Akire az osztrákok büszkék

A 72 éves herceg évtizedeken át a bécsi társasági élet központja volt: harmadik kerületi palotája, közvetlenül a szovjet katona hősi emlékműve mellett izgalmas rendezvények, nagy partik, látványos esti tűzijátékok helyszíne, ő maga pedig pletykák főszereplője. Nem ez a fő különlegessége. Tartása nem csak szálfaegyenes magas alakjára vonatkozik, hanem gondolkodására is. Elvei vannak, mindenek felett értékeli az emberi jogokat, meggyőződéses européer, s ami a szívén az a száján.

Schwarzenberg igazi monarchiás származással dicsekedhet. Apja cseh volt, anyja osztrák, egyik nagyanyja magyar. Bécsi barokk palotája az egyik nevezetes őséről, a Napoleon elleni lipcsei csata marsalljáról, Karl Philipp Schwarzenberg hercegről elnevezett téren áll. 1697-ben Johann Lukas von Hildebrandt építette, Mansfeld-Fondi gróf nyári palotájaként. Szomszédja egyik a Belvedere – Savoyai Jenő nyári palotája-, a tér felől pedig a Vörös Hadsereg diadalmas katonájának emlékszobra, a felszabadítás hősi tettét rögzítő ukázt megörökítő felirattal.
1918 előtt a család Európa egyik legvagyonosabb földbirtokosa volt. Mintegy 200.000 hektár termőföld, két tucat kastély Ausztriában, Csehországban és Németországban, tulajdonrész serfőzdékben, emellett számos ma már nem is létező gyár, üzem, fűrésztelep tartozott a hercegi család vagyonához. A náci hatalomátvételt és a velejáró teljes kisajátítást a család a németek által kényszerigazgatás alá helyezett Orlik kastélyban élte át.

A háború után Ausztria „apróságokat” visszajuttatott: a bécsi és a muraui kastélyt, 26 ezer hektár erdőséget. Csehszlovákiában viszont megszületett a Lex Schwarzenberg, és ezzel a vagyon kártérítés nélküli teljes elkobzása. Ekkor, 1948-ban települtek át Ausztriába. A prágai születésű Karel itt és Németországban tanult jogot és erdőgazdálkodást. Mindössze 11.000 hektár föld és két prágai városi palota maradt az egyik oldalági rokoncsalád tulajdonában, illetve 2 000 hektár föld Németországban. A későbbi restitúciónak köszönhetően ma a teljes vagyont legalább 250 millió euróra becsülik.

Schwarzenberg a 89-es fordulat után beszállt a cseh politikába. Vaclav Havel 1990-ben kinevezte a kancellária élére,mad külügyminiszter lett. Később alapított pártja, a TOP 09 (a hagyomány, felelősség és prosperitás cseh szavainak kezdőbetűi) az idei parlamenti választáson 16 százalékot szerzett, s nem lehetett kihagyni a kormányalakításból. Schwarzenberg ma ismét külügyminiszter. Köszönheti ezt mentalitásának, józan realitás – és igazságérzetének, személyisége varázsának, s a felismerésnek, hogy az embereket felbőszítik a kizárólag saját meggazdagodásukkal foglalkozó politikusok, és valami másra vágynak. Ezzel kecsegtetett a herceg, mégpedig hitelesen. Tette ezt kocsmák törzsasztalainál, mindenki számára érthető megfogalmazásokkal, hihető jövőképpel.
Ausztria büszke a hercegre. Pedig már az első külügyminiszteri kinevezés után kiderült: Kari Schwarzenberg a mégoly kedvelt Ausztriának sem tesz engedményt.

További cikkeket olvashat Ausztriáról a