Zúdultak a kritikák az Európa Tanácsban is

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése hétfőn a svájci Andreas Gross, szocialista frakcióvezető javaslatát elfogadva döntött arról, hogy vitát tart a "Magyarországi demokrácia működéséről". A témajavaslatot elővezető Gross képviselő veterán politikus az ET-ben: 1995 óta tagja a svájci küldöttségnek – emlékeztet az Index. Nevéhez fűződik a 2003-as Gross-jelentés, amely a kulturális kisebbségek autonómiájára vonatkozó javaslatokat tartalmazott. Akkor a fideszes Németh Zsolt azt nyilatkozta a Gross-jelentésről, hogy "mérföldkőnek tekinthető a nemzetközi jog fejlődése szempontjából".

Az

Indexkülügyi forrásokból úgy értesült, hogy a magyar témával szemben, amit a közgyűlés elnökét és alelnökeit, továbbá a politikai frakciók vezetőit és a bizottságok elnökeit tömörítő „Büró” képviselt, Dariusz Lipinski emelt szót. A lengyel néppárti képviselő szerint a magyarországi demokrácia jó állapotban van, és vannak fontosabb témák.

Ám a magyar témát 101 szavazattal, 55 ellenében, 12 tartózkodás mellett elfogadták a képviselők. Ennek oka az Index értesülései szerint többek között az volt, hogy a szocialista frakció csak úgy volt hajlandó napirendre venni a közel-keleti keresztények elleni gyilkosságok ügyét, ha a Néppárt hozzájárul a magyar ügy tárgyalásához.

Az első felszólaló Björn Von Sydow svéd képviselő a közgyűlés Politikai Bizottságának elnöke volt. Szerinte Magyarországon az Alkotmánybíróság és a választási szervek vezetőinek kinevezésére vonatkozó szabályok úgy változtak meg, hogy veszélybe került a testületek függetlensége. Az új médiatörvény pedig "kényszerzubbonyt" húzott a magyar médiára. "Érdeklődéssel figyeljük a Magyarország és az Európai Unió közötti interakciót a médiatörvénnyel kapcsolatban" - tette hozzá a hvg.hu tudósítása szerint. A politikus szerint nem egy törvényről szól a vita, hanem egymáshoz kapcsolódó törvényi változásokról, amelyek megkérdőjelezik azokat az értékeket és alapelveket, amelyek alapján Magyarország tagja az Európai Tanácsnak. Ezért kezdeményezik a monitoring eljárást, amelyben két jelentéstevő állít majd össze jelentést a tanács bizottságának, és szintén kérik majd a Velencei Bizottság együttműködését. (Erről lásd keretes írásunkat.)

Utóbb Andreas Gross, a szocialisták csoportjának svájci képviselője közölte: a magyar kormány visszaél a választásokon elnyert hatalmával és arra kérik a kormányt, hagyjon fel ezzel. A kormány megbünteti a magán-nyugdíjpénztári tagokat, megbünteti a közalkalmazottakat. A Fidesz-kormány egypárti uralmat akar kialakítani, visszaélve a demokráciával – mondta a hvg.hu szerint.

Lord Tim Boswell, a jobbközép EDG képviselője szerint a többségi kormánynak nem lenne szabad elutasítani a kisebbségi véleményeket, csínján kellene bánnia az ellenzéki a nacionalista hangokkal. Az Európai Tanácsnak meg jelzést kell adnia Magyarországnak - tette hozzá.

Kerstin Lundgren, a liberális ALDE képviselőnője arról beszélt, hogy meg kell látni a Magyarországgal kapcsolatos aggasztó jeleket. A médiatörvénnyel kapcsolatban üdvözölni kell a törvény megváltoztatásának lehetőséget, de ugyanakkor "jóbarátként kell kritikát megfogalmaznunk".

A néppárti Christos Pourgourides szerint az csak később dől el, hogy a médiatörvény szabályai túlmennek-e az "ésszerű korlátozásokon", amely több más ország szabályaiban is léteznek. A

hvg.hutudósítása szerint úgy véli, a törvény problémákat vet fel, de ennek ellenére a néppárt nem támogatja azt, hogy monitoring eljárás induljon Magyarországgal szemben. A szintén néppárti Gisele Gautier, a néppárt francia képviselőnője meglepetésének adott hangot, hogy az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése foglalkozik a magyar médiatörvénnyel, miközben a témával már az Európai Bizottság is foglalkozik és a magyar kormány ígéretet is tett arra, hogy módosítják a jogszabályt, ha arra szükség van. Hozzátette, nem egy törvény alapján kellene megítélni, hogy az egész rendszer "romlott-e".

Braun Márton, a magyar ET-küldöttség fideszes vezetője szerint már a monitoring eljárás iránti kérelem címe is olyan állítást tartalmaz, amely visszalépésként aposztrofálja a közelmúlt intézkedéseit. A médiatörvénnyel kapcsolatban ismertette a parlamenti közgyűléssel, hogy hamar választ adnak a Neelie Kroes által küldött levélre. "Magyarország működő demokrácia" - tette hozzá.

"Magyarország ennyire nem rossz" - mondta a néppárt észt képviselője, Andres Herkel, aki szerint "túl sok", hogy az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében nyilvános vita zajlik az ügyben, ráadásul monitoring eljárást kértek az országgal kapcsolatban. A szintén néppárti szlovák Pavol Kubovic szerint foglalkozni kellene a kettős állampolgárság témájával is.

Több néppárti felszólalás után Frunda György, az RMDSZ képviselője beszélt utolsóként. Szerinte a magyar demokrácia nem a közelmúltban jött létre, az alkotmánymódosításra szükség van, a monitoring eljárás elindítása pedig kettős mérce alkalmazását jelentené. Felszólalása után a parlamenti közgyűlésen elnöklő képviselő berekesztette a vitát – tudósít a hvg.hu.

A szabályok szerint a vita végén határozat, illetve ajánlás nem kerül elfogadásra. Ám a Bürónak lehetősége van arra, hogy a vita fényében a kérdést jelentés kidolgozása céljából a téma szerint illetékes bizottság elé utalja.