„A Fidesz és a Jobbik folyamatosan összekacsint”

Az úgynevezett kémügyet is a Jobbikkal való EP-választást megelőző vita elleni érvként hozta fel Szanyi Tibor (MSZP), mert, mint fogalmazott: nem tudná, kivel vitázik, „moszkvai vagy teheráni kémekkel, vagy a magyar nép képviselőjével”. A Demokratikus Koalíció nem kinyitni akarja a teret a Jobbik előtt – ismertette pártja álláspontját Molnár Csaba –, hanem „szorosabbra zárná a karantént”. A politikus neonáci, újfasiszta pártnak nevezte a Jobbikot, és azt mondta: a kémügytől függetlenül sem ültek volna le velük vitázni.

Jávor Benedek (Együtt–PM) szintén a Jobbik karanténba zárását javasolta, ugyanakkor úgy vélekedett: a karantén nem épült meg a Fidesz és a Jobbik folyamatos összekacsintása miatt. A Jobbik kampánya akkor működhet szerinte, ha a többi párt hagyja, hogy elhitesse „velejéig hazug programját”. Meszerics Tamás (LMP) politikai félreértésnek nevezte a „karantént”, azzal szerinte nem csökkenthető a Jobbik népszerűsége. Úgy vélte: a párt attól erős, hogy olyan kérdéseket vet fel, amelyeket mások nem tettek meg az elmúlt évtizedekben.

Jávor Benedek az intézmények átalakításáról szólva úgy vélekedett: a demokratikus ellenőrzést erősítené, növelné az átláthatóságot és a kezdeményezés lehetőségét. Jávor Benedek a többi közt a külügy és biztonságpolitika, az energiapolitika és a pénzügyi piacok ellenőrzése terén tenné erősebbé az uniós együttműködést. Szerinte a perifériás országok strukturális felzárkóztatására van szükség, arra, hogy Magyarországon is magas hozzáadott értékű munkahelyek jöjjenek létre. Többekkel együtt kifogásolta, hogy az EP a demokratikus alapértékek megsértésével szemben eszköztelen.

Molnár Csaba ez utóbbihoz azt tette hozzá: ha lenne az uniónak alkotmánya, alkotmánybíróság is védhetné az alapértékeket.

Azanyi Tibor az EP-választás igazi kérdésének azt nevezte, hogy marad-e a jobboldali megszorító kurzus, vagy egy „baloldali reneszánsz” indul be, a munkahelyekre, gazdasági növekedésre összpontosítva. A legfontosabb nemzeti érdeknek ítélte, hogy „legyen mit enni, legyen hol lakni és legyen mit dolgozni”. Azt mondta: európai családban, de nem olvasztótégelyben gondolkodnak, amelyben minden nemzet megőrzi saját karakterét.

Meszerics Tamás úgy fogalmazott: európai demokratikus uniót szeretne, mert szerinte ez még nem az. Kijelentette: a felzárkóztatás megbukott, a mi régiónk jelenleg távolodik a magországoktól, a dél-európai perem pedig leszakadt.

Molnár Csaba ezzel szemben sikertörténetnek tartotta az unió működését, és úgy fogalmazott: az elmúlt ezer évben nem történt öt olyan fantasztikus dolog Magyarországon, mint hogy tagjai vagyunk az Európai Uniónak. Kritikával az Európai Bizottság működését illette. Ezt átláthatóbbá tenné – mondta.

Szanyi Tibor ugyanakkor számos európai intézmény működését „ködösnek” ítélte. Elmondta: a tőkeáramlás adóztatását továbbra is fontosnak tartja, és plafont adna az élelmiszer áfájának, „mert nem éhezhetnek milliónyian a világ legerősebb gazdaságában”.

Várhatóan „borulékonyabb” lesz a következő EP Meszerics Tamás megítélése szerint, amelyben nehezebb lesz többséget találni az egyes kérdések eldöntéséhez. Emiatt szerinte nagykoalíciók alakulnak majd ki, amelyek megakadályozzák a fontos kérdések napirendre kerülését. Jávor Benedek is képlékeny koalíciók kialakulására látott esélyt. Megjegyezte ugyanakkor, hogy ez eddig is így volt, de a növekvő számú euroszkeptikusok miatt ezeket nehezebb lesz létrehozni – írja az MTI.

Molnár Csaba egy kutatásra hivatkozva azt mondta: tíz államból Magyarországon akarnának a legtöbben szorosabb kapcsolatot az unióval, ezért „pró Európát” kell csinálni. A Tavares-jelentés minden mondata igaz – jelentette ki –, és azt mondta: a nemzet érdeke nem egyenlő a kormány érdekével, vitázni az előbbiről kell.