Az Unió megbünteti a magyarokat?

A Gazeta Wyborcza című liberális napilapban Michal Kokot számolt be az EB véleményéről, amely szerint Magyarország, amikor egy hónappal ezelőtt módosította az alaptörvényt, megsértette az uniós jogot és ezért szigorú büntetés fenyegeti. Azt azonban nem lehet tudni, hogy milyen szankcióra lehet számítani, mert az EP ebben a kérdésben megosztott – írja a tudósítás.

A döntés Magyarország esetleges megbüntetéséről valószínűleg júniusra várható. Szerdán Strasbourgban Reding biztosasszony az uniónak ezt a végső fegyverét „atombombának” nevezte, mert ezt eddig inkább a dacos országok megijesztésére használták, ugyanakkor – mint azt Reding megállapította – a pénzbírságok sokkal inkább a magyar állampolgárokat érintenék rejtett adók formájában.

Az unió magyarokkal szembeni türelme fogyóban van – írja a Gazeta Wyborcza. Tavaly Brüsszel eltekintett Magyarország megbüntetésétől az uniós jogok megsértése miatt, márpedig a bírák nyugdíjkorhatárának leszállítása ilyen volt, emiatt a kormányzó Fidesz az Alkotmánybíróság jó néhány tagját is megérdemelt pihenőre bocsáthatta. Ez a szervezet (t.i. az Alkotmánybíróság) megkérdőjelezte az Orbán Viktor kormánya által bevezetett jogrendszert.

Igaz, hogy a magyarok azóta ezt megváltoztatták, de a nyugdíjba küldött bírákat eddig nem helyezték vissza eredeti pozíciójukba – emelte ki beszédében Reding, aki értésre adta, hogy a magyar kormány macska-egér játéka be kell fejeződjön.
José Manuel Barroso, az EB vezetője Orbánnak írt levelében kérte a negyedik alaptörvény-módosítás egyes előírásainak visszavonását, mert az uniónak különösen nem tetszik három rész – egyébként mind a hármat a magyar Alkotmánybíróság is visszadobta, de a Fidesz, kihasználva kétharmados parlamenti többségét, márciusban az alkotmány szövegébe helyezte ezeket a változtatásokat. Először is arról a jogszabályi lehetőségről van szó, hogy a bírói szervezet vezetője tetszőleges bíróságok hatáskörébe utaljon ügyeket. Ezt az EU úgy értékeli, hogy az állampolgári jogok megsértését és az ellenőrzési jogok mechanizmusának megzavarását jelenti.

Ugyancsak kérdéses a választási reklámok kereskedelmi médiákban való bemutatásának tilalma – Magyarországon ugyanis a médiapiac 80 százaléka magánkézben van. Ha ezt a kérdést az európai bíróság is hasonlóan ítéli meg, akkor ez büntetést kell maga után vonjon.

A cikk szerint a labda most Budapest térfelén van. Orbán a múlt héten azt írta Barrosonak, hogy Magyarország tiszteletben tartja az európai értékeket és „jogszabály-alkotási procedúrák megkezdését” kezdeményezte, ennek célja a régi jog visszaállítása. Hogy ez mennyire őszinte nyilatkozat – írja a lap – nem tudható. Az elmúlt időben a Fidesz vezetője jó néhányszor azt tesztelte, mennyire messzire mehet el a magyar jog megváltoztatásában anélkül, hogy Brüsszel megbüntetné. Ilyen volt az a szabály, amely a „nem kiegyensúlyozott tájékoztatást” büntette volna a médiában, ennek esetében az unió közbelépésére Orbán megadta magát.

Most annyiban más a helyzet, hogy ezeket a változtatásokat a magyar parlament az új alkotmányba beleírta, tehát ha az unió meg is akarja büntetni a magyarokat, az Európai Parlamentnek azt meg kell szavaznia, s az ebben a kérdésben megosztott: az Európai Néppárt – ide tartozik a Fidesz is – és a lengyel kormányzópárt, a Polgári Platform képviselői nem akarnak szankciót a Fidesz ellen.

A szerdai EP ülésről számol be a Rzeczpospolita hasábjain Jaroslaw Gizinski is. Írását az Orbánhoz intézett Barroso levél ismertetésével kezdi, amely kritikával illette a negyedik alaptörvény módosítást, különösen három pont tekintetében. Ezek a lisszaboni szerződés alapján akár büntetést is lehetővé tesznek az ország ellen, a legrosszabb esetben – mint ahogyan azt Guy Verhofstadt, a liberális frakció vezetője javasolta korábban – megvonhatják a magyarok szavazati jogát az Európa Tanácsban a 7. paragrafus értelmében, de anyagi szankció is lehetséges egy olyan országgal szemben, amely a demokrácia és az önkormányzatiság alapszabályát megsérti.

