Az Alkotmánybíróság hatáskörének megkurtítása bosszú

Wall Street Journal

1. Kibocsátotta a régen várt dollárkötvényeket Magyarország, amely olcsó pénzhez akar jutni, hogy az IMF támogatása nélkül tudja finanszírozni magát. A kamat az ötéves papírok esetén 4,29 %, a tízéveseknél pedig 5,51 %. A tudósításban, amely még a végleges adatok közlése előtt született, Timothy Ash, a londoni Standard Banktól kifejtette, hogy nagy üzletre számít, mivel az Orbán-kormány fel akarja tölteni az állami tartalékokat a jövő évi választások előtt. Előzőleg az IMF sürgette, hogy akár az ő kölcsönével, akár anélkül, de a magyar fél mindenképpen hajtson végre szerkezeti reformokat. Az intézmény egyben aggodalmát fejezte ki a gyenge növekedési kilátások miatt. A Wells Capital Management egyik szakértője szintén úgy értékelte, hogy igen gyenge a magyar gazdaság és egy sor befektető alábecsüli a kockázatokat, ideértve az eladósodás magas szintjét, a jegybank függetlenségének hiányát, valamint azt, hogy a kormány nem képes növekedési pályára állítani az országot. Ráadásul a hazai gondokat tetézik az euroövezet bajai. Ennélfogva a kivitel sem tud bővülni. A választások előtt ugyanakkor a kormány kénytelen lesz új ösztönzőket felkutatni, ám ez kemény feladatnak ígérkezik, figyelembe véve a hitelpiac stagnálását, a beruházások visszaesését, a gyenge exportkeresletet és a tartósan magas munkanélküliséget. A már idézett szakember a Wellstől megjegyzi, hogy Magyarország igen magas hozamokat fizet a papírjai után, miközben mind a három hitelminősítő a bóvli kategóriában tartja.

2. Járai Zsigmond a növekedés érdekében azt sürgette, hogy Orbán Viktor kössön megállapodást az IMF-fel, a bankszektorral és az MNB-vel. A kijelentés éppen aznap hangzott el, amikor Magyarország kibocsátóként visszatért a nemzetközi kötvénypiacra. Mint mondta, a kormány mindhárom intézménnyel csatába keveredett, ám ezzel megsértette az országról kialakult képet a befektetők szemében. Úgy fogalmazott, hogy a kabinet túl sok konfliktust vállal és túl sok fronton, ideértve a sajtót, az alkotmányt és a jegybankot, és az alkalmazott eszközök sokszor értetlenséget váltanak ki a Valutaalap, a vállalati szektor, az EU és bizonyos érdekcsoportok, lásd a bankok részéről. Hiányzik a kiszámíthatóság, a stabilitás és a gazdaságpolitika iránti bizalom. A tudósítás megjegyzi, hogy a HBLF fórumán elhangzott felszólalás hangvétele meglepően kritikus volt, miközben Járai egykor igencsak közel állt Orbán Viktorhoz és széles körben úgy tartják, hogy ő a középjobb politikai kör egyik oszlopos alakja. A legnagyobb problémának egyébként azt nevezte, hogy a gazdaság nem tud növekedést elérni, ez minden más eredményt beárnyékol. Így viszont az ország ördögi körbe került: egyszeri intézkedésekkel kell betömni a költségvetés lyukait, ám ezek a lépések a bővülés beindítása ellen hatnak. Járai elsősorban azért tartja elkerülhetetlennek az IMF-szerződést, hogy az intézmény hitelesítse a gazdaságpolitikát, mert jelenleg a befektetők nem bizonyosak abban, hogy meg fognak megváltozni a gazdasági feltételek.

