Az EU fellép a gyermekszegénység és a társadalmi kirekesztés ellen
Állásfoglalást fogadott el a gyermekszegénység és a társadalmi kirekesztettség ellen az Európai Parlament (EP) kedden strasbourgi plenáris ülésén, többek között azt javasolva, hogy a tagállamok biztosítsanak valamennyi gyermek számára minden életkorban hozzáférést az ingyenes és minőségi közoktatáshoz.
Minden negyedik gyermek nehéz körülmények között él az Európai Unióban, gyermekkori nehézségeik pedig egész életükre hatással vannak – olvasható az Európai Parlament által kiadott közleményben.
Az állásfoglalásban a parlament felszólítja a tagállamokat, hogy tegyenek konkrét lépéseket a gyermekszegénység csökkentéséért.
Az unió statisztikai hivatala (Eurostat) szerint tavaly mintegy 26 millió gyermeket fenyegetett szegénység vagy társadalmi kirekesztés Európában. Ez az unió 28 tagállamában a gyermekek 27,7 százalékát jelenti.
A közlemény arról is tájékoztat, hogy minden uniós tagállamban élnek gyermekek nehéz körülmények között. Romániában a gyermekek 51 százalékát, Bulgáriában pedig 45,2 százalékát fenyegeti a szegénység. Magyarországon ez az arány 41,4 százalék, így az ország a sor végéről a harmadik az uniós tagállamok között. Az unió országai közül Dániában, Svédországban és Finnországban a legalacsonyabb a gyermekszegénység kockázata.
A gyermekek alultápláltsága szintén nagy probléma. Az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) kimutatása szerint Észtországban, Görögországban és Olaszországban 2008 óta kétszeresére nőtt azoknak a gyerekeknek a száma, akik két egymást követő napon nem ettek húst vagy halat – derül ki az uniós közleményből.
A szegénység nem csak a pénz hiányát jelenti. A szegénység társadalmi kirekesztettséggel, az oktatás és a megfelelő egészségügyi ellátás hiányával is járhat. A statisztikák azt is kimutatták, hogy az elvált szülők, főként az egyedülálló anyák gyermekei számára jóval nagyobb a kockázat.
Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője az MTI-hez eljuttatott írásbeli hozzászólásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a tagállamokban meglévő egyedi és komplex problémákra országspecifikus javaslatokat a jelentés nem tud tenni, így nem mutat túl az általánosítás szintjén.
Magyarországon jelenleg legalább 550 000 gyermek nem jut napi meleg ételhez a szünidőben és közel ötvenezer gyermek éhezik naponta. Európában ezzel hazánké a harmadik legrosszabb mutató a gyermekszegénységet illetően.
A képviselő hozzászólásában hangsúlyozta, hogy a gyermekéhezésre a magyar kormány mint egy általa már régen megoldott problémára tekint, ezért nem is támogatta azt a nemrég indult civil kezdeményezést, amely e probléma felszámolását tűzte ki célul, és amely mellett minden más hazai párt kiállt.
Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője az MTI-hez eljuttatott közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy az Eurostat adatai szerint Magyarországon a gyermekek 41,4 százaléka, azaz szinte minden második gyermek szegénységben él. A képviselő szerint ez bizonyítéka annak, hogy az elmúlt években szociális krízis alakult ki a magyar társadalomban, amelyre a kormány egyszerűen nem érzékeny.
