VIP-csapat
A felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia nyolc tehetséges ifistája – köztük a miniszterelnök fia, Orbán Gáspár – nemrég kötött profi szerződést a bajnok Videotonnal. Az aláírási ceremónián megjelent Paulo Manuel Carvalho de Sousa, a kissé lobbanékony természetű „lefejelőművész”, a csapat trénere, a miniszterelnök kiválasztottja. Igaz, Orbán nem tulajdonosa a Vidinek. Több fűzi őt a jövő bajnokához. A szív. A pénz – a Mol Rt.-vel kötött nagyvonalú szerződés révén – máris garantált. És ez még nem a történet vége. Garancsi István klubtulajdonos és miniszterelnöki biztos magasabbra tör. Vidink erős bástya a magyar futball sáncain. BUJÁK ATTILA írása.
Fehérváron, a sóstói tribünön tavaly áprilisban bővíteni kezdték a VIP-boxokat. A bajnoki címet akkor még nem nyerte meg a csapat, a kétharmadot már elnyerte a Fidesz. Nagy tetszést aratott a futball-labda alakú sóstói buszmegálló, a fiúk 2008 óta friss gyepen szaladgálnak, az együttest fél csapatra való légiós erősíti. A fellendülés nem 2010-ben indult, s látszólag nem is állt összefüggésben a ténnyel, hogy Orbán újabban Vidi-meccsekre jár. A biztonsági rendszabályok később sem szigorodnak, a miniszterelnök teljes életnagyságban látható: a szurkolói csoportokhoz közel ropogtatja a pörkölt szotyolát.
A Mol számára a várható rendszeres nemzetközi szereplés nagy vonzerő. Ahogy a helyi sportvezetők mondják: „A Vidi nem a hatalom csapata, csak neki szurkol az ország miniszterelnöke.” Magyarországon ez is vonzerő.
Ahogy bizonyára lelkes vidista lett a Mol komplett vezérkara is. A félállami óriáscégek mellesleg a sportpályán is együtt mozognak. Az első Orbán-érában az Újpestben látták a „kitörési pontot”, úgy álltak 2010 nyarán a ragyogó fehérváriak mellé. 2001-ben az MFB vásárolt üzletrészeket a „stabilnak ítélt magyar klubokban”. Az UTE akkor ilyennek tűnt. Nem csoda, hogy az Újpest „hátterében” az OTP és a Mol is megjelent. „A futballban végre megmozdult valami” – mondták a csúcsmenedzserek. 2002-ig Orbán is meg-megmozdult, hogy kilátogasson a Megyeri útra. A kormányváltás után a támogatók sorra elmaradtak.
A indok a Vidi felemelkedésénél is merőben piaci. Hernádi Zsolt, az olajcég elnöke a szerződés aláírásakor hangsúlyozta: Kelet-Európa meghatározó energetikai vállalataként naponta érzékelik, mit jelent a konkurenciaharcban helytállni. Éppen ezért tekintik küldetésüknek „azon sportágak, sportolók támogatását, akik képesek nemzetközi mércével mérve is sikert aratni, hogy hazánk hírét öregbítsék [...]. A korábban hungarikumnak számító labdarúgás az utolsó évtizedben nem tartozott ebbe a kategóriába”. Most ismét „megmozdult valami”.
Kár, hogy a Vidinek sem megy igazán. A nemzetközi kupák selejtezőiben fürtökben hullottak ki a magyar csapatok. A Vidit idén a Sturm Graz, tavaly a szlovén Maribor lőtte ki. „Ha valaki, én láthattam, mennyivel előttünk jár a szlovén futball szervezettségben” – mondta Garancsi István közgazdász, bróker és klubtulajdonos a kiesés után. Ma még inkább látja: a futball „nem rövidtávú befektetés”. A „leadott pénz mennyisége ritkán arányos az azonnali eredménnyel”. Egy honi befektetési szakembernek ez rémisztő tapasztalat.
Garancsi (46), a „titokzatos biciklista” húszegynéhány éve, katona korában focizott utoljára. A comebackhez tudatosan választotta a Vidit. 2007 decembere óta, amikor kivásárolta a csődből a kilencedik helyen tanyázó klubot, amerre jár, fennhangon orbánozzák. „Könnyű az állam csapatának. Könnyű a háttérben a Mollal, könnyű a miniszterelnök spannjának.” A tranzakció akkorra esett, amikor a miniszterelnök lemondott gyermekkori álmáról, a felcsúti NB/I-es klubról. „Hiába, nincs realitása, hogy Felcsút település valaha NB/I-es csapatot adjon” – nyilatkozta a Fejér Megyei Hírlapban Orbán. Jól tette. Ilyesmivel Magyarországon Stadler József próbálkozott, s ő is hat évet ült.