Bloomberg/Washington Post

Magyarország 3,25 milliárd dollárt szedett be az új dollárkötvény kibocsátásából, amivel az IMF segítségét kívánta kiváltani. A tízéves papírokból 2 milliárd jött be, a kamat 345 bázisponttal haladja meg az amerikai alapkamatot, a többi pedig az ötéves kötvényből származik, utóbbinál a hozam 335 bázisponttal van a tengerentúli irányadó kamat fölött. A Société Générale egyik londoni elemzője úgy kommentálta a fejleményt, hogy a magyarok végül megmutatták: képesek kijutni a nemzetközi kötvénypiacra. Ennek kedvezően kell hatnia az országra, ideértve, hogy enyhül a nyomás odahaza és így kevesebb forintban jegyzett papírral kell kirukkolni. A hírügynökség viszont idézi a Valutaalap budapesti képviselőjét, aki arra figyelmeztetett, hogy Magyarország továbbra is ki van téve a befektetők hirtelen hangulatváltozásának. Peter Attard Montalto a Nomurától pedig elképzelhetőnek tartja, hogy Orbán Viktor kihasználja a sikeres kötvényakciót és annak a hullámán kinevezi Matolcsy Györgyöt a jegybank élére. Ezért résen kell lenni – tette hozzá a szakember. Egy másik szakértő, Nicholas Spiro ugyanakkor azt hangsúlyozta: az a tény, hogy Magyarország képes volt ekkora értékben eladni az adósságát, méghozzá ilyen hozamok és a sokat hangoztatott egyéni kockázatok mellett , mindent elárul arról, mennyire megváltozott a hangulat az országgal szemben az utóbbi hónapokban. Az érzelmek most már a paranoiától az elégedettségig jutottak.

FT

A lap szintén még a végeredmény közzététele adott hírt a kötvénykibocsátásról, és idézte Timothy Asht, a londoni Standard Banktól, aki kifejtette, hogy a magyar kormány különleges egyensúly-mutatványt ad elő közpénz-ügyekben: az EU túlzott deficit-eljárása miatt igencsak szűk a tér számára a költségvetési fegyelem fellazítására a választások előtt. Ha beszüntetik az eljárást, akkor a második félévben alighanem lesz lehetőség a nagyobb kormányzati költekezésre. A nézetek megoszlanak az ügyben, hogy miként dönt majd az unió, de elképzelhető, hogy Brüsszel elodázza a végső szó kimondását, mert azt szeretné, ha lenne valami horgonyféle a magyar politika számára a választások közeledtével. A lap megjegyzi, hogy az IMF-tárgyalások kudarca után a Bizottság immár valószínűleg éberebb lesz. Ám a jelek szerint ez az óvatosság egyáltalán nem jellemző a befektetőkre, akiknek a hozam iránti étvágyát legfeljebb azzal lehet összemérni, milyen nyilvánvalóan nem vesznek tudomást a kockázatokról.

NZZ

1. Immár másodszor vonult csillagmenet Budapestre, amellyel munkanélküliek és ellenzékiek tiltakoztak a kormány politikája ellen. Bár az országban fokozódik az elégedetlenség, csupán 1500 gyűltek össze a Parlament előtt, munkát, kenyeret és igazságos béreket követelve, amivel sanyarú életkörülményeikre akarták felhívni a figyelmet. Az Éhségmenet részvevői leginkább azt sürgették, hogy emeljék fel a közmunka keretében fizetett pénzt, mert az kevesebb, mint a törvényben előírt minimálbér fele. Egyben szorgalmazták, hogy töröljék el az egykulcsos adót, mivel az a bírálók számára az elhibázott orbáni gazdaságpolitika szinonimájával egyenlő és főleg az amúgy is nincsteleneket sújtja. Az EU decemberben azt állapította meg, hogy a három évvel ezelőtti 28 %-kal szemben immár a lakosság 31 %-át fenyegeti a szegénység. Még riasztóbb az az adat, miszerint a magyarok csaknem egynegyede nélkülözni kénytelen a legfőbb anyagi javakat, még a legelemibb szükségleteit sem képes fedezni.

