„A befogadást megtagadni nem európai és nem keresztény”
Ha valaki menedéket kér az Európai Unióban, a befogadásáról szóló döntést nem tehetjük attól függővé, hogy az illető keresztény vagy muszlim. A menekülteket igazságos kvóták alapján kell elosztani az Unió 28 tagállamában, s ebből minden országnak részt kell vállalnia – mondta a 168 Óra és a ger-mania.hu kérdésére Michael Stübgen, a Bundestag német-magyar baráti csoportjának elnöke.
Az 55 éves, Kelet-Németországból származó politikus evangélikus lelkész. A CDU képviselőjeként 1990, a német egyesülés óta tagja a Bundestagnak, s tíz éve vezeti a kereszténydemokrata frakció egyik legfontosabb, az Európai Unió ügyeivel foglalkozó bizottságát.
Kérdésünkre Stübgen kifejtette: a menekültek és a menedékjogot kérők befogadása európai feladat, amelyből az Unió minden tagállamának részt kell vállalnia. „ A befogadást megtagadni nem lenne sem európai, sem keresztény magatartás és nem is lenne összeegyeztethető a Lisszaboni Szerződésben megfogalmazott közös értékekkel, mindenekelőtt az emberi méltóság tiszteletével, a szolidaritással, és a megkülönböztetés tilalmával.”
A menekültek származásának kérdése azzal kapcsolatban merült fel, hogy Prőhle Gergely, az Emberi Erőforrások Minisztériumának helyettes államtitkára, a Süddeutsche Zeitungnak adott nyilatkozatában azt mondotta: a kormány aggódik, mert a magyar társadalom (ellentétben a némettel) nincs hozzászokva „idegen vallásokhoz és egy erős muzulmán közösséghez.” Stübgen véleménye megerősíti Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének álláspontját, aki a keresztény világnézetre hivatkozva bírálta Orbán Viktornak a menekülteket vallási alapon megkülönböztető álláspontját.
Stübgen nagyon is el tudja képzelni, hogy azok az országok, amelyek megfelelően reagálnak a menekült-kérdésre, nagyobb mértékben részesüljenek az EU strukturális alapjaiból. „Ha van jó ok igénybe venni az Unió pénzügyi forrásait, akkor a jelenlegi menekült-válság nyilvánvalóan ilyen. Mindenesetre szembetűnő, hogy az Európai Bizottság, amely a pénzügyi válság idején gyakorlatilag minden héten új javaslatokkal jelentkezett, most a menekült-politika kérdésében feltűnően tartózkodó. Holott az Uniónak megvannak a pénzügyi lehetőségei, hogy gyorsan, konkrétan segítsen – s ezt most meg is kell tennie" – hangsúlyozta.
A kereszténydemokrata képviselő nem ért egyet azzal, ha csak Magyarországot bírálják a kialakult helyzetért: „Meg kell állapítani, hogy az Unió eddigi erőfeszítései nem voltak meggyőzőek”. Stübgen ugyanakkor elutasítja katonák bevetését a menekültek ellen. „Akár gazdasági okokból, akár polgárháborúk menekültjeiként jönnek hozzánk, ez az eszköz nem alkalmas a probléma megoldására.”
Nézete szerint egyébként nyilvánvaló, hogy a dublini rendszer (amely szerint a menekülteket ott kell nyilvántartásba venni, ahol először uniós ország területére léptek) nem működik. Annak, hogy Olaszország, Görögország regisztrálás nélkül tovább engedte a menekülteket, olyan okai is vannak, amelyekért nem lehet csak ezeket az országokat felelőssé tenni. „Ezek az államok nem alaptalanul érezték úgy, hogy megreked náluk a menekültek áradata. Ha nem állapítunk meg tisztességes kvótát, amelynek alapján a menekülteket az Unió mind a 28 tagállama felveszi, nem csak a dublini rendszer, hanem (a szabad mozgásról szóló) schengeni egyezmény is veszélybe kerül.”
Michael Stübgen szólt arról, hogy megérti a magyar helyzetet, azt, hogy a rengeteg menekült pillanatnyilag túlterheli az országot. Ám hasonló a helyzet az EU más országaiban, Görögországban, Olaszországban is. „Magyarországnak mindenekelőtt európai segítségre van szüksége, hogy kezelni tudja a menekült-kérdést” – mondta a képviselő, aki a német-magyar baráti csoport más tagjaival a hónap közepén Budapestre érkezik, hogy az Országgyűlés hasonló csoportjával találkozzanak.
Sebastian Garthoff (Berlin)
