A rezsimumus a tudományt is hazavágja

A hadronütköztető esetében nem az energiaárak megnövekedése a kérdés, hanem az, hogy lesz-e egyáltalán elegendő energia.

2022. szeptember 29., 17:22

Szerző:

Serge Claudet, a CERN és a hadronütköztető energiagazdálkodási paneljének elnöke így fogalmazott: „Idén ősszel nem is az ár a kérdéses, hanem, hogy lesz-e egyáltalán elég energia” – írta a rakéta.hu.

A CERN és a hadronütköztetők annyi elektromosságot fogyaszt, mint egy kisváros

A francia-svájci határ mentén található, Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) a világ legnagyobb részecskefizikai laboratóriuma, valamint a Nagy Hadronütköztető (LHC) otthona. Itt született a World Wide Web, vagyis az internet. A CERN nem csak részecskegyorsítókat biztosít fizikai kísérletek számára, hanem Meyrinben van egy hatalmas számítástechnikai központja is, tehát a szervezet energiaigénye jelentős, egyesek szerint annyit fogyaszt, mint Genf egyharmada. Az energia 90 százalékát a részecskegyorsítók használják el.

A CERN nem a gázárak növekedésétől tart, hanem attól, hogy Franciaország 56 atomreaktorából 32 leállt. Mivel Franciaország atomreaktorokból nyert energiája nem függ a fosszilisenergiahordozóktól, ezért a franciák jellemzően elektromossággal fűtenek, így kérdéses, hogy a megfogyatkozott francia hálózat képes lesz-e annyi energiát termelni, ami lakossági igényeken felül a CERN-t is képes ellátni. 

A hadronütköztető hibernálása a téli karbantartás miatt amúgy sem szokatlan dolog; erre idén november és március között kerül majd sor. A bizonytalan helyzet azonban nem garantálja, hogy márciusban valóban újra üzembe lehet majd helyezni. „Mindenesetre már most elkezdtek több forgatókönyvet is kidolgozni: elképzelhető, hogy a francia kormány azt fogja kérni, hogy az LHC ne működjön a hálózati felhasználás csúcsidejében (tehát reggelente és esténként), de az sem zárható ki, hogy lekapcsolják a kisebb gyorsítókat, hogy az LHC működhessen – ez utóbbi döntéssel viszont már nem minden tudós ért egyet” – írja a Rakéta.hu.

Ha viszont egy évnél hosszabb ideig tartják deaktivált állapotban a hadronütköztetőket, bizonyos alkatrészei tönkremehetnek. Ráadásul az ütköztető alvó állapotban is sok energiát fogyaszt. A tudomány haladását azonban ez nem veti vissza: a kutatók addig is fel tudják dolgozni a létesítményből kinyert értékes adatokat. 

(Kiemelt képünk: A felgyorsult protonok útját elhajló 1232 dipólus mágnes egy része az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) alagútjában található Large Hadron Colliderben (LHC) látható a karbantartási munkálatok során február 6-án. Fotó: VALENTIN FLAURAUD / AFP)

 

 

Tegnap 19:01

A büntetőtörvénykönyv előírásainak többrendbeli megsértésére és alapvető hiányosságokra hivatkozva megszűntette a szlovák legfelsőbb ügyészség a Robert Fico volt kormányfő és három társa ellen idén tavasszal bűnszövetkezet létrehozása és más vádakkal indított eljárást – közölte kedden a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség a legfelsőbb ügyészség bejelentésére hivatkozva.

Tegnap 18:37

Oroszország örökre elveszítette legnagyobb energiavásárló ügyfelét, Európát – szögezte le Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) török származású ügyvezető igazgatója egy keddi energetikai konferencián.