Visszaüthet Orbánék terve

Az alkotmányjogász szerint a kilencvenes évek legelején a magyar sajtó túlnyomó hányada még értékeiben, nyelvében, világlátásában a baloldal valamelyik irányzatához kötődött, a választásokon többséget kapott új legitim jobboldali hatalom pedig alig talált olyan fórumot, amelyben igazán magára ismerhetett volna. A régi véleményformálók többsége lényegében azonnal támadni kezdte az igencsak más kultúrájú kormányzatot. A magát toleránsnak vélő reformértelmiség zöme elejétől fogva végletes állításokkal bombázott minden tőle kicsit is különböző kultúrájú közéleti szereplőt. Ám az ellenoldal se sokat tétovázott: már 1989 nyarán előhozta a százesztendős radikális tételt a gyökértelen nemzetrontó budapesti sajtóvilágról. A küldetése hitében megbicsaklott jobboldal már 1990 őszétől erővel kívánt változtatni a számára érthetően elfogadhatatlan sajtóviszonyokon.

Tölgyessy úgy véli: a jobboldali sajtó teljes nagyságában az Orbán-kormány alatt épült ki. Az elektronikus média konszenzuselvű szabályozását könnyedén megkerülő hatalom elfoglalta a közszolgálati intézményeket. Továbbá részben állami pénzből, részben a hozzá közel álló tőkéscsoportok eszközeivel szabályos jobboldali médiabirodalmakat teremtett. A kíméletlen háborúban felemelkedett jobboldali sajtó zömét máig a harci újságírás élteti: a mélységes elfogultság tábora igazsága mellett. A kevésbé lángoló közönség elérésének fórumai jelenleg is igencsak hiányosak a jobboldalon. A baloldali lapok általában nagyobb kritikai készséget, önreflexiót mutatnak saját táborukkal kapcsolatban, így régebben még szélesebb közönséget értek el. Ám véleményformálóiknak mind kevésbé akadnak friss gondolatai. Kampányidőszakban ők is felzárkóznak politikusaikhoz, és 2006 óta szinte mindig kampány van.

A kétharmados Fidesz-hatalom idején bizonyosan erős többségi helyzetben lesz Magyarországon a jobboldali sajtó. A kormánytöbbség új törvényjavaslataival, mégis mintha a kilencvenes évek médiaháborúját kívánná megnyerni. Az új médiarendezés nem szünteti meg Magyarországon a sajtószabadságot. Ám reményei szerint törvényekben kodifikálná a tartós jobboldali médiatúlsúlyt hazánkban. Ez az igény azonban szükségképpen radikalizálja az ellenvéleményen levőket. Akik nem érhetik be kevesebbel, mint az egész rendszer tagadásával és újabb média-rendszerváltás követelésével. Az évtizedes jobboldali vágyakat, mítoszokat beteljesítő szabályozás most elégtételt ad a sokáig lenézett jobboldali újságíróknak. De, ha ők most egyszerre téríteni kezdenének, az hosszabb távon csak gyengítheti a jobboldalt a személyes szférája megsértésére igencsak érzékeny országban. Az erőteljesebb állami befolyásolás eszköztárának kiépítése mindenképpen növeli a kormány hatalmát, de ezzel önmagában nem oldja meg a hazai nyilvánosság szerteágazó gondjait, hanem inkább csak mélyíti annak bajait. A hagyományosan ellenzéki kultúrájú Magyarországon nem igazán okos megszorongatni az ellenzéki sajtót. Hogy ennek állításaira végül hányan fognak hallgatni, az döntően nem a jobboldali sajtó nagyságán, hanem inkább a kormány valóságos teljesítményén múlik majd – mondta Tölgyessy Péter az