2. „Újságírók félhosszú pórázon“- címmel, a Klubrádió stúdiójának fényképe alatt foglalkozik a lap a magyar sajtó helyzetével, kiemelve, hogy a bírálók szerint veszélyben van a média szabadsága. A korlátozások azonban nem olyan súlyosak, még akkor sem, ha a hatalom nem riad vissza a beavatkozástól. Koltay András a Médiatanácstól elismeri, hogy a szabályozás konzervatív alapállást tükröz, ám szerinte szó sincs a szólásszabadság veszélyeztetéséről. Egyben azt ajánlja, hogy a Tanácsot a döntései alapján ítéljék meg. Az egyik fő vitatéma, a Klubrádió frekvenciája ügyében Arató András ügyvezető botrányosnak minősíti a hatóság eljárását, az adó súlyos anyagi gondokkal küszködik, mert a hirdetők elpártolnak, úgy hogy Arató kész eladni akár a székházat is. Mint mondja, a tanács célja az, hogy megvonja a működési engedélyt. Az ügy mindenesetre mutatja, milyen élesek a politikai konfliktusok a pártok között és velük együtt a sajtó háza táján, ami lehetetlenné teszi az érdemi párbeszédet. A Svájci-Magyar Kereskedelmi Kamara társelnöke, Papp G. Áron az okokat arra vezeti vissza, hogy Magyarországon hiányzik a politikai kultúra. Úgy látja, hogy ezt a sajátosságot EU sem érti, ezért hajlik a helyzet dramatizálására. Azért messze nincs minden rendben, amit tanúsít a Népszabadság vesszőfutása: gazdasági és politikai okok miatt sorra tűnnek el a hirdetői, főleg az állami cégek, de félelemből követik őket a magánügyfelek is. Emellett – ismeri el a szerkesztőség részéről Gergely Márton – az is kedvezőtlen volt, hogy 2010 előtt sok publicista nem merte bírálni a baloldali kormányokat, ami megingatta a szakma iránti bizalmat az olvasók részéről. Most meg a Médiatanács részéről fenyegető pénzbírságok fogják vissza a tollat. A polgári sajtót viszont a politika uralja napjainkban, ideértve a közmédiát is, ahonnan igen sokakat bocsátottak el. Mindenesetre úgy néz ki, hogy a sajtó körüli vita a választásokig befagyott, ezért tart a baloldal attól, hogy hátrányban lesz a kampány során. Főleg a helyi lapok óvakodnak közölni a baloldali véleményeket, mert tartanak az állami reklámok elvesztésétől. Erre Koltay András úgy reagál, hogy a hirdetések sohasem oszlottak el egyenlően. Akik most ilyen ügyben protestálnak, azok hangját 2010 előtt nem lehetett hallani.

Die Presse

Erősödik a nyomás a magyar alkotmánybírákra: Orbán Viktor azt akarja, hogy az Alkotmánybíróság a 2012-es alaptörvényhez igazodjon. Szakértők szerint az elképzelés értelmetlen. A kormány azonban arra készül, hogy még inkább megnyirbálja a testület jogkörét, miután a bíróság legutóbbi, a hatalom szándékait keresztező döntésénél korábbi ítéleteinek indoklásához nyúlt vissza. Főleg a regisztráció eltörlése volt csattanós pofon Orbán és pártja számára. Magas rangú kormánypolitikusok megerősítették, hogy ennél a pontnál szakadt el a cérna, az Alkotmánybíróság hatáskörének megkurtítása egyben bosszú is. Gulyás Gergely ugyan megpróbálja úgy beállítani, hogy igazából csak tovább bővül a taláros testület kompetenciája, ám ezt Sólyom László cáfolja.

A hatalommegosztás Orbán Viktor számára nyilvánvalóan azt jelenti, hogy minden hatalmi ág osztja az ő véleményét – mutat rá az Alkotmánybíróság helyzetéről született kommentárban a lap. Úgy folytatja, hogy a magyar kormányfő toleráns politikus: teljes mértékben elfogadja mások véleményét, amennyiben az egybeesik az ő álláspontjával. Az Alkotmánybíróság azonban többször is vette magának a bátorságot és szembe ment a miniszterelnökkel. Ezt a hatalmi ágak megosztásának nevezik. Amíg működtek a fékek és ellensúlyok, legalább valamennyire lehetett bízni abban, hogy a Fidesz-kabinet dögszagtól nem mindig mentes szándékait jogállami mértékre nyírják vissza. Ám látnivaló, hogy Orbán másként értelmezi a hatalmi ágak megosztását: számára ez azt jelenti, hogy a hatalmi ágak kötelesek osztani az ő nézetét. És most visszavág, nevezetesen az Alkotmánybíróság jogkörét korlátozza. Egyelőre nem tudni, teljes mértékben keresztül viszik-e a kiszivárgott terveket. Igaz, van még egy másik fórum: az Európai Unió, amely Magyarország és Románia esetében már kénytelen volt vállalni ezt a szerepkört és szükség esetén ismét vállalja. A legfőbb hatalom azonban a magyarok kezében van. Látták, hogy Orbán a kapott óriási hatalommal nem felelősségteljesen bánik. Ha ez akaratuk ellen való, akkor a választásokon majd kiállítják neki a számlát.