A választások kettéosztották Lengyelországot
Hosszas és a parlamenti választásokhoz méltó kiélezett választási kampány után került sor vasárnap Lengyelországban az önkormányzati választások első fordulójára, amely számos meglepetést hozott. A legjelentősebb talán az, hogy 9 év után a Jarosław Kaczyński vezette ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) pártja több mint négy százalékkal megverte a kormányzó Polgári Platformot (PO).
Az ország 30 millió választásra jogosultja 47 ezer helyi képviselőre, 2500 városi elnökre, vajdára és polgármesterre több mint 37 ezer szavazókörzetében voksolhatott. A részvételi arány csaknem rekordot döntött, mindössze fél százalékkal volt kisebb a rendszerváltás óta legmagasabb négy évvel ezelőttinél, a szavazásra jogosultak 46,4 százaléka járult az urnákhoz.
Még az is lehet, hogy ezek az adatok változnak, és a rekordot mégiscsak megdöntik – az adatok ugyanis nem hivatalosak, az Ipsos intézet exitpoll-felmérését ismertette a média. Viszont a választások informatikai rendszere teljesen csődöt mondott: tizenegynéhány órával az urnák zárása után a fővárosi adatok feldolgozási aránya például még nem érte el az egy százalékot. Az Országos Választási Bizottság elnöke ugyan közölte, hogy a hibákat elhárították, és gőzerővel dolgozzák fel a beérkezett adatokat, de a Legfelső Ellenőrző Kamara máris vizsgálatot rendelt el az informatikai rendszert illetően, igaz, ezt a vizsgálatot csak januárban kezdik el. A hivatalos eredmények tehát most még éppen csak csordogálnak.
Az Ipsos felmérését azonban mindenki értékeli, s ennek alapján a PiS 31,5, a PO 27,3, a kormánykoalíció másik pártja, a PSL 17 százalékot ért el. A Kaczyński-párt győzelme nem tekinthető meglepetésnek az előzetes közvélemény-kutatások alapján, hiszen azokban hol az, hol a Polgári Platform vezetett, mégis triumfálnak a PiS vezetői, nem véletlenül: 2005 óta ez az első az azóta az országban lefolytatott hét választásból, amelyet sikerült megnyerniük.
A párt elnöke rendkívül elégedett. „Minden azt mutatja, hogy győztünk. Győztünk – az ellenünk szervezett nagy akciók ellenére. Ha figyelembe vesszük a körülményeket, ez jó hír, nyerni lehet még egy olyan helyzetben is, amilyenben ma Lengyelország van” – mondta Kaczyński.
Nem volt elégedetlen Ewa Kopacz kormányfő sem: – Ha ezek az eredmények beigazolódnak, azt jelenti, hogy a munka nagy részét elvégeztük, nem mentünk bele az ellenzékkel a vitákba, de meghallgattuk a kis- és közepes városokban élő emberek szavát. És ez kifizetődik, ezt garantálhatom – hangsúlyozta a Polgári Platform vezetője.
Hatalmas meglepetés viszont a Lengyel Parasztpárt (PSL) eredménye. A kormánykoalíció kisebbik pártjának még a bekerülési küszöb elérését is alig jósolták – az ehhez képest elért 17 százalék fényes győzelmet jelent. Nagyon kikapott viszont a baloldal – az SLD, a Demokratikus Baloldali Szövetség 8,8 százalékot szerzett, s még nála is jobban leszerepelt a Te Mozgalmad, a polgárpukkasztó, transz- és homoszexuális politikusokat is a szejm vezető pozícióiba juttató, erősen egyházellenes, s elsősorban ezért baloldalinak tartott Janusz Palikot pártja.
A lengyel jog értelmében azokon a helyeken, ahol a polgármesterek nem szerezték meg a voksok több mint 50 százalékát, második választási forduló lesz november 30-án. Ez a helyzet Varsóban is, ahol Hanna Gronkiewicz-Waltz ugyan fölényesen vezet a PiS jelöltjével szemben, és sok más nagyvárosban, például Wrocławban, Krakkóban, Katowicében, Poznańban és Gdańskban.
A nem hivatalos adatok szerint a vasárnapi választások után Lengyelország térképe két részre oszlott: a keleti részt a Jog és Igazságosság, a nyugati vajdaságokat a Polgári Platform képviselői foglalták el.
