Zsiga Marcell új útja

Új aszfaltcsík fut le Miskolc Rózsadombján, a miskolctapolcai Szathmáry Király Pál utcán. Pontosabban csak annak alsó felén, felülre már nem jutott, pedig ott akkorát zökkenünk a kátyúban, hogy kocsink belereccsen. Nem kell túlzottan sajnálni a lakókat, takaros házak sorjáznak egymás mellett, a tisztes jólétet árasztja az utca.
Fiatalasszony parkol le az alpolgármester háza előtt. Kulcsa van a lakáshoz, nem nehéz kitalálni, ki ő. Bent farkaskutya csahol. Ideges, ahogy a gazdája is.
– Az útról szeretnénk beszélni – szólítjuk meg Zsiga Marcell feleségét.
– Nem fogok nyilatkozni.
– Férje itthon van?
– Nincs – zárja le a beszélgetést. Ismét kocsiba ül, és elhajt.
A tulajdoni lap szerint október végén lett a Zsiga házaspáré a Szathmáry utcai ház. Lapértesülések szerint november végére négy nap alatt kiépítették a vízelvezető árkokat, és leaszfaltozták az előtte húzódó utat. Tévedés ne essék, a domboldalra felfutó út új burkolata nemcsak Zsiga házáig ér. Valakik figyelhettek a részletekre, hiszen még feljebb két másik ház is részesült a jóból, egészen a keresztútig.
De onnan aztán elfogyott az akarat. Az ellenzék szerint a város költségvetésében nem tervezték, hogy itt útfelújítás lesz valamikor. Aztán mégis lett. A botrány kirobbanása után Miskolc közleményt adott ki, e szerint öt utca csapadékvíz-elvezetését oldották meg az idén, ezek a szakaszok új burkolatot is kaptak. Ígérik, jövőre megújul a Szathmáry utca felső része is.
– Barátomék aszfaltoztak. Mondtam neki: Lajos, csináld meg feljebb is! Azt válaszolta, nincs pénz – meséli egy fiatal férfi.
Ő fent lakik, a nagy kátyúk és huppanók világában. Állítólag hétmillióba került a lenti munka. Senki sem tudta, mi készül. Nem kaptak értesítést a lakók, egyszer csak jöttek a munkások, és ripsz-ropsz végeztek is.
– Az a vicces, hogy lent sokkal jobb állapotban volt az út. Amikor kész lettek, akkor tudtuk meg, hogy az alpolgármester költözött az utcánkba – somolyog egy másik lakó.
Vizslatom a fenti meredek, hepehupás lejtőt.
– Télen hogyan jutnak le innen?
Nevet a férfi:
– Hát könnyen, itt nem lehet megállni.
---
Három szoci ül a miskolci irodában. Piros asztal, sárga fal, a sarokban dobozok. Mintha zsugáznának: papír fel, papír le, pedig csak karácsonyi üdvözlőlapokra kanyarítják oda a nevüket. Ötszázas csupán a baráti pakli. Nem csoda, a vörös Miskolc elesett 2010-ben. Itt is tarolt a kétharmad: most tizenhét fideszes, kilenc szocialista, három jobbikos képviselő ül a közgyűlésben. Pontosabban csak kettő, mert Szegedi Csanád öccsét is utolérte a szélsőjobbos „átok”, ő már függetlenként dolgozik a testületben.
– Most majdnem mindent úgy módosítanak, hogy a mi érdekeink csorbuljanak. Már nincs interpelláció, csökkent a felszólalási idő – néz fel dr. Simon Gábor; negyvenéves, régi motoros.
Sokat mesél nekünk a városról, hogy hiába szónokol rossz helyzetről a Fidesz, az ötvenmilliárdos adósság csupán cirka húszmilliárdra rúg, ők beruházásokat indítottak el, a jobboldal meg leállította, elsorvasztotta ezeket. Meg arról, hogy milyen volt Zsiga Marcell ellenfelének lenni a legutóbbi önkormányzati választáson. A fiatal fideszes politikus legyőzte őt. Kemény kampány volt, felülről vezérelt, Zsiga kinyitotta kampányirodáját a választópolgárok előtt, aztán a voksolás után bezárta. Ennyit a polgárközeliségről.
