Világörökség
A Helsinkiben található Suomenlinna erődrendszer. A város előtt, a tengeren, öt szigeten elhelyezkedő erőd a 18. századi katonai építészet különleges emléke. Építését a svédek kezdték el, hogy védvonalat hozzanak létre az orosz támadások ellen. Az egykor észak Gibraltárjának nevezett Suomenlinna a 19. században pusztulásnak indult, ám az 1900-as években szépen helyreállították.
Rauma óvárosa. Az óváros a tipikus skandináv, faházakból álló város szép példája. Egységét a földszintes épületek és a középkori, kacskaringós utcahálózat adja.
Petäjävesi régi fatemplom az északi országokban elterjedt faépítészet egyik legszebb fennmaradt példája. Azt mutatja, hogy az Európában szokásos templomépítési stílusokat a helyi mesteremberek hogyan tudták fából megvalósítani.
A verlai gyármúzeum komplexuma. Verla idilli kicsi falu 160 kilométerre észak-keletre Helsinkitől. Kis papíripari vállalatát 1872-ben alapították, de minthogy fából építkeztek, az egész gyár leégett négy év múlva. Az új gyárépületek egy része már téglából készült és 1895-ben a faszerkezetű malmot is téglafallal vették körül. Az azóta érintetlen gyár magában foglal malmokat, vízerőműveket és munkáslakásokat. A vállalat egészen 1964-ig működött, 1972 óta pedig múzeum.
A sammallahdenmäki bronzkori kő sírhalmok. Sammallahdenmäki mintegy 20 kilométerre található Rauma városától. Az egykor tengerparti sziklákon majdnem 1 kilométer hosszan húzódnak a különféle alakú és nagyságú kősírok, ahová a 3000 évvel ezelőtt élