Visszacsap a nukleáris opció – Konzervatív fordulat az amerikai Legfelsőbb Bíróságon

Az Amerikai Egyesült Államokban az elmúlt években minden nagyobb társadalmi változás motorja a Legfelsőbb Bíróság volt. A kilenctagú testület olyan kérdésekben döntött a Kongresszus helyett, mint például az abortusz, a melegházasság vagy a szólásszabadság ügye. Ennek oka az, hogy különböző csoportok eleve olyan pereket indítottak, amelyek – a törvényhozást megkerülve – bírói ítélet által válhattak törvénnyé. Így aztán a Legfelsőbb Bíróság egyre többször avatkozott bele a különféle államok törvénykezésébe. Ezt a folyamatot sokan ünnepelték, mások viszont roppant veszélyesnek ítélték.

Ez a feszültség kitapintható volt például a melegházasság elfogadása kapcsán, amit a Legfelsőbb Bíróság támogató döntése előtt az ötven államból csak tizenkettő tett lehetővé. 2008-ban Kaliforniában például népszavazás tiltotta be az azonos neműek házasságát. Hasonló volt a helyzet számos más kérdésben is:

a társadalmi változások láttán a bírók olyan törvényeket hoztak, amelyeket a hagyományos módon évekig tartott volna megalkotni, ha egyáltalán megszülettek volna.

Az amerikai alkotmány nem mond sokat a kormány harmadik karjának szerepéről. A harmadik cikkely mindössze néhány mondatban rögzíti a bíróság általános feladatait. Az intézmény tölti be az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság szerepkörét is. A bíróságot meghatározó tényezővé az tette, hogy a bírói ítélet után kiadott vélemény törvényi szintre került. Ennek kiötlője az Egyesült Államok második elnöke, John Adams által kinevezett John Marshall bíró volt, aki lefektette az amerikai alkotmányjog alapjait.

A bíróság jelenleg kilenc főből áll, tagjait élethosszig vagy önkéntes visszavonulásukig nevezik ki. A bíróknak politikailag függetlennek kell lenniük, ezért még vendégként sem jelenhetnek meg például a State of the Unionon, amikor az elnök az éves terveit ismerteti.

Az, hogy valaki konzervatívként, mérsékeltként vagy liberálisként elkönyvelt bíró-e, nem a politikai nézetét jelképezi, hanem az amerikai alkotmányhoz való hozzáállását. A konzervatívak szigorúan ragaszkodnak az alkotmány szövegéhez, míg a liberálisok a dokumentumot szabadabban értelmezik. A jelenlegi testület inkább konzervatív irányba hajlik.

Viszonylag kevés ügy kerül fel a legmagasabb szintre, 2008-ban és 2009-ben például 85-öt tárgyaltak, amit nyolcezer aktából választottak ki. Ugyanebben az időszakban országos szinten 33 millió ügyet tárgyaltak.

A bírókat az elnök nevezi ki és a szenátus szavazza meg. A bíróság célja, hogy egyfajta egyensúlyt keressen az alkotmány és a nemzeti konszenzus között. Csak egyetlen példa: az 1954-ben eljáró testület kifejezetten konzervatívnak számított, mégis, az úgynevezett Brown vs. Board of Education-ügyben a fekete diák javára döntve megszüntette az iskolai szegregációt. A bírák ezzel a hatályos törvények ellenében lerombolták a „külön, de egyenlően” szabályt. És hogy a mai testület konzervativizmusát is árnyaljuk: a melegházasság esetében a legalizáció mellett döntöttek.