Káli Sándor az egyetlen ősz bajuszos a szignózók között. Polgármester volt Miskolcon, ma már nem városatya. Hallgatag, olykor helyeslően közbedörmög. Most a fiataloké a küzdőtér.
A harmadik szoci, Földesi Norbert harmincegy éves, de már pártjának frakcióvezetője a városi közgyűlésben. A sárospataki egyetemen végzett tanár szakon. Ott dolgozott később főigazgatói hivatalvezetőként is. Jövő tavasszal – ha sikerül – befejezi a szociológiai tanulmányait is. Nagynénje, Korinthus Katalin a rendszerváltozás utáni első ciklusban volt országgyűlési képviselő. Földesit gyerekkorában közéleti táborokba vitte a nagynénje, miatta lett később politikus.
– A héten kerül a testület elé a polgármester indítványa, amellyel utólag módosítanák a költségvetést a Szathmáry utcai út miatt. Egész eddig arra panaszkodtak, hogy nincs pénz, most meg hirtelen lett. Miskolc huszonöt utcáján egyáltalán nincs aszfalt. Az Avas lakótelepen elmaradt a kátyúmentesítés, az ígért fekvőrendőröket sem építették meg. A katasztrófavédelem több parkolót megszüntetett, az épületek jobb megközelíthetőségének érdekében. A közgyűlés tavaszi döntése alapján száztíz új parkolóhelyet kellene kialakítani. Ez nem történt meg, mert nincs pénz. De Miskolc Rózsadombjára, az alpolgármester utcájára mégis volt – mondja egy szuszra. (Lapzártakor jön a hír: Kriza Ákos fideszes polgármester utcája ugyanígy járt. A Blikk szerint képviselői keretből fedezték a felújítását. Sem a költségvetésben, sem a képviselői keretben nincs nyoma a renoválásnak, ezért büntetőfeljelentést teszünk az ügyben – állítja Földesi.)
---
Hogy kicsoda Zsiga Marcell?
Honlapja így tudósít róla: az alpolgármester adventi gyertyát gyújt, az állatkerti mackók névadó ünnepségén vesz részt, sikeresen pályázik a diósgyőri focistadion megújításáért.
A tőle független média meg így mutatja be: ő az a politikus, aki a borsodi éhségmenet idején igazat adott Matolcsy György gazdasági miniszternek: 47 ezer forintból igenis meg lehet élni. Zsiga akkor másfél milliót keresett. Később azt mondta, kiforgatták a szavait.
Ő az a képviselő, aki korábban két helyről – az Országgyűléstől és a polgármesteri hivataltól – vett fel költségtérítést. A hír napvilágra kerülése után Zsiga azt mondta, elfeledkezett róla, hogy duplán kap pénzt, és természetesen visszafizeti az összeget. Gyorsan bocsánatot is kért a Fidesz-frakcióban és a miskolci közgyűlésben.
Aztán ő az a politikus, aki mozgássérülteknek kijelölt helyen parkolt a szolgálati kocsijával. Lefotózták. Utólag bocsánatot kért ezért is.
És ő az az alpolgármester, akinek rokonai – megválasztása után nem sokkal – önkormányzati pozíciót kaptak: apja a helyi távhő felügyelő-bizottságának lett az elnöke, testvére pedig a sportcsarnokban kapott állást. Zsiga úgy védekezett, családtagjai szakmai alapon kapták a feladatukat, ő ebbe nem szólt bele. Most pedig itt az újabb botrány, felújították utcájában az utat.
Zsiga Marcell szerencsés csillagzat alatt született. Apja, Zsiga Gábor az egyik legnagyobb megyei mezőgazdasági vállalkozás, a Borsod Agroker Rt. vezetője. Fia, Marcell tinédzserként Angliában tanult, később Szegeden végzett jogot. 2002-ben társaival megalapította a Fidelitas miskolci csoportját. 2005-ben országos alelnök, egy évre rá fidelitasosként lett Miskolcon önkormányzati képviselő.
