A csontfűrésztől a ráksejtig
A Karolinska Institut, mint a XIII. Károly által alapított, s róla elnevezett hadisebészképző kezdte működését azokban az időkben, amikor Svédország szinte egyfolytában hadban állt. Ám Károllyal sírba szállt a svédek hadakozó kedve is. Így azóta a Karolinska is az egészségmegőrzésre és gyógyításra fókuszálhatott a katonaorvoslás helyett. Mára a világ egyik vezető orvosi kutató- és képző bázisa, az orvosi Nobeldíj odaítélője. Idén ünnepli fennállásának 200. évfordulóját.
Svédországban az 1800-as évek elején az orvoslás alig tudott megbírkózni a legygyakoribb betegségekkel, s az emberek amúgy is rövid életét (mindössze 36 év volt az átlagos élethossz, ma 83 év) olyan hétköznapi egészségügyi problémák keserítették, mint a fogfájás, megfázás vagy makacs, gyógyulni nem akaró sebek, s a gyermekhalandóság is igen magas volt.
Egy megsebesült katonából is gyorsan lett halott katona... Ez komoly gondot okozott a királynak, miután szinte folyamatosan hadban állt valamelyik szomszéd országgal. Tulajdonképpen, ez volt a praktikus oka annak, hogy 1810. decemberében,
XIII. Károlykezdeményezésére, négy orvostudóssal elindította Stockholmban a hadisebész-képzést. Az intézet a rákövetkező évtől az általános orvosképzést, majd a kutató tevékenységét is kialakította.A Karolinska-ban a kutatás és a képzés, az egészség- és beteggondozás mindig is kéz a kézben haladt. Világviszonylatban is jelentős eredményeit nem kis mértékben az adományozóknakköszönheti: a Karolonska Institut régóta az első ötben van a kedvezményezettek listáján Svédországban.
Presztízstízsét bearanyozza az a szerepe is, melyet Alfred Nobel ruházott rá: a Karolinska Institut kapta ugyanis annak lehetőségét és felelősségét, hogy évről-évre megnevezze azt a kutatót vagy orvostudóst, aki a fiziológiai tudományok terén érdemes a
Nobeldíjra.Eddig 195 orvos és kutató vehette át. Közöttük
Bárány Róbert(1914), Szent-Györgyi Albert(1937), Békésy György(1961). Klein Györgyprofesszor, mint a KI vezető rákkutatója, éveken át tagja volt a Nobel-díj bizottságnak.S ne feldjük:
Karinthy isa Karolinska sebészeinek kezei között utazott a koponyája körül.A Karolinska Institut 200 évének legjelesebbjei:
- 1810. december 13 – XIII. Károly négy orvossal megalapítja a nevét viselő hadisebész-képző intézetet
- 1811. – A KI kompetenciáját kiterjesztik az általános orvos-képzésre is
- 1813. – Jöns Jakob Berzelius, az egyik kezdeményező, megalapítja a KI Természettudományi karát
- 1874. – A Karolinska Intézet jogot szerez orvosdoktorok kibocsátására
- 1895. – Alfred Nobel végrendeletében a Karolinskára testálja a fiziológiai/orvosi díj odaítélésének jogát
- 1939. – A KI bővül, s a kormány megépíti a Solna-i klinikát (Karolinska Sjukhuset)
- 1937. – Az intézet élére kinevezik Nanna Schwarzot, aki az első proff. asszony állami egyetem élén
- 1945. – Az intézet a belvárosi Kungsholmen-ről a klinika mellé költözik Solna-ra.
- 1955. – Hugo Theorell, a KI professzora Nobeldíjat kap a myoglobin mesterséges előállításáért
- 1964. – A Fogorvosi Főiskola a KI odontologiai fakultázsa lesz
- 1967. – Ragnar Granit, a KI szemészprofesszora Nobeldíjat kap a szaruhártya feltérképezéséért
- 1970. – Ulf von Euler, a KI neurologusa Nobeldíjat kap szimpatikus-idegrendszeri felfedezéséért
- 1982. – Sune Bergström és Bengt Samuelsson Nobeldíjat kap a prostaglandin felfedezéséért
- 1998. – Az Egészségügyi Főiskola beolvad a Karolinska Intézetbe
- 2009. – A Karolinska Intézetet a világ vezető kutató-képző intézményei közé sorolják.
A jubileumi év záróhónapjának egyik látványos rendezvénye a KI saját születésnapi bulija a Globen-ben, november 18-án. S persze, a Nobeldíj átadásadecember 10-én. Minden információ: a Karolinska Institut honlapján(angolul is). Látható ott egy kisfilm is, melyben a cicero Harriet Wallberg-Henriksson, a KI rektora.
Foto: Ráksejt / Jeff Johnsson, Karolinska Institut / KI archiv