Kennedy bíró visszavonulása a Fehér Házat is meglepte. A kilenc bíró közül ugyanis a két legidősebb, Ginsburg és Breyer visszavonulása már egy-két éve benne van a levegőben, de Kennedy nyugdíjba vonulására senki nem számított. Kennedy döntései kiszámíthatatlanok voltak, ezért is nevezték „billegő” bírónak, egyes esetekben a liberális, máskor konzervatív oldal mellé állt. Élete fő műve sokak szerint a melegek jogainak előmozdítása: az övé volt ugyanis a döntő szavazat a szoros, 5-4 arányú ítélet során. Karrierjének egyik legmeghatározóbb döntése azonban valószínűleg az, hogy épp abban az időszakban vonul vissza, amikor a Kongresszus és a Fehér Ház is republikánus kézen van. Vagyis: a 82 éves Kennedy, úgy tűnik, visszavonulásával Trumpnak akarta megadni a lehetőséget, hogy bírót válasszon a helyére.

Azt, hogy a szociális kérdésekben nagyon is progresszív Kennedy miért döntött így, csak találgatni lehet. Novemberben ugyanis kongresszusi választások lesznek, és korántsem biztos, hogy a republikánusok meg tudják tartani mindkét házat. Kennedy tehát, aki előrehaladott kora ellenére jó egészségnek örvend, akár ki is várhatott volna még egy kicsit. A billegő Kennedy helyére tehát Trump most egy konzervatív bírót nevezhet ki, és ez évtizedekre meghatározhatja a bíróság jellegét.

Brett Kavanaugh a jelölt

Donald Trump magyar idő szerint kedd hajnalban Brett Kavanaugh-ot, a Washington DC Fellebbviteli Bíróságának 53 éves bíráját jelölte a megüresedett helyre. Elemzők szerint vele megvalósulna a konzervatív fordulat, bár vannak olyanok, akik úgy gondolják, Kavanaugh hajlamos a liberális jogértelmezésre is. A jelölésekor kisebb tömeg tüntetett ellene, féltve a Legfelsőbb Bíróság egyensúlyát, mivel Kavanaugh-nak már több abortuszellenes döntése is volt.

Egy konzervatív bíró kinevezése szinte az egyetlen olyan ügy manapság, ami mögött a republikánus párt egységesen kész fölsorakozni.

Ez volt Trumpnak az egyik olyan kampányígérete, amely miatt az Egyesült Államok nyolcvanmilliós konzervatív keresztény tömege őt támogatta. És a demokraták egykori csodafegyvere most visszaüthet: annak idején ugyanis, amikor Obama másodjára is elnök lett, úgy tűnt, a széthúzó republikánusoknak sokáig nem lesz esélyük választást nyerni. Ennek szellemében 2013-ban a szenátusban többségben levő demokraták bevezették a „nukleáris opciót”. Ez lehetővé teszi, hogy lényegében bármilyen kérdés eldönthető legyen akár egyszerű többséggel is.

Így aztán most lehetőséget kaptak a republikánusok is arra, hogy kompromisszum nélkül, nekik tetsző bírót ültessenek Kennedy helyébe.

Ha tehát a jelölés sikeres lesz, a bíróság egyértelműen a konzervatív irányba fog húzni. Ez több ügyre is kihatással lehet. Valószínűsíthető például, hogy az 1973-as Roe vs. Wade-abortuszdöntést egy konzervatív többségű bíróság vissza fogja fordítani. Ez azt jelentené, hogy az államok maguk dönthetnek arról, hogy legalizálják, szigorítják vagy betiltják-e az abortuszt. Elemzők arra számítanak, hogy egy konzervatív bíróság nagyobb védelmet nyújt a keresztény egyházaknak és szervezeteknek, amelyeket rendszeresen perelnek melegek jogai iránt elkötelezett szervezetek diszkrimináció miatt. Ebbe az irányba mutatott már az az idei döntés is, amellyel Kennedy szavazatával felmentette a bíróság azt a cukrászt, aki nem volt hajlandó tortát készíteni két férfi esküvőjére. A konzervatív bíróság örömhír a republikánusoknak, lesújtó a demokratáknak, akik 2012-ben azt hitték, az ország megállíthatatlanul progresszív irányba halad. Azok pedig, akik a társadalmi vitákat a bíróságokon és nem a megválasztott képviselők segítségével akarták megharcolni, most kénytelenek lesznek új frontot nyitni.