„Egyértelműen a Fidelitasban és fidelitasosként elvégzett munkám gyümölcse, hogy országgyűlési képviselőjelölt lehettem 2010-ben, s ez teremtette meg a későbbi egyéni győzelem lehetőségének alapját” – nyilatkozta a Fidelitas.hunak adott interjújában.
Zsiga Marcell csúcsra jutott: harminchárom évesen Miskolc alpolgármestere, országgyűlési képviselő. Céltudatos ember. Önéletrajzában azt írja magáról, hogy a kuruc hadtörténet szerelmese. Honlapjának mottójául egy II. Rákóczi Ferenctől vett idézetet talált: „Istennel a Hazáért, a Szabadságért.”
Jól jöhet ebben a labancos világban!
-------------
A hivatalban keressük az alpolgármestert. Új, modern épület, nemrég költözött ide az önkormányzat. A folyosón hegyekben áll a régi bútor: irodai székek, szekrények. Leselejtezték őket.
Riadt portás segít nekünk, „feltelefonál”. Várunk. A vonal túlsó végén nagy lehet a tanakodás. Darab idő múlva a portás szól, hogy a fentiek – nevezzük most így – az Illetékeshez küldenek. Indulunk a kijelölt szoba felé. Felettünk a nyitott folyosón az alpolgármester siet valahova. Utánaszaladunk a lépcsőn. Ám elillan. Kopogtatunk, füstös szoba, csikkek, íróasztal, monitor.
Kérdéseket kapunk, és szigort:
„Mi a céljuk a cikkel? Telefonálniuk kellett volna előre! Amúgy sem biztos, hogy a hivatalban tartózkodik az alpolgármester úr. Nincs is még rajta a tulajdoni lapon a neve! Ha kimennének, látnák, hogy nemcsak Zsiga Marcell házáig vezet az új út. Egyébként miért foglalkozik a sajtó hetek óta egy olyan üggyel, ami nem érdekes!” – és a többi, és a többi.
Mi meg válaszolgatunk:
„Hallgattassék meg a másik fél is! Az imént láttuk az alpolgármestert. Megnéztük a tulajdoni lapot, és rajta van a neve. Kint voltunk, és tudjuk, hogy meddig fut az út. Egyébként meg majd a sajtó eldönti, hogy számára mi érdekes, és mi nem!” – és a többi, és a többi.
Enyhül a szigor.
– Kapucsínót?
Köszönjük, nem.
Felhívja az alpolgármestert. Kimegy a szobából. Pár perc múlva visszajön.
– Azt mondta, visszahív! Engem vissza szokott.
Várunk. Kimegy, telefonál. Visszajön:
– Nem nyilatkozik.
Kapunk közleményt meg egy komplett cikket. Még nem jelent meg, majd a helyi önkormányzati újságban fog, nemsokára átküldik. Már címe is van: „Országos botrányt kreált a baloldal a tapolcai aszfaltozásból.”
Lényegében ugyanazok az állítások, mint a városi közleményben. Egy újdonság: Zsiga szerint két éve döntöttek az utca felújításáról.
Ha valóban így van, miért nem írták bele a renoválást az idei költségvetésbe? Miért csak utólag „biggyesztik hozzá”? Miért a rohamtempó, előtte miért nem szóltak a lakóknak? És a helyi büdzsé módosításában miért az áll, hogy a Szathmáry utcai felújítást is „évközi döntések alapján” építették be a beruházási előirányzatok közé?
Nem tudjuk megkérdezni Zsiga Marcelltől. Ám ő az önkormányzati újságnak odadörren:
„Visszautasítok minden vádat, mindennek van határa, ezt már én sem tűröm el!”
És helyre tesz, és állít, és leszögez, és hangsúlyoz, és reagál, és kijelent. Könnyen teszi.
Hazai pályán játszik.