A szakma ásza
Garancsinak nem voltak ilyen álmai. Realista. Mátészalka szülötte, a takarékszövetkezeti szakma ásza cáfolja, hogy a miniszterelnök barátja lenne. 2008-ban, a sóstói VIP-páholyban találkoztak először, amikor Orbán rendszerszerűen járogatni kezdett a Vidi meccseire. Április 11-ét, a fülkeforradalom napját is itt ünnepelte.
A fehérvári VIP-birodalom a Garancsi-féle üzleti filozófia része. Ez az a hely, ahol összefutnak kávéra, whiskyre, Vidire az üzleti és politikai világ nemzeti nagyjai. A hely, ahol szorgos kezek a meccs napján kis névtáblákat helyeznek a neves vendégek parkolóiba, ahol csinos hoszteszlányok szolgálják fel az italt. Az éves VIP-beugró százötvenezer, jóval olcsóbb, mint a fürdőbérlet a Gellértben.
Garancsiék a tavaszi bajnoki diadal után duplájára emelték a bokszok számát. Mérsékeltebb hangerő, nagyobb tőkeerő. Ma Fehérvárra járnak a nemzeti együttműködés ászai Hernádi Zsolt Mol-vezértől Warwasovszky renegát szocin át Cser-Palkovics Andrásig, Fehérvár polgármesteréig. De megjelenik néha Csányi Sándor (MLSZ, OTP). És persze mindig ott van Orbán Viktor. Hosszú ideig tartott, amíg Garancsi „bekerítette” Csányit. Az elfoglalt bankelnök Kaposváron tekintett meg egy Vidi-meccset, amelyet a csapat csapnivaló játékkal elveszített. A jó futballt nem lehet megrendelni, mint a kaviáros szendvicset.
Mélyből a csúcsra
Ami a milliárdos büdzsét illeti, a valaha szuperprojektnek mondott Várszegi–Fradi-paktum révén 2002-től négy év alatt kétmilliárd-négyszázmillió csorgott volna a Ferencváros kasszájába, ha a drukkerek szét nem rúgják az üzletet. A Videoton évente szakíthat egymilliárdot, és itt nincs időkorlát. Garancsi klubtulajdonos 2007 telén három évet kért a szurkolóktól, ennyi idő alatt kellett volna a Videotonnak európai középcsapattá, stabil BL-résztvevővé válnia.
Garancsi – állítása szerint – szikár üzleti megfontolásból szállt be a fociüzletbe. Nyilatkozatai hemzsegnek a menedzseri közhelyektől: modern sportmarketing, piaci versenyhelyzet, brand, üzleti filozófia. Nem tagadja, a magyar klubok zömét üzletpolitikai szempontból gagyinak tartja. Azok is, de azért jegyezzük meg: a bajnokcsapat meccseit most, a sikerek csúcsán sem látogatják háromezernél többen. A mai Vidi ereje „másban” van. Miben is?
Garancsi – saját bevallása szerint – nem ölt extra összeget a fociba. „Ön mennyit költ a Videotonra?” – kérdezte 2010 decemberében az Origo riportere. „Ha a szigorúan futballal kapcsolatos dolgokat nézem... évi nyolcszázmilliót, legfeljebb egymilliárdot. Ami a körítést illeti, az sokkal kevesebbe kerül, mint a szurkoló... gondolná.”
Az üzleti előnyöket számos körülmény szerencsés összejátszása adja. Látszólag egyikben sem döntő a miniszterelnök szerepe. A sóstói stadiont nemrég újították fel. A gyepszőnyeget már Garancsi cseréltette ki. A Videoton (az egykori anyavállalat) szerződésben adta át a névhasználati jogot, s támogatja az utánpótlást. Garancsi olyan csapatot akart felemelni, simára gyalulni és menedzselni, amely a mélyből kapaszkodik a csúcsra, „barátai kis segítségével”. Ez Fehérváron adott volt: a klub licencmegvonás előtt állt, a játékosok gatyáját alig tudták kifizetni a mosodásnak. S még egy szempont: Fehérvár autóval negyven percre van Felcsúttól.
A búcsú perce
Külön szerencse, hogy Felcsúton működik a 2006-ban alapított Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia, ahol nemzeti szempontok szerint képezik a labdarúgó ifjúságot. Nem adják-veszik őket, mint Várszegiék Agárdon. Mielőtt Nyugatra (vagy Keletre, vagy Délre) szerződnének, pár évig magyar klubokat kell erősíteniük. Például az akkor még Mezey György vezette Vidit. A bajnoki cím után leváltott sportigazgató is az akadémia felől érkezett. Pályája Buda Istvántól, Kutas Istvántól Orbán Viktorig ível. Ez sokak szemében talán szálka, de ki tagadná, hogy köztársasági elnökünk is sokat köszönhet az ősz Buda atyai pártfogásának.
