Az új EU-tagok nagyobb támogatásra számíthatnak
A pénzügyi válság hatásai hatványozottan érintik az új EU-tagokat, amelyek nem részei még az eurozónának. Brüsszelnek nem érdeke, hogy ez fizetési nehézségeket okozzon az érintett államoknak, ezért duplájára emelték a támogatási keretet. A segítségnyújtásba – magyar javaslatra - aktívan beszáll az EBRD is, amely pedig már szinte teljesen kivonult ezekből az országokból.
Az Európai Parlament megszavazta az Európai Bizottságnak azt a javaslatát, hogy 12 milliárd euróról emeljék 25 milliárdra a fizetési nehézségekkel küzdő, eurózónán kívüli uniós tagországok támogatására szolgáló keretet. Az Európai Bizottság a jövőben szeretné elkerülni, hogy csak nehézkes jogalkotási eljárással lehessen megváltoztatni a plafont, ezért elképzelései szerint a tagállami kormányokat képviselő Tanács gazdasági és pénzügyi bizottságával való konzultációt követően maga döntene a határérték esetleges későbbi módosításairól. Ez lehetővé tenné a változó körülményekhez való gyorsabb és rugalmasabb alkalmazkodást.
Ugyancsak kedvező fejlemény a veszélyeztetett országok szempontjából, hogy minden eddiginél nagyobb mértékű új finanszírozással kívánja segíteni jövőre a globális válságtól súlyosan érintett térséget a londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), amely az eddigi kivonulási folyamattal szakítva a közép-európai EU-tagállamok támogatását is növelni fogja. Ezt egyébként Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök kezdeményezte az EBRD elnökének és a bank részvényes kormányainak küldött múlt heti levelében. A javaslatot elfogadó a pénzintézet 2009-ben 7 milliárd euróig terjedő finanszírozást tervez a kedvezményezett országokban.
Ez magasabb összeg, mint amennyit az EBRD a korábbi évek bármelyikében folyósított, és több mint egymilliárd euróval, csaknem 20 százalékkal haladná meg a jövő évre kidolgozott eredeti finanszírozási tervet. A banknál közölték: mivel az EBRD-finanszírozási programok rendszerint 2:1 arányban vonzanak társfinanszírozásokat a kereskedelmi szektorból - vagyis egységnyi EBRD-összeghez még kétszer annyit adnak hozzá magánszférabeli befektetők -, a bank által kezdeményezett új befektetések jövőre elérhetik a 20 milliárd eurót. A kialakult helyzetben a bank visszafordítja közép-európai befektetéseinek már megindult csökkenési folyamatát, és a jövőre tervezett finanszírozási többletnek akár a felét is ez a térség kaphatja. Az EBRD tavaly összesen 5,6 milliárd euró új finanszírozást folyósított a kedvezményezett országoknak, de az összeg több mint 90 százaléka a 2004-ben uniós taggá lett nyolc közép- és kelet-európai gazdaságon kívüli térségnek jutott. A magyarországi új EBRD-finanszírozások értéke tavaly például már nem érte el a negyven millió eurót..
