A forgalmi adó növelése csak a feketegazdaságot hizlalja
A gazdasági válság mégsem érinti a teljes munkaerőpiacot Ausztriában: az árnyékgazdaság szépen terebélyesedik. Nő a feketén munkát vállalók száma, gyarapszik jövedelmük, miközben ebből az államnak nem sok haszna van. Az egyébként törvénytisztelő Ausztriában szerelők, takarítónők, ügyvédek vagy tanácsadók jutnak feketén tekintélyes bevételhez.
A munkanélküliek, a rövidített munkaidőben a korábbinál kevesebbet keresők igyekeznek némi mellékest vállalni, mégpedig úgy, hogy megbízójuk is „jól járjon”. A nálunk is jól ismert módon, számla és forgalmi adó felszámítása nélkül. De szívesen vesznek néhány (tíz-száz) euró megtakarítást az egyébként normakövető, ám a mai körülmények között takarékoskodásra kényszerülő állampolgárok is.
Ez a nem hivatalos piac az idén öt százalékkal terebélyesedett, s mára a forgalom elérte a 20,5 milliárd eurót, ami az ausztriai GDP (bruttó nemzeti össztermék) 8,5 százalékának felel meg. Sovány vigasz, hogy Németországban ugyanez az arány a szakértők szerint hamarosan meghaladja a 14 százalékot. Friedrich Schneider, a linzi egyetem népgazdasági karának professzora szerint Németországban további 500 ezer-egymillió munkanélküli esetén a feketegazdaság 8-12 milliárd euróval gyarapodna.
Nem mintha nem védekezne az osztrák pénzügyi hatóság a nem kívánatos jelenséggel szemben. Stájerországban az e célból létrehozott külön kommandó (Kiab) június végén egy héten át ellenőrizte az építkezéseket. 203 céget kerestek fel a hívatlan látogatók, minden negyediknél a pénzügyi és munkaügyi előírások megsértését tapasztalták. Az ellenőrzött 529 munkásból 61-et elfelejtettek bejelenteni a társadalombiztosításnál.
Tirolban tavaly 2200 ellenőrzött cégnél 600 illegálisan foglalkoztatott munkást találtak, és több száz kisebb-nagyobb törvényszegést regisztráltak. A feketemunkások több mint a felét a vendéglátóipar foglalkoztatta.
Átfogó és teljes értékű statisztika értelemszerűen nincs a feketegazdaságról, és a pénzügyminisztérium túl magasnak találja a linzi egyetem számait. A szektor forgalmát inkább csak a készpénzáramlás, a munkaidő és hasonló adatok alapján becslik. Az előbbi adat lehet csalóka, hiszen azt befolyásolja a kábítószer-kereskedelem vagy a prostitúció is – vélik a minisztérium szakértői.
Az illetékesek szerint az Ausztriában elsősorban az építőiparban, a vendéglátásban és a szállításban elterjedt feketemunka más európai országokhoz képest még kis volumenűnek is mondható. Görögországban, Spanyolországban, Olaszországban e szektorban a GDP 25 százalékának megfelelő forgalom sem ritkaság. Az idén a feketegazdaság egész Európában növekszik..
Ausztriában a „teljes munkaidőben” feketén dolgozók száma 2009-ben 713 ezer főre tehető – szemben az 1995-ben feltételezett 575 ezerrel. 2005 után az idei esztendőig visszaesett a számuk, a fellendülés 2009-ben kezdődött.
Más az összetétel Ausztriában, mint Németországban. Ott a linzi szakértő szerint mintegy 10 millióan végeznek feketén valamilyen munkát. Köztük igen sok az olyan vállalkozó vagy munkavállaló, aki adókötelezettségének valamilyen szintig eleget tesz, ám emellett teljesít megbízásokat számla nélkül is, átlag havi 3-400 euró értékben. Mégpedig nemcsak a klasszikus fekete ágazatokban: építészek, ügyvédek, adótanácsadók is vannak közöttük szép számmal.
A linzi piackutató intézet felmérése szerint az Ausztriában megkérdezettek 54 százaléka úgy véli, fusizók nélkül manapság sok mindenről kénytelenek lennének lemondani. Sokan hibásnak tartják az államot, amely a magas adókkal rákényszeríti az embereket járulékfizetési kötelezettségük kikerülésére. A linzi egyetem szakértője megoldási javaslatokkal is előállt: úgy véli, a háztartási szolgáltatásokra kifizetett összegek adóleírási lehetősége például ösztönözné a számla-kérést. Ha viszont emelkedik a forgalmi adó, az olaj a tűzre: még többeket ösztönöz a törvényes út megkerülésére, ami az árnyékgazdaság rohamos térnyerését eredményezi.
