A magyar hajléktalanokat letartóztathatják

A Rzeczpospolita című napilap még a törvény elfogadása előtt írta, hogy a magyar parlament egy olyan törvényjavaslatot tárgyal, amelynek elfogadása esetén az önkormányzatoknak joguk lesz letartóztatásba helyeztetni a hajléktalanokat, ha azok az utcán laknak. Ha elfogadják, amit a kormány javasol, már október első hetében életbe léphet az új jogszabály.

A cikk szerint szakértők úgy becsülik, hogy Magyarországon mintegy 30-35 ezer hajléktalan tengeti életét, akik között sok az asszony, a gyermek és a testi-, vagy lelki sérült. A magyar hatóságok – írja a jobboldali lap – már korábban bevezettek hasonló előírásokat. A 2011-ben Budapestre bevezetett „közterületen való életvezetés” tilalmát kiterjesztették az egész országra, és a „bűnelkövetőket” – teszi a szót idézőjelbe a kommentár – 650 dollárnak megfelelő összegre, vagy akár börtönre is büntethetik. Tavaly novemberben azonban az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte ezt a jogszabályt, mondván, hogy az ellentétes az alkotmány által biztosított emberi méltóság jogával.

A magyar kormány tehát megváltoztatta az alkotmányt, és februárban megerősítették azt az előírást, amely szerint az önkormányzatoknak joguk van arra, hogy a hajléktalanok „közterületeken való létét illegálisnak minősítsék, mert az veszélyeztetheti a közrendet, a biztonságot és a kulturális értékeket”. Ennek az alaptörvényi módosításnak köszönhetően a bírók már nem állapíthatják meg, hogy a hajléktalannak az utcai élet megtiltása alkotmányellenes.

Ezt az új módosítást elítélte az Európai Parlament, és azt javasolta, hogy Magyarország támogassa az alapvető állampolgári jogokat és ne kriminalizálja a hajléktalanokat. Az ENSZ különleges megbízottja szerint ugyan még korai kommentálni a magyar terveket a hajléktalanság szabályozására, de annak a tiltása, hogy valaki az utcán aludjon, erősíti a mélyszegénységben élők elleni negatív sztereotípiákat, és arra kényszeríteni ezeket a szerencsétleneket, hogy menhelyeken lakjanak, őrült dolog – fejtette ki Magdalena Sepulveda ENSZ megbízott.
Ez a tilalom ellentétes lenne az emberi jogok nemzetközi normáival is, attól függetlenül, mit mond erről az adott állam alkotmánya. A magyar kormány ugyanakkor védi ezt az előírást, és az új törvény alapján a rendőrségnek először rá kell beszélnie a hajléktalant, hogy hagyja el az utcai helyét, ugyanakkor a pénzbüntetést át lehet változtatni helyi közmunkára is.

Az ENSZ becslése szerint csak Budapesten kb. 8 ezer hajléktalan él, ugyanakkor a menhelyeken alig 5,5 ezer férőhely van, s az itt dolgozók szerint egy kis szobában 14 ember is alszik egy helyen, ha pedig helyhiány van, akkor a folyosókon is ágyakat helyeznek el. Ezek a hajléktalanokkal dolgozók úgy vélik, az új törvény nem fogja csökkenteni az érintettek számát, a hajléktalanok bujkálni fognak a hivatalos személyek elől, de az ellenőrzések után vissza fognak térni megszokott helyeikre.

Az onet.pl elsősorban a Gazeta Wyborcza alapos értékelésére hivatkozva kommentálja a magyar parlament által most elfogadott új törvényt, és már bevezető mondataiban felhívja a figyelmet arra, hogy a magyarok ismét az emberi jogok védelmében fellépők kifogásaival találkozhatnak – az új jogszabály ugyanis nem engedi élni a hajléktalanokat.

A hírportál beszámol arról is, hogy néhány százan a parlament épülete előtt tüntettek, hogy kifejezzék ellenérzésüket a politikusok döntésével szemben.
A Gazeta Wyborcza egyenesen arról ír, hogy Magyarországon üldözik a hajléktalanokat. Michal Kokot szerint az új törvény a jövő tavaszi választások előtti nem formális kampány egyik eleme. Az új előírást már az ENSZ és emberi jogi szervezetek is kritizálták. A jogszabály ellen tüntetők szerint „A szegénység nem bűncselekmény!”

A demonstrálók nem sokra mentek. A Fidesz kétharmados többséggel rendelkezik a magyar parlamentben, így minden gond nélkül megszavaztatta a jogszabályt, amelynek köszönhetően pénzbüntetéssel sújthatják a közterületeken életvitelszerűen lakó hajléktalanokat. Ha nem tudnának fizetni, vagy közmunkára mehetnek, vagy letartóztatják őket. A kormány szerint ennek köszönhetően az utcákról majd eltűnnek a hajléktalanok, akiknek számát 35 ezerre becsülik Magyarországon.

A hajléktalanok pedig nem tolakszanak, hogy a mocskos és túlzsúfolt menhelyekre vagy melegedőkbe mehessenek. Az ellenzéki magyar szocialisták szerint a kormány még csak nem is ellenőrizte azt, mennyi helyre lenne szükségük a hajléktalanoknak. Lendvai Ildikó szerint a rendőrök egyik kerületből a másikba tolhatják át a nyomorultakat, ami embertelen és nem változtat a helyzetükön.
.
A két évvel ezelőtt már bevezetett, de az Alkotmánybíróság által megsemmisített hasonló törvénynek sem lett semmilyen hatása – csak az, hogy az alaptörvényt változtatta meg Orbán és kormánya.

Hasonló volt a helyzet Magyarországon az összes olyan jogszabállyal, amelyet az Alkotmánybíróság megkérdőjelezett. Az ilyen ellentmondásos törvények ellen tiltakozott Brüsszel is nem egyszer. A magyar miniszterelnök nem kerüli el az összecsapást az EU-val, éppen ellenkezőleg: szeret a nemzeti érdekek szabadságharcosának szerepében tetszelegni – írja a szerző. Nemrégiben egy más ügyben jelentette a sikert: az ország lejárata előtt visszafizette az IMF-től kapott hitelt és megszabadult az intézmény képviselőitől Magyarországon. „A valóságban azonban ezt a cselekedetét államkötvények kibocsátásával finanszírozta és ez sokkal többe fog kerülni a magyar költségvetésnek, mint az IMF bármilyen kölcsöne.”

„Orbán új harcot hirdetett a nemzetközi energetikai konszernekkel szemben is, bejelentette azok átvételét, megígérte az áram- és a fűtés árának csökkentését is a télre. Azt azonban még nem lehet tudni, mennyibe fog ez kerülni az adózó állampolgároknak – de a miniszterelnök máris diadalmaskodik: – Nem vagyunk sem az unió, sem a nemzetközi monopóliumok kedvencei, és most a rezsicsökkentéssel jó kis fricskát adunk nekik – közölte a Fidesz múlt hét végi kongresszusán” – írta Michal Kokot.

Befejezésül minden kommentár nélkül hozzáteszi: a parlamenti választásokat jövő év tavaszára tervezik. Ezek egyértelmű favoritja a Fidesz.