A lengyelek közölték, miért jár nekik 800 milliárd euró

Lengyelország még mindig háborús jóvátételt vár Németországtól – szögezte le a lengyel miniszterelnök pénteken, a dpa német hírügynökségnek adott interjújában.

„A jóvátétel kérdése nem megbeszélés tárgya”

– szögezte le Mateusz Moravieczki, s bejelentette, hogy aláírta a második világháborús pusztítások ügyével foglalkozó intézet felállításáról szóló dokumentumot.

Az intézet feladata egyebek között Varsó háborús jóvátételekre vonatkozó követelésének megalapozása, valamint e követelések megfogalmazása lesz. 

A miniszterelnök elmondta azt is, hogy egy 2017-ben felállított, második világháborús német kárpótlással foglalkozó lengyel parlamenti munkacsoport jövő februárban fejezi be a munkáját. Hozzátette:

egyelőre nem döntötték el, mikor és milyen formában mutatják be a jelentést, de mindenképpen a világ elé tárják.

A munkacsoport elemzése szerint Lengyelország és állampolgárai a többi érintett országhoz képest aránytalanul szerény jóvátételt kaptak Németországtól, a lengyel áldozatoknak Berlin eddig nem egészen egy százalékát fizette ki annak az összegnek, amellyel a nyugat-európai országok, az Egyesült Államok és Izrael állampolgárait kárpótolta.

A lengyel kormány az egykori NDK-val 1954-ben megkötött szerződést, amelyet a lengyel kommunista rezsim Moszkva nyomására írt alá, nem ismeri el jogszerűnek.

A német kormány a maga részéről lezártnak tekinti a háborús jóvátételek ügyét – emlékeztetett a dpa.

A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) távozó elnöke, Armin Laschet augusztusban, a Rzeczpospolita című lengyel napilapban leszögezte: a Lengyelországnak szóló német háborús jóvátétel kérdése a megállapodás révén már régen véglegesen elrendeződött.

Németország 1939-ben rohanta le Lengyelországot, amelyet 1945-ig megszállva tartott. A náci terrorban mintegy hatmillió lengyel vesztette életét, beleértve az ország zsidó lakosságának nagy részét. A háború lerombolta a lengyel városok többségét, egyebek között gyakorlatilag a földdel tette egyenlővé a fővárost, Varsót, tönkretette az infrastruktúrát, mindemellett rengeteg műkincs is megsemmisült.

Egy 1946-ban készített lengyel becslés szerint a pusztítás anyagi értéke  – kamatokkal együtt – eléri a 800 milliárd eurót.

(Kiemelt kép: Mateusz Morawiecki. Fotó: Attila Kisbenedek / AFP)