Izrael bemutatta, mire készül a Gázai övezetben a háború után

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Gázai övezet területi rendezését és a polgári rend helyreállítását a háború után a közigazgatásban jártas helyi emberekkel és szervezetekkel képzeli el. Netanjahu a hadikabinet csütörtök esti ülésén bemutatta a háború utáni gázai rendezési tervének elveit, a jövőbeli rendezés alapszabályait. 

A dokumentum három idősíkot különít el: a háború folytatását ígéri a három izraeli cél eléréséig, melyek a Hamász és az Iszlám Dzsihád terrorszervezet katonai képességeinek felszámolása, a túszok hazatérése, és a Gázai övezetből érkező fenyegetés megszüntetése.

Középtávon Izrael korlátlan biztonsági felügyeletet gyakorolna az övezet fölött, a biztonsági igények szerint ütközőzónát hozna létre a határ mentén, Egyiptommal együttműködésben „déli zárlatot” teremtene az egyiptomi határnál, és teljes izraeli biztonsági ellenőrzést gyakorolna Ciszjordánia felett is, valamint izraeli kontrollal az övezet teljes lefegyverzését javasolja.

A gázai vallási, oktatási és szociális intézményeket deradikalizálnák – megszüntetnék az ottani szélsőséges nézeteket –, lehetőség szerint más arab országok segítségével.

Bezárnák, és más segélyszervezetekkel pótolnák az ENSZ palesztinokat segélyező szervezetét, az UNRWA-t, amelynek Izrael szerint több alkalmazottja részt vett a 2023. október 7-i terrortámadásban.

Az övezet újjáépítésében csak olyan államok vehetnének részt, melyeket Izrael elfogad.

A hosszú távú rendezést két pontban rögzíti a terv, amely szerint Izrael elutasítja a nemzetközi diktátumokat a palesztinokkal való végleges rendezésről, ami csak a felek közti közvetlen és előfeltétel nélküli tárgyalásokkal érhető el. Izrael a dokumentum szerint elutasítja a palesztin állam egyoldalú elismerését, mert ez jutalom lenne az október 7-i vérengzésért.

Ez történt a Gázai övezetben a háború kezdete óta

Jelenleg Rafah az utolsó olyan nagyobb város a Gázai övezetben, ahová az izraeli szárazföldi csapatok egyszeri rajtaütésen kívül nem léptek be. Két amerikai egyetem oktatóinak elemzése szerint február elejéig a Gázai övezet épületeinek 53-65 százaléka (egyelőre becsült értékekkel dolgoznak) megsemmisült vagy megrongálódott. Míg ez az északi Gázavárosban az épületek 73-84 százalékát, Hán Júniszban pedig 50-63 százalékát jelentette, Rafahban ez az arány akkor 29-40 százalék volt.

Mostanra a Gázai övezet 2,3 millió lakója közül jóval több mint egymillióan lehetnek Rafah városában és annak környékén egy olyan területen, ahol október 7. előtt nagyjából 280 ezren éltek. A műholdképeken is jól látszik, hogy milyen kiterjedt sátortábor alakult ki a városnál. A BBC szerint egyes becslések alapján a népsűrűség négyzetkilométerenként 4100 főről 20 ezerre emelkedett, de Izrael nem tervezi a civilek kimenekítését.

(Kiemelt kép: palesztin lakosok a Gázai övezet déli részén fekvő Rafahban 2023. december 14-én. Fotó: Mahmud HAMS / AFP)