A magyar miniszterelnök mereven visszautasította Barrosót és az Európai Központi Bankot
Orbán szilárdan kitart Nemzeti Bankja élesen bírált "reformja" mellett. Ezzel a messzi távolba tűnik el az IMF-segítség. Orbán az előző év közepén egyszer már elüldözte az IMF-et. A Die Presse cikkét szó szerinti fordításban közöljük.
A Brüsszelből érkezett levél magáért beszél. Nem sűrűn fordul elő, hogy a Bizottság elnöke ehhez hasonló szemrehányásokat tesz egy tagállam miniszterelnökének: Barroso olyanokat írt, hogy az ön törvénytervezete "ellentmond a közjognak", "ellentétes az Unió alapszerződésével" és "bizonytalan légkört teremt". José Manuel Barroso "komoly aggodalmának" az az oka, hogy a magyar kormány meg akarja nyirbálni a Nemzeti Bank kormányzójának a hatalmát, és ezáltal veszélyezteti az intézmény függetlenségét. Ez utóbbi mozgósította az Európai Központi Bankot (EKB) is: az EKB csütörtökön (dec.22-én) egy nyilatkozatban azt veti a kormány szemére, hogy ez "támadás az európai bankrendszer statútuma ellen".
Most már Barroso asztalán fekszik Orbán válaszlevele - "egy udvarias visszautasító válasz", amint azt maga a miniszterelnök mondta, illetve "egy kosár", amint azt a magyar média írja. A levélben az áll, hogy a törvénynek a következő héten a terveknek megfelelően hatályba kell lépnie, mert ez az egyik "sarkalatos építőköve" a következő év elejétől hatályos új alkotmánynak.
"Barroso-nak nincs joga ahhoz, hogy bírálja a magyar törvényeket - nyomatékosított Orbán egy TV-interjúban. Ezzel világossá vált, hogy a jobboldali populista miniszterelnök nem akar engedni a lehetséges hitelezők nyomásának - bármibe kerüljön is ez.
Mindeközben Magyarország sürgősen pénzügyi segítségre szorul. A Moody's és a Standard&Poor's hitelminősítők által a három jelentős hitelminősítőből már kettő minősítette le bóvli szintre Magyarország adósbesorolását. Emiatt többé már nincs biztosítva az államkötvények újbóli megfinanszírozása (2012-ben öt milliárd euró értékű kötvény jár le). A S&P "a bizonytalan politikai helyzettel" és a Nemzetközi Valutaalappal új hitelekről folytatott tárgyalások megszakításával indokolta a döntését. A tervezett jegybanki törvény elleni tiltakozás jeleként az IMF-delegációja egy héttel ezelőtt elutazott Budapestről.
A kormány továbbra is bízik abban, hogy januárban folytatódhatna majd a tárgyalások. Azonban továbbra is elutasít minden előfeltételt és politikai nyomásgyakorlást. Orbán megkísérelte enyhíteni a szükséghelyzetet: azt mondta egy TV-interjúban, hogy "most szezonja van" a minősítő intézetek általi leminősítéseknek, és Magyarország az IMF segítsége nélkül is képes megoldani a helyzetet. Csak egy biztonsági háló megteremtése céljából folynak a tárgyalások, arra az esetre, ha mindenütt eszkalálódna az európai válság.
A Raiffeisen Bank 350 millió eurót pótol
Orbán az elmúlt év közepén egyszer már elküldte az IMF-t, mert szabad kézre volt szüksége a "nem ortodox intézkedéseihez". Ezek közé tartozott a külföldi bankokra kiszabott különadó, valamint a kényszer, hogy a bankügyfelek kívánságára a devizahiteleket forint hitelekké alakítsák át, és az így keletkező veszteségeket elviseljék.
Ez további nyomást gyakorolt az osztrák nagybankok magyarországi leányintézményeire, amelyek számára egyébként is nehéz volt a szükséghelyzetben levő hitelek kezelése. Így volt ez a Raiffeisen Bank International esetében is. Az RBI-nek 350 millió eurót kell pótlólagosan előteremtenie, hogy kiegyenlítse az ez évi 320 millió eurós veszteséget. A tőkeemeléshez egy további takarékossági program társul: a 3188 munkatárs 11%-át elbocsájtják.
(Die Presse, nyomtatásban 2011.12.24.)
Fordította: dr. Gonda László
