A liberálisok győztek, de a függetlenségpártiak nyertek a katalán választáson

Az Állampolgárok (Ciudadanos) nevű liberális párt győzelme ellenére a függetlenségi pártok szerezték meg a parlamenti többséget a katalán parlamenti választásokon – állapítható meg a szavazatok 99,59 százalékos feldolgozottságánál. A függetlenségi pártok összesen a szavazatok 47,3 százalékát kapták meg, míg a spanyol egység pártjait a választók 43,3 százaléka támogatta. Előbbiek 70, utóbbiak 57 képviselőt delegálhatnak az új katalán törvényhozásba.

Az Állampolgárokra a szavazók 25,3 százaléka voksolt (1,1 millióan), 37 mandátummal ők alakíthatják meg a legnagyobb frakciót.

A Brüsszelben tartózkodó Carles Puigdemont volt elnök pártja, az Együtt Katalóniáért (Junts pel Sí) 21,6 százalékos (940 ezer szavazat) támogatottsága 34 képviselői helyet ér.

A függetlenségi Katalán Köztársasági Baloldalra (ERC) a választók 21,4 százaléka (930 ezer fő) voksolt, ezzel a párt 32 képviselőt delegálhat a parlamentbe.

A Katalán Szocialista Párt (PSC) a szavazatok 13,8 százalékával (600 ezer voks) 17 politikust ültethet a parlamenti patkóba. A baloldali Katalónia közösen (Catalunya en común) 7,4 százalékot kapott a szavazatokból (320 ezer), amivel 8 mandátumot ért el.

A baloldali, függetlenségi Népi Egység (CUP) 4,4 százalékos támogatottsággal (190 ezer szavazat) 4 képviselői helyet kap.

A Spanyolországban kormányzó Néppárt (PP) súlyos vereséget szenvedett, a szavazatok 4,2 százalékának köszönhetően (180 ezer voks) 3 politikusa képviseli majd.

A választási részvétel rekordot döntött Katalóniában: a jogosultak 81,8 százaléka, összesen 4,3 millióan szavaztak.

Az új katalán törvényhozásnak a jogszabályok értelmében január 23-áig kell megalakulnia.

Sok győztes

A válasutás után többen is győzelmüket ünneplik. „A Ciudadanos megnyerte a választásokat" – jelentette be a párt listavezetője, Inés Arrimadas. A 11 éve megalakult párt politikusa szerint ma még nyilvánvalóbb, hogy a függetlenségi folyamat nem jelent jövőt minden katalán számára, és kijelentette, hogy harcolni fognak az „igazságtalan" választási törvény ellen, amely lehetővé teszi, hogy több mandátuma legyen annak, akinek kevesebb szavazata van.

Marta Rovira, a Katalán Köztársasági Baloldal (ERC) politikusa szintén bejelentette, hogy győztek. „Az eredmények azt mutatják, hogy a katalán függetlenségi pártok ismét nyertek Katalóniában" – mondta néhány perccel korábban. Hozzátette, hogy ez a bírósági eljárások és az állami offenzíva ellenére történt így. Az emberek többsége a köztársaságra szavazott – jelentette ki.

Miquel Iceta, a Katalán Szocialista Párt (PSC) vezetője viszont csalódott, amiért az egység pártjainak nem sikerült megszerezniük a többséget a függetlenségi pártokkal szemben a parlamentben, noha 16 mandátumával pártja javított két évvel ezelőtti választási szereplésén. Véleménye szerint el kell érni, hogy a spanyol és a katalán kormány párbeszédet folytasson egymással.

Xavier Domenech, a baloldali, egyik nagy politikai blokkhoz sem tartozó Katalónia közösen (Catalunya en común) listavezetője szintén elégedetlenül állt támogatói elé. Mint mondta, nem azt az eredményt érték el, amelyet szerettek volna, hiszen három mandátumot vesztettek.

„Október 1-je köztársasága nyert" – jelentette ki a függetlenségről kiírt katalán népszavazás napjára utalva Carles Riera, a függetlenségi Népi Egység (CUP) vezetője, aki szerint az állam kijátszotta az összes kártyáját, de nem tudott nyerni. A radikális baloldali párt annak ellenére ünnepelte az eredményt, hogy hat mandátumot veszített, és így négy képviselőt delegálhat az új törvényhozásba.

Európa álláspontja változatlan

Az Európai Unió álláspontján nem változtat a katalán parlamenti választások eredménye – közölte péntek hajnalban az Európai Bizottság szóvivője. „Álláspontunk Katalóniáról jól ismert, és mindenféle szinten többször ismertettük. Nem változtatunk rajta. Regionális választásokról egyébként sem mondunk véleményt" – jelentette ki Alexandre Winterstein szóvivő az AFP hírügynökség kérdésére.

Az EU a katalán válságban kezdettől fogva elutasította, hogy elismerje az egyoldalúan kikiáltott katalán parlament függetlenségét, mert spanyol belügynek tekinti a kérdést. Az unió hagyományosan nem fűz megjegyzést tagországainak belpolitikai konfliktusaihoz. Az EU ezenkívül úgy ítéli meg, hogy az október 1-jei katalán függetlenségi népszavazás ellentétes a spanyol alkotmánnyal, és arra kért minden érintett spanyolországi felet, hogy ne konfrontálódjon, hanem párbeszéd keretében oldja meg a problémát.

Puigdemont kész találkozni a spanyol kormányfővel - külföldön

„Kész vagyok találkozni Rajoy-jal Brüsszelben vagy valamelyik másik uniós tagországban, Spanyolországon kívül” -mondta brüsszeli sajtótájékoztatóján Puigdemont.

Közölte, egykori kormányának négy, ugyancsak Belgiumban tartózkodó tagjával együtt vissza fog térni Spanyolországba, ha megkapják a megfelelő garanciákat a helyi hatóságoktól. "Ha a spanyol kormány tiszteletben tart bennünket és a demokráciát, akkor már holnap visszatérhetek" - mondta.

Hangsúlyozta emellett, hogy az előrehozott választás lezajlott, így eljött az idő a párbeszédre, az okozott károk mérséklésére. "Rajoy már mindent megpróbált, az erőszakot is, kivéve azt, hogy leüljön velünk tárgyalni. Ez a recept nem működött, más megoldást kell találni" - fogalmazott.

"Erősebbek vagyunk, mint valaha. A választás, amely új korszakot nyit Katalónia számára, megerősítette a legitimitásunkat. Remélem, így (Rajoy) már kész meghallgatni minket" - tette hozzá.

Pugidemont egyúttal követelte, hogy Mariano Rajoy adjon utasítást azon spanyol rendőri egységek Katalóniából való kivonására, amelyeket a Madrid által törvénytelennek tartott függetlenségi népszavazás után vezényeltek az autonóm közösségbe.