Orbán azonnal válaszolt, s kész az unióval intézményeivel való párbeszédre, de Navracsics igazságügyi miniszter már élesebb hangot használt, és „fenyegetéseknek és alaptalan félelmeknek” nevezte az EB reagálását.

A magyar miniszterelnök nem volt jelen a szerdai EP ülésen – írja Gizinski –, mert Thatcher egykori brit miniszterelnök temetésén vett részt, ugyanakkor előző nap megjelent Strasbourgban, ahol megbeszélést folytatott Martin Schulz-cal és az Európai Néppárt képviselőivel is. Tárgyalásai után a magyar EP képviselők tájékoztattak arról, hogy a Néppárt támogatja Orbán kormányát, és hamis a pletyka, amely szerint ki akarnák a Fideszt zárni soraikból.

Mint ahogyan azt előre várni lehetett, a baloldal és a liberálisok képviselői az EP-ben határozott lépéseket követeltek Magyarország ellen, mert véleményük szerint a Fidesz megsértette a demokrácia alapszabályait. Orbán védelmében emeltek szót a jobboldal képviselői, többek között a lengyel Zbigniew Ziobro (az ellenzéki Jog és Igazságosság pártjából kivált, radikálisan jobboldali Szolidáris Lengyelország képviselője – a szerk.)

Az EB álláspontját a magyar konzervatívok irányában rendkívül kritikus hangot megütő Viviane Reding mutatta be, aki most az Orbán által javasolt és bemutatott alkotmánymódosítások tanulmányozására készül, és júliusban óhajt a levont következtetésekről beszámolni.

A Rzeczpospolita megszólaltatta a Századvég elemzőjét, Lánczi Tamást, aki szerint semmi új nem történt a szerdai ülésen, mert mind a baloldal és a liberálisok, mind az Orbánt támogató jobboldaliak a már jól ismert álláspontjukat ismételték csupán meg. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy (felmérésük szerint) míg tavaly a magyarok 42, most 58 százaléka úgy véli, hogy az unió nem a magyarok érdekeit szolgálja, és kettős mércét használ velük és más államokkal szemben. A legnépszerűtlenebb a magyarok körében – állítja Lánczi – Viviane Reding biztos.

Ugyancsak a Rzeczpospolita című konzervatív lapban jelent meg Igor Janke kommentárja a magyar helyzetről. Janke a lengyel Szabadság Intézete elnöke, ő az az újságíró, aki dicsérő könyvet jelentetett meg Orbán Viktorról A csatár címmel. Mostani írásának címe: Gyengül a baloldali elit ereje.

Szerinte a magyar baloldali európai parlamenti képviselőket felháborítja, hogy a budapesti parlament nem a fő európai irányvonalat képviseli. „A baloldali elit szerint a liberális demokrácia nem a választók többsége akaratának realizálását jelenti, hanem a Daniel Cohn-Bendit és a Guy Verhofstadt által mutatott parancsolatoknak megfelelő haladást.” – írja.

Az európai parlamenti képviselők egy része és a nekik alárendelt média viselkedése komoly tünete az Európai Unió válságának. Ha ugyanis egy kis ország (és Magyarország nem nagy állam) önállóan dönt, nem feltétlenül a legbefolyásosabbak akarata szerint, szakadatlanul akadályokat gördítenek elébe. A magyarokat először a válságadók miatt ítélték el, mert ez a szabad piac szabályaival volt ellentétes, ugyanakkor az unió váratlanul lelkiismeretlen adókat próbált bevezetni más államok polgáraival szemben – mint pl. Ciprus, és ez már megfelelt az európai normáknak, mi több, demokratikus és szabadpiaci is volt – írja Janke.

A szerző szerint a magyar szocialisták büntetlenül rabolhatták ki országukat, és amikor ez kiderült, az unióban senki sem háborodott fel. Az uniós piac csak akkor kezdett el tiltakozni, amikor az uralkodó szocialistákat szabad választásokon megsemmisítette egy meglehetősen mérsékelt jobbközép párt. Akkor nemcsak a baloldali értelmiség és média kötelezte el magát, de minden eljárást is megindítottak, amely megnehezíti a magyarok életét és az Orbán Viktor kormánya által bevezetett reformokat blokkolhatja.

Ugyanakkor Orbán Viktor kormányának nagyobb a legitimitása, mint az Európai Bizottságé és minden európai parlamenti küldötté együttesen. Ma azonban már egyértelműen látszik, hogy a vörösen izzó baloldali elit ereje gyengül. Orbán kedden találkozott az Európai Néppárthoz tartozó, különböző országbeli küldöttekkel, akiknek pontosan elmagyarázta, mi az általa bevezetett reformok lényege. Végül tapsvihart aratott. Vajon Európa kezd kijózanodni? – teszi fel a kérdést Igor Janke.