Az Egyesült Államokban elkönyvelték, hogy Magyarország behódolt az agresszornak

„Várjuk a jelenlegi adminisztráció válaszát.” A parlament külügyi bizottságának elnöke tavasszal így kommentálta Hoyt Yee amerikai helyettes külügyi államtitkárnak azt a nyilatkozatát, hogy a szövetségi kormánynak a CEU-ügyben nincsen hatásköre. Németh Zsolt hozzátette, hogy Yee már az elmúlt években is hasonló pozíciót töltött be, mintha ez elég ok lenne arra, hogy őt Budapesten már levegőnek nézzék. Nos, Washingtonban a napokban nyilvánosságra hozták, hogy megérkezett az új ember, akit a magyar kormány várt. Wess Mitchellt, a Center For European Policy Analysis (CEPA) elnevezésű agytröszt elnökét jelölték a térségért felelős államtitkár posztjára. Tőle azonban kár lenne azt várni, hogy a jövőben minden a magyar kormány szája íze szerint alakul.

2017. július 28., 15:30

Szerző:

A média és a civil társadalom függetlensége, a jogállamiság tisztelete, szabad választások. Wess Mitchell így sorolta korábban a The Washington Post hasábjain, amit az Egyesült Államoknak Fehéroroszországon kell számon kérnie. És Magyarország? A leendő államtitkár igen termékeny szerző, számos cikkben és több könyvben fejtette ki álláspontját Közép­-Európa szerinte kívánatos jövőjéről. Arról azonban, hogy rólunk hogyan gondolkodik, legrészletesebben a HotNews elnevezésű román hírportálnak adott 2014-es interjúból tájékozódhatunk.

– Azt hiszem, Orbán Viktor és Victor Ponta nagyon különbözők – fejtegette Mitchell. – Ponta nem használta fel az államhatalmat arra, hogy támadást indítson a sajtó- és vallásszabadság ellen, nem hirdette meg a liberális demokrácia halálát. A leendő államtitkár a korrupció elleni fellépésben is Románia előnyét látja, illetve úgy gondolja, hogy

bármelyik ország veszélyessé válhat, ha egyetlen párt kezében összpontosul minden hatalom és befolyás.

Nincs okunk kétkedni az új államtitkár elkötelezettségében a liberális demokrácia értékei iránt, a magyar vezetőkkel várható párbeszédében azonban feltehetően mégsem ezek dominálnak majd. Nagyobb jelentőséget érdemes tulajdonítani annak, hogy szerinte a magyar Nyugat-ellenesség oka Oroszország korrumpáló hatása, ám Romániának szerencsére erősebb atlantista horgonya van, mint Magyarországnak, s az ottani államszervezet egészségesebb.

Fotó: CEPA

Az új amerikai államtitkár elsősorban katonai szakértő, akinek meggyőződése, hogy az Egyesült Államok eminens érdeke a térségben a NATO megerősítése és Oroszország elrettentése. Jellemző módon az általa alapított CEPA agytröszt szponzorai között szerepel a NATO amerikai missziója csakúgy, mint az Egyesült Államok védelmi minisztériuma, a Haditengerészet posztgraduális képzési központja, a nagy cégek közül a Lockheed Corporation, a Bell Helicopter. Az előkelő közegben egyébként feltűnik a magyar állami forrásokból fenntartott The Hungarian Initiatives Foundation is. Több mint érdekesség, hogy

Mitchell intézetének egyik igen fontos kutatási területe az orosz propaganda és dezinformáció elleni küzdelem, amihez némi adalékkal szolgálhatnak a magyar kormány meghozott és még inkább elmaradt intézkedései.

Mitchell írásait gyakran idézik kormánykörökben, tudományos kon­­fe­­ren­­ciákon és a sajtóban is. Úgy véli, hogy az Egyesült Államok pozíciói megrendültek a világ számos térségében. Az orosz, a kínai, sőt az iráni katonai készülődés is elérte azt a mértéket, amely már kihívást jelent nemcsak az Egyesült Államok, de a második világháború után kialakult egész globális biztonsági rendszer ellen is. Szerinte a világ közelebb jutott egy vagy több nagyszabású háború lehetőségéhez, mint a nyolcvanas évek óta bármikor, ragadozó államok a harmincas évek óta nem tettek annyi agresszív lépést a világrend megváltoztatása érdekében, mint most.

