A koronavírushoz hasonló hatással van a munkaerőpiacra a háború
Újra több lesz a részmunkaidős.
A nürnbergi foglalkoztatáskutató intézet tanulmánya szerint az ukrajnai háborúnak a koronavírus-válsághoz hasonló, bár kisebb mértékű munkaerőpiaci következményei lehetnek Németországban. Elsősorban a részmunkaidős foglalkoztatás kerülhet ismét előtérbe.
Enzo Weber, a német szövetségi munkaügyi hivatal foglalkoztatáskutató intézetének szakértője szerint az iparban és az építőiparban az anyaghiány miatt 2021 áprilisa és 2022 januárja között 76 ezren veszítették el a munkájukat. A részmunkaidős foglalkoztatásra tett bejelentések száma pedig 446 ezerrel nőtt. A tapasztalatok szerint azonban a jelzettnél kisebb számban veszik igénybe a vállalatok a részmunkaidős foglalkoztatásra kapott engedélyt.
Weber szerint az ukrajnai háborúnak is hasonló hatásai lesznek a munkaerőpiacra nézve. Arra is számít, hogy a háborúnak kisebb hatása lesz az ellátási láncokra, mint a világjárványnak volt. „A koronavírus globális jelenség volt, amely minden országban közvetlen hatást gyakorolt a gazdaság működésére. Az ukrajnai háború viszont csak két országra van közvetlen hatással. Azonban figyelembe kell venni, hogy a járvány által okozott szűk ellátási keresztmetszetek még mindig fennállnak, és a háború ezen felül súlyosbítja tovább a helyzetet” – mondta.
(Kiemelt kép: Vásárló az Aldi diszkontlánc I. kerületi, Mészáros utcai üzletében 2020. február 25-én. Továbbra is a részmunkaidős foglalkoztatási modellt alkalmazza az Aldi Magyarország, mert tapasztalataik szerint ez a legjobb megoldás a megfelelő létszámú munkaerő biztosítására. A diszkontlánc a februári adatok szerint mintegy 3800 dolgozót foglalkoztat 144 magyarországi üzletében és biatorbágyi központjában, de csak 10-20 százalékuk dolgozik teljes, heti 40 órás munkaidőben. MTI/Szigetváry Zsolt)