Mezey az Orbán által alapított Puskás akadémiát négy éven át vezette. 2010-ig tartotta helyét, amíg összetorlódó feladatai az álláshalmozást lehetetlenné nem tették. De a csúszós politikai füvön egy rutinos mesteredző sem elég fordulékony. Amikor Garancsi januárban „lenyilatkozta”, hogy „bizalma Mezey iránt töretlen”, a szakirodalomban járatos olvasók tudták: közel a búcsú perce. Mondják: a mai Vidiben a kapust is Orbán nevezi. Ez nyilván nem igaz. De hogy a tréner személyéről ki dönt, az nem kérdés.
Ki sejtette 2007-ben, hogy a professzionális menedzseri munka ilyen gyors fellendülést hoz? Az egyik feltétel hitbéli volt. A Vidi honlapján a „kiemelt partnerek” között első helyen szerepel a Magyar Máltai Szeretetszolgálat logója. A lovagkeresztet a fiúk a mezükön viselik. A szerződést Kozma atya kanyarította alá.
A financiális áttörést 2008-ban a Sávoly mellett épülő Balatonring fejlesztőcége, a Grupo Milton feltűnése jelentette. A Videotonnak fizetett támogatás a választásig kitölthette a pénzügyi űrt. Kovács Bence János vezérigazgató sokáig a fehérvári VIP-páholy jeles vendége volt. Garancsi addig szinte csak saját forrásaira támaszkodhatott. Nem tudjuk, hogy egymilliárd sok-e, kevés-e a nemzeti fulball- és brókervilágban. A tulajdonos szerint a Vidi nem is nagy falat, más üzleteinél komolyabb összegek mozgatásához van szokva.
A komoly pénzek 2010 júliusában jelentek meg Fehérváron, amikor a Vidi bajnokesélyes, a Fidesz már bajnok volt. A Mol villámgyorsan váltott. Pánczél Andrea kommunikációs direktor a Népszavában ezt így indokolta: míg a korábban szponzorált sportolók (Talmácsi, Szávay) nem hozták a várt eredményt, a magyar labdarúgás „fokozatosan lépett előre”. (Így is van. Lásd még: Hollandia–Magyarország 6-1, 4-0, 5-3.)
Garancsi tartja magát a doktrínához: a siker a magyar menedzselési technika diadala. A klubtulajdonos üzleti értelemben valóban technikás játékosnak számít. Nem mellékes, hogy olyan csatárokkal játszhat együtt, akik egymás gondolatait is ismerik. A három muskétás, Hernádi Zsolt (Mol), Garancsi István (ez meg az) és Csányi Sándor (OTP, MLSZ) régi játékostársak. A Magyar Narancs 2003-ban szövevényes cikket közölt a CD Hungary-ügyről. A diplomatalakásokat gyűjtő céget egy OTP által alapított társaság közbeiktatásával a Hernádi–Garancsi-ékpár privatizálta. Mint mondják, jócskán alábecsült áron – de ellenérvek is vannak. A bonyolult konstrukciót Garancsi dolgozta ki, majd nem sokkal később egyik cége lett a tulajdonos.
2010-ben már teljes a pártelnöki bizalom: a választások évében a Vidi tulajdonosa Orbán futballrezidense. Kisteleki MLSZ-elnök hiába esedezett kegyelemért és kihallgatásért, Orbán nem érintkezett vele. De Garancsi rendelte Orbán színe elé a magyar klubok vezetőit baráti találkozóra. Távolról sem állítjuk – ahogy sokan teszik –, hogy Garancsi István lenne a széttartó üzleti szálak szorgos összeszövője. Afféle megbízott „pénzügyi váltóőr”. Ez csak a durva látszat.
Nemzeti puma
A mozgékony, madárarcú bróker április óta a nemzeti egyetértés kormányzati résztvevője. Bringa- és turistaút-lefestési miniszterelnöki biztos. Ehhez valóban ért, még jobban is, mint a focihoz. Ismerősei szerint kitartó távfutó, hegymászó, kerékpáros, remek kondíciónak örvend, és egészségesen táplálkozik. A bringautak mentén építendő nemzeti pumpálópontokat (a pumpákkal) a Mol-kutaknál kívánják felállítani. A dinamikus Garancsi azonnal át is adott egyet a Nagytétényi úton.
Ahogy a Vidit is bajnokká pumpálta. A legmódosabb magyar klubbá. Kár, hogy ez a mai fociban kevés. Kár, hogy egyszer a Vidinek is le kell mosnia a rezsimcsapat bélyegét. Berlusconit sem bocsátják meg a Milannak. A nagy Honvéd máig nyögi Farkas Mihály emlékét, a Realnak is felróják Francót. A sóstói lelátón háromezren sütkéreznek a bajnoki napsütésben. A futballban nincs kormánytöbbség.
A Vidi legszebb góljai:
