3sat: Aggasztó jelek Magyarországról

Mint emlékeztetett, Orbán már több beszédben vázolta fel a maga vízióját Magyarországról , mondván: miután a Nyugat a gazdasági válsággal kudarcot vallott, határozottan szakítani kell a nyugati értékekkel. Immár nem a nyugat-európai szövetségesek vagy az Egyesült Államok jelentik a példaképet, hanem olyan, a világpiacon versenyképes államok, amelyek nem nyugatiak és nem liberálisok – és talán nem is demokratikusak.

„Orbán elképzelései szerint az új magyar államot az jellemzi majd, hogy államosítják a szolgáltatásokat és erősebb befolyást gyakorolnak a hazai vállalatokra – mindezt azzal az ürüggyel, hogy a középosztályt erősítik. A valóságban ez színtiszta korporatív tekintélyuralom. Hosszabb ideje megfigyelhető, miként számolják fel lopakodva Magyarországon a hatalmi ágak megosztását, miként növekszik a nyomás a médiára és a kulturális élet szereplőire. Legutóbbi beszédében Orbán még az összeesküvés-elmélethez is nyúlt, mondván, hogy a civil szervezetek esetében fizetett politikai aktivistákról van szó, akik külföldi érdekeket próbálnak érvényesíteni Magyarországon. „Távolról irányított civil szervezetek, ellenséges pénzintézetek, külföldi érdekek – milyen Magyarországot akar Orbán Viktor? Európának fel kellene riadnia” – fejeződött be a riport.

Wolfgang Klotz, a térség szakértője, a német Zöldek pártalapítványa belgrádi irodájának volt vezetője a

műsorbanmegállapította: Orbán retorikája kísértetiesen emlékeztet arra, ahogyan a katolikus egyház nagyon régen, a múlt század húszas éveiben hadakozott – érvek nélkül, de harciasan – a demokráciával. Nem véletlen, hogy Orbán erdélyi, kisebbségi magyarok előtt beszélt, mint ahogy az sem, hogy a „nagy nemzet” vízióját festi fel – ez populizmusához nélkülözhetetlen. Ideje, hogy a pártcsalád, amelyhez a Fidesz is tartozik (az Európai Néppárt) szintén feleszméljen, s ne tegyen továbbra is úgy, mint ha pusztán egy tagpártja jelentéktelen csínytevéseiről lenne szó – meg kell húzni a határokat.