Lemondott a Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöksége a párt Országos Tanácsának (OT) szombaton Pozsonyban tartott ülésén, ahol június 11-re tűzték ki a tisztújító kongresszus időpontját.

12 nappal a merénylet után vasárnap reggeltől részben újranyit a Zaventem repülőtér Brüsszelben.

A brüsszeli Vrije Egyetem közgazdászprofesszora, terrorizmuselhárításról szóló tanulmányok szerzője novemberben, a párizsi merényletek után is interjút adott a 168 Órának. Akkor azt mondta: hamarosan újra fogunk beszélni, ugyanis attól tart, a terrorhullám erősödni fog Európában. A brüsszeli tragédia után ismét felhívtuk telefonon. Most is azt mondja: egyelőre nem látni, mikor és hogyan érhet véget a terrorfenyegetettség.

A belga főváros sajátos világ. Nem csupán a vallonok és flamandok megosztottsága miatt, hanem azért is, mert itt talán sehol máshol át nem élhető színes keverékben mutatkozik meg a büszkén vállalt multikulturalizmus és nyitottság, vagyis az úgynevezett „európai buborék”, a nemzetek felettiség. Brüsszel az egyik legnemzetközibb város a világon, és ebből ered a szabadsága is, amin a múlt héten súlyos sebet ejtettek.

A pénteki atomcsúcson az amerikai elnök kijelentette: akár egy alm a méretű plutóniumdarabbal ártatlan emerek százezreit ölhetné meg és sebesíthetné meg egy „őrült”. S jelenleg a legnagyobb veszélyt jelenti a világon, hogy egy terrprista csoport kezébe kerülhet egy ilyen fegyver.

Guardian című brit napilap nem találja azt a 900 különleges övezetet Londonban, Párizsban, Berlinben és Stockholmban, ahová a magyar kormány szerint az ottani hatóságok sem mernek bemenni a menekültek miatt.

Az Egyesült Államok és Kína együttműködik annak érdekében, hogy Észak-Korea ne hajtson végre több atomkísérletet – ebben állapodott meg az amerikai és a kínai elnök csütörtökön a nukleáris biztonságról szóló washingtoni nemzetközi konferencián, kétoldalú tárgyalás keretében.

Az e heti 168 Óra címlapján egy gépfegyveres kommandós látható a brüsszeli repülőtéren. A múlt heti szörnyű merényletről és annak lehetséges következményeiről több írás is szól ebben a számban. Aczél Endre foglalja össze az eddig ismert eseményeket, és a legfontosabb következtetések levonására is vállalkozik. Sz. Látó Judit helyszíni tudósítást küldött a megsebzett városból. Interjút kértünk Herman Matthijstól, a brüsszeli Vrije Egyetem közgazdászprofesszorától, aki több tanulmányt közölt a terrorelhárításról. A professzor rendkívül borúlátó, nézete szerint az újabb és újabb merényletek nem kerülhetők el, a schengeni Európa gyógyíthatatlan sebet kapott.

Európai válaszok a merényletek után. A 168 Óra stúdiójábanCseri Péter, Jolsvai András, Karácsony Ágnes, Lampé Ágnes.

Németország elleni támadásokra szólította követőit az Iszlám Állam (IS), írta a Bild alapján az MTI.

Az Egyesült Államok egy páncélosdandárt telepít Kelet-Európába – jelentette be az amerikai haderő európai főparancsnoksága szerdán.

Nemesnek nem nevezhető versenyt folytatnak az orosz és az ukrán politikusok a két kultúra harcában. Az oroszok tömegével tiltották be a szerintük oroszellenes ukrán alkotásokat a filmektől a regényekig, ide sorolva például mindazt, ahol a Krím Ukrajna részeként szerepel, bezárták a moszkvai ukrán könyvtárat és őrizetbe vették vezetőjét oroszellenes propaganda vádjával. De Kijev válasza sem éppen a liberális demokrácia eszmerendszerében gyökeredzett.

Magyarországot is megfenyegette az Iszlám állam. A terrorszervezet a közösségi médián keresztül azt tudatta az Egyesült Államokkal és egy sor európai országgal, hogy Brüsszel csupán a kezdet volt, és újabb merényletek várhatók.

Ismeretlen tettesek Dagesztánban felrobbantották az orosz belügyminisztérium műveleti csoportjának két járművét kedden.

Az orosz államfő évek óta hangoztatott vágyát segít megvalósítani országa egyik leggazdagabb embere és a hozzá legközelebb álló oligarchák egyike, Viktor Vekszelberg – hazatelepíti offshore érdekeltségeit. A Forbes legújabb felmérése szerint Vekszelberg 13,6 milliárd dolláros vagyonával hazája negyedik leggazdagabb embere. Tulajdonosa és elnöke a Renova Csoport-konglomerátumnak, amelynek vállalatai az energetikától és az olajbányászattól az alumíniumgyártásig és az építőiparig terjednek.

A lengyel államfő, Andrzej Duda kancelláriája nyilvánosságra hozta az elnök amerikai programját. Duda részt vesz a washingtoni nukleáris csúcsértekezleten, de nem fog találkozni Barack Obamával. Ezt a lengyel kommentárok „szándékos sértésnek” értékelik.