Az elemző szerint ennek kiemelkedő példája Oroszország Ukrajna elleni 2014-es agressziója. Putyin olyan katonai erőt vonultatott fel, amellyel szemben az ellenállásra az Európai Uniónak sem eszköze, sem elszántsága nem volt, és megfelelő választ az Egyesült Államok sem talált. A jövőben hasonló helyzet nem alakulhat ki, vallja az európai és eurázsiai térségért felelős külügyminisztériumi államtitkárság leendő vezetője. Szerinte az Egyesült Államok szövetségi rendszere a legfontosabb előny a kihívókkal szemben. Ennek a rendszernek a NATO a koronagyémántja, megerősítését pedig a Balti-tengertől a Fekete-tengerig húzódó ívben kell megkezdeni.

Mitchell meggyőződése, hogy Euró­­pának különösen nagy jelentősége van, hiszen a szimbóluma lett annak, hogy Amerika képes stabilizálni forrongó térségeket. Az eredménynek két fundamentuma volt, az elrettentés és az integráció. Mára mindkettő kérdésessé vált, de ezt is, azt is megerősítené Lengyelország, a balti államok és Románia felfegyverzése, az Oderától nyugatra kialakított amerikai bázisok jelentős részének áttelepítése az ütközőövezetbe. Az új államtitkár Lengyelországba nemcsak területvédelemre alkalmas tankelhárító rakétákat, precíziós tüzérséget, légelhárító rakétákat telepítene, de olyan nagy hatótávolságú rakétákat, drónokat, lopakodó repülőgépeket is, amelyek elérik az ellenség területét. Javaslata alapján Lengyelországban elhelyeznének taktikai nukleáris fegyvereket is.

Mitchell írásaiban Magyarország csak úgy szerepel, mint olyan állam, amely Bulgáriával és Szlovákiával, Ázsiában pedig Thaifölddel és Malajziával együtt behódolt az agresszornak.

Azt az utat választotta, amely egy gyengébb és kisebb ország esetében az ellenállás alternatívája lehet, ha nem biztos a védelemben.

Az új államtitkár mindazonáltal arra számít, hogy a V4 országok támogatni fogják az új katonai bázisok építését, készen állnak évente közös konferenciákra, illetve együttműködésre a katonai tervezésben, a stratégiai iparágak fejlesztésében és a kutatásban.

Magyarország esetében ezek nem nagyívű követelmények. Kérdés, hogy zárt ajtók mögött az új államtitkár mit tesz hozzá. Mert Trump elnök varsói beszédének tanúsága szerint Mitchell koncepciója zöld utat kapott. Kérdés pedig, hogy lehet-e Washington számára elfogadható útitárs egy olyan ország, ahol az orosz érdekeltségű Yandex cégre bízták a nemzeti konzultáció internetes adatai­­nak kezelését. Egy ország, amelynek titkosszolgálatával a Politico honlap megbízható nyilatkozói szerint szövetségesei már meg sem osztják a legbizalmasabb információkat, mert azt sejtik, hogy innen azok az oroszokhoz vándorolnának. És amely nem erősíti az Egyesült Államok számára is stratégiai jelentőségű Európai Uniót, hanem gyengíti.

A héten amerikai küldöttség érkezik Budapestre, hogy a CEU ügyéről tárgyaljon a magyar kormánnyal. Lehet, hogy kompromisszumos ajánlattal, meg­­egyezési szándékkal jönnek. Az vi­­szont biztos, hogy Amerika alapvető értékeit nem fogják feladni, s nem mennek bele abba sem, hogy egy hatvan intézményből álló nemzetközi egyetemi hálózat egyik darabját szeszélyes igények, alaptalan vádaskodás alapján megszüntessék. Az új kormányzat képviselői feltehetően nem fogják nevetségessé tenni, megalázni saját korábbi kollégáikat sem. Elképzelhető, hogy az Egyesült Államok készen áll arra, hogy most gesztust tegyen. De az érdekei és a közös NATO-érdekek elleni nyílt kihívásokra alighanem az eddiginél is keményebben reagál majd.