Egyiptomnak megint új elnöke van, megint egy tábornoki mundérból át- vagy kiöltözött ember. Abdul Fattah al-Sziszi tábornok, majd hadseregtábornok abban különbözik elődeitől – Nasszertől, Szadattól, Mubáraktól –, hogy semmilyen szerepet nem vitt az egyiptomi hadtörténetben, sőt négy évvel ezelőtt még a kutya sem tudta róla, hogy egyáltalán létezik. Leszámítva a katonai felső vezetés szűk körét. 2010-ben, tehát négy évvel ezelőtt nem parádézott tömegek előtt, nem is tehette, mert a katonai hírszerzést vezette. Ehhez képest nem annyira feljebbvalói akaratából – de persze azért is –, mint inkább a 2011. januári Mubárak-ellenes tömeglázadás hullámára ülve vonult be a politikába. Akik az agg diktátor távozását akarták, nem őt akarták, de őt kapták. Amihez voltaképp csak annyi kellett, hogy al-Tantavi hadseregtábornok őt, „a fiát” jelölje utódjának a védelmi miniszter tisztére. ACZÉL ENDRE írása.

A kijevi parlament szombati ünnepélyes ülésén letette a hivatali esküt Petro Porosenko, Ukrajna új államfője.

Vlagyimir Putyin orosz államfő kijelentette pénteken, hogy országa kész korlátozni az Európába irányuló gázszállításokat, ha Ukrajnát reverz (fordított irányú) szállításokkal fogják ellátni gázzal.

A lengyel sajtó legfontosabb lapjai nemcsak beszámoltak a legújabb magyar média botrányról, de kommentálták is azt. A Gazeta Wyborcza szerint a megnyert választások után Orbán máris támad, a jobboldali Rzeczpospolita úgy értékeli, hogy új médiaháború vette kezdetét Magyarországon. A cikkek aznap jelentek meg, amikor a rendszerváltás 25. évfordulóján a lengyel államfő felavatta az egykori cenzúra hivatal épülete előtt a szólásszabadság emlékművét.

Megbánta az iraki amerikai intervenció támogatására szenátorként leadott szavazatát Hillary Clinton. A politikus, aki 2016-ban a Demokrata Párt legesélyesebb elnökjelölt-aspiránsa lehet, hamarosan megjelenő memoárkötetében ismeri ezt el.

Hetven éve, 1944. június 6. reggelén hadihajókból, kétéltű járművekből, utasszállítókból, aknaszedőkből és motorcsónakokból álló óriási raj bukkant fel a La Manche csatorna ködében, Normandia előtt. Katonák tízezrei gázoltak ki a partra a németek gyilkos tüzében. Sok támadó áldozta életét, de a hadtörténet legnagyobb inváziója sikeres volt: a szövetségesek három hónapra rá átlépték a német határt. HELTAI ANDRÁS írása.

Francois Hollande francia államfő a normandiai partraszállás hetvenedik évfordulójának nemzetközi megemlékezésén a „Vörös Hadsereg bátorságát” és „azon népek döntő hozzájárulását” méltatta a szövetségesek második világháborús győzeleméhez, amelyek akkor a Szovjetunió részei voltak.

A mintegy 20 ezer francia civil áldozatra való emlékezéssel megkezdődött pénteken a nyugat-franciaországi Caenban a normandiai partraszállás hetvenedik évfordulója alkalmából rendezett ünnepség.

Az amerikai kormány jelentős számú foglyot kíván elszállíttatni a kubai Guantánamói-öbölben található haditengerészeti támaszpontról – közölte csütörtökön Washingtonban újságírókkal a kormány egy névtelenül nyilatkozó tisztségviselője.

A 24 éves Justin Bourque szerdán megölt három rendőrt, két másikat megsebesített az Új-Brunswick tartománybeli Monctonban.

Akkora verést még nem kapott történelmében az indiai Nemzeti Kongresszus Párt (INC) – de facto a Nehru–Gandhi család monopóliuma a függetlenség (1947) óta –, mint most májusban. Az örök ellenfél, a Bharatija Dzsanata (BJP), a hindu nacionalizmus hagyományos fészke egy ízben ugyan már megtörte ezt a monopóliumot, de majd négy évtizeddel ezelőtt, és akkor is csak három évre. Nem épp sikeresen. Most viszont nemhogy az indiai, a fél világsajtó euforikus cikkek tömegét közli egy Narendra Modi nevű, hatvanas éveiben járó emberről, aki a BJP színeiben az 543 parlamenti mandátumból 282-t szerzett meg, sőt a szövetséges pártokkal együtt 336-ot. Indiára, ahol néhány kivételtől eltekintve mindig törékeny koalíciók voltak jellemzők, új korszak virrad – állítólag. ACZÉL ENDRE írása.

A 168 Óra első májusi számában írtunk a kanadai magyar kommandósokról, a fél századnyi ejtőernyősről, akik egy kamuflázs Balkán-front közeledtét igyekeztek elhitetni életük árán is. Most egy olyan társukról szól BOKOR LÁSZLÓ emlékriportja, aki nélkül alighanem másként alakult volna a Második Front.

A kivándorló magyarokról forgató Menjek/Maradjak stábja tavaly októberben és decemberben forgatta a sorozat következő, londoni epizódját (az előző New Yorkban játszódott), melynek premierje 2014. június 13-án lesz a budapesti Trafóban.

Meghalt az utolsó navahó indián, akinek a II. világháborúban kulcsszerepe volt a dekódolhatatlan szóbeli üzenetek továbbításában. Nem kellett rejtjelezni: a csak élőszóban létező törzsi nyelvükön továbbították a titkos üzeneteket.

A 168 Óra felkérésére Lendvai Ildikó megírta Facebook-bejegyzésének 168 óráját, amelynek címe: A pofon. A pofont az MSZP kapta az európai parlamenti választáson. Lendvai Ildikó pedig rengeteg kérdést, szemrehányást, gratulációt, arcátlan üzenetet kapott innen-onnan. Van, amit ebből nem írhatott meg, van, amit igen. Egy biztos: Lendvai Facebook-bejegyzésének története önöket érdekelni fogja. A hetilap digitális változatát itt lapozhatja végig.