A világ legnagyobb zongora-fesztiválja
A Ruhr-vidék, a német nehézipar egykori fellegvára, kulturális sokszínűségéről is vált ismertté az elmúlt évtizedekben. Az egyik csúcs: a Klavier-Festival Ruhr, a zongora-muzsika legnagyobb seregszemléje a világon. Idén 23 városban, 65 hangversenyen, 89 művészt hallhat a hazai és a nemzetközi publikum.
A két hónapos hangversenysorozat egyik súlypontját a bal kézre írt kompozíciók jelentik. E mottó jegyében emlékeztek a nyitó hangversenyen Paul Wittgenstein osztrák pianistára, aki már az első világháború kezdetén elvesztette jobb karját. Élni akarása, művészi kapcsolatai segítségével egész sor bal kézre írt zongora-mű született, amelyek közül több meg is szólalt: Az amerikai Leon Fleisher játszotta Prokofjev 4. zongoraversenyét, míg Fleisher tanítványa, az immár ugyancsak nemzetközi hírű Nicolas Angelich Ravel balkézre írt zongoraversenyét.
Fleisher maga is érintett: karrierjének csúcspontján idegbénulás tette 30 évre használhatatlanná jobb kezét. A bal kézre írt kompozíciókról a zongorista, zenei és ideggyógyász szakértők részvételével rendeztek kerekasztal- beszélgetést.
„Egy év Ligetivel”
Ezen a fesztiválon is megemlékeztek a 150 éve született Richard Sraussról, de különös szerepet kapott Ligeti György munkássága. A jeles francia pianista, Pierre-Laurent Aimard programjában összehasonlította Ligeti etüdjeit Chopin, Debussy, Bartók és Szkrjábin etüdjeivel. A magyar mester 18 etüdjét nem csak nagy elődei ihlették: befolyásolták a műveket az afrikai zene összetett ritmikája, valamint a matematika és a természettudományok jelenségei. Aimard a „Nagy Ligeti-esten” egyedülálló módon engedett bepillantást a mester Musica ricercata – albumába. Az 1950-ben született mű középpontjában az a gondolat áll: miként lehet rendkívül korlátozott zenei anyagból egészen újat teremteni. Így a bevezető, három perces darab egyetlen hangból áll, az a-ból. Az különböző ritmusokban, magasságokban, eltérő dinamikákban és artikulációkban szólal meg. Csak a darab végén egészíti ki másik hang – majd a következő tíz tételben mindig új járul hozzá – míg a darab végén megszólal a kromatikus skálának mind a 12 hangja.
Aimard az „Egy év Ligeti Györggyel” program keretében mester-kurzust is tartott, amelyen különösen tehetséges ifjú pianisták tanulhatták ezt a művet. A fesztivál ezúttal is általában nagy gondot fordított a fiatalok zenei nevelésére: általános – és középiskolások zene-és tánc-tanárok vezetése alatt ismerkedhettek a muzsikával.
Ligeti mellett a Ruhr-Fesztivál másik csúcspontja Beethoven kései munkássága. Már teljesen süketen, betegségektől gyötörve alkotta 1820-22 között három utolsó zongora-szonátáját, amelyeket Schiff András (újabban Sir András Schiff...), Krystian Zimerman és Igor Levit szólaltatnak meg és Alfred Brendel, Beethovennek a koncertezéstől már visszavonult másik nagy tolmácsolója értelmez előadásában. A fesztivál díját idén Prof.Franz Xaver Ohnesorg intendáns Krystian Zimermannak adta át.
A közönség ezúttal is megismerkedhet az utánpótlás javával, nemzetközi zongora-versenyek győztesei hangversenyeznek a Ruhr-vidék városaiban. A koncert-sorozatból idén sem hiányzik a jazz: többek mellett Chick Corea, Chilly Gonzalez szerepelnek.
Magdolna Wiebe
