsak hogy megtartotta a mandátumát, de 2018 júliusában a testület soros elnöke is lett. Tavaly októberben került sor arra a küldöttgyűlésre, amelyen a szervező OBH számos előírást megsértve érte el, hogy a tanács összetételét ne sikerüljön a törvény által előírt létszámra kiegészíteni. Az eljárás és a választási folyamat lezárása ellen a MABIE is tiltakozott, ezek után a hivatal elnöke bezárta az egyesület székhelyéül szolgáló irodát, felfüggesztette és feltételekhez kötötte a finanszírozását. A bírói egyesület számos tagja arról számolt be, hogy vezetőik nyomást gyakorolnak rájuk: lépjenek ki az érdekvédelmi szervezetből.
A legismertebb eset – amelyet a jelentés is említ – 2019. február 22-én történt, amikor Gerber Tamás, a Budapest Környéki Törvényszék frissen kinevezett elnöke rendkívüli értekezleten osztott ki egy listát a törvényszék alá tartozó bírósági vezetők között. A jegyzékben a MABIE 51 tagjának neve és adóazonosítója szerepelt. Gerber közölte a jelenlévőkkel, hogy ő az előző napon kilépett az egyesületből, és azt kérte a megjelent vezetőktől, hogy a törvényszékek és a járásbíróságok tagjait is győzzék meg ugyanerről.
Nyár végén az adatvédelmi hatóság a Budapest Környéki Törvényszéket hárommillió forintos adatvédelmi bírság megfizetésére kötelezte, de az nem derült ki, hogy ezt a pénzt az elnök fizeti-e, vagy a törvényszék – közpénzből. Handó Tünde viszont közölte, hogy élt fegyelmi jogkörével, az viszont nem kapott nyilvánosságot, hogy ez mit is jelent. A közlés ugyanis akár arra is utalhat, hogy fegyelmi jogkörével élve kivizsgálta az esetet, de nem látott semmilyen okot büntetés kiszabására.
A 168 Órának adott interjúban Gerhard Reissner kifejtette, hogy a jogi dokumentumok az egész világon garantálják a bírák jogát arra, hogy egyesületeket, érdekvédelmi szövetségeket hozzanak létre. A Magyar Bírói Egyesület elkötelezetten kiáll a jogállamért és a bíráskodás függetlenségéért, nem meglepő tehát, hogy felemeli a szavát olyan esetekben, amikor ezek az értékek veszélybe kerülnek. Igaz, az sem meglepő, ha azok a vezetők, akik saját maguk veszélyeztetik a bíráskodás függetlenségét, konfliktusba kerülnek az egyesülettel. A tagok listázása vagy kilétük belső adatbázisok felhasználásával történő felfedése nem tekinthető az ellentétek korrekt kezelésének, ahogyan az sem, ha megpróbálnak nyomást gyakorolni rájuk, hogy lépjenek ki a szövetségből. Az Európai Bírói Egyesület tehát kiáll magyar tagszervezete mellett.
A tényfeltáró bizottság jelentésében és a szóvivői interjúban taglalt helyzetképet egészíti ki a Bírói Tanácsok Európai Hálózatának (ENCJ) friss összefoglalója a felmérésről, amelyet 25 ország 11 335 bírájának és 4250 ügyvédjének részvételével készítettek. A kérdésekre 429 magyar bíró és 300 hazai ügyvéd válaszolt. Az ENCJ értékelése szerint a magyar bírák függetlenségüket egy tízes skálán 7-esre értékelték, ezzel Magyarország 25 állam között az ötödik legalacsonyabb értéket mondhatja magáénak. Csak azok a bírák vélekedtek úgy, hogy az utóbbi években javultak a függetlenség mutatói, akiknek öt évnél rövidebb a tapasztalatuk – vagyis nem terjed túl Handó Tünde hivatali idején.
A megkérdezettek 40 százaléka szerint a bírói bérek helyzete befolyásolja a függetlenséget, és ezt nem nehéz visszavezetni arra a tényre, hogy a nemzetközi összehasonlításban igen alacsony magyar bírói javadalmazás kiegészítése éppen az OBH-tól függ. A bírók több mint fele úgy vélekedik, nem csak a képességek és a teljesítmény határozzák meg, hogy ki nyerhet kinevezést magasabb szintű bíróságokra.
Gerhard ReissnerAz ügyelosztást az ügyvédek több mint ötven százaléka tartja aggályosnak. A válaszadók többsége szerint az elmúlt két évben előfordult, hogy az ügyeket a bevett szabályoknak ellentmondóan azért osztották egy-egy bíróra, hogy ezzel befolyásolják az ügyek kimenetelét. Ez az érték a második legmagasabb a vizsgált országok között, akárcsak az, hogy tíz közül hat magyar ügyvéd szerint az OBT rendelkezésére álló eszközök elégtelenek arra, hogy a testület megvédelmezze a bíróságok függetlenségét. A nemzetközi szervezet összegzése szerint a felmérésben részes 25 ország közül Magyarországon és Romániában éri a legtöbb fenyegetés a bírói függetlenséget.
A magyar bíróságok rendszerében kialakult állóháborút jól jellemzi, hogy az Európai Bírói Egyesület jelentésére semmilyen hivatalos magyar reakció sem érkezett, bár az OBH elnöke nyilatkozatban utasította vissza a kifogásokat. Nem tartotta viszont szükségesnek, hogy erről értesítést küldjön a nemzetközi szervezetnek. Gerhard Reissner viszont számos olyan e-mailt kapott magyar állampolgároktól, akik személyében támadták, és kérdőre vonták, hogyan merészelte bírálni Handó Tündét. A jelentést ugyanakkor üdvözölte az Európa Tanács, a Bírói Tanácsok Európai Hálózata és az Európai Bizottság. Ez utóbbi megerősítette, hogy az Európai Parlament által kezdeményezett, 7. cikkely szerinti eljárás során azt figyelembe fogják venni.
Reissner főbíró szerint nyilvánvaló, hogy nem valamely európai intézmény, csak Magyarország és a magyar nép hivatott arra, hogy saját alkotmányos gondjait megoldja. Igaz, ehhez arra van szükség, hogy a magyar emberek valóságos információkhoz jussanak arról, ami hazájukban történik. Ez pedig nehezen megoldhatónak tűnik a hangos állami propaganda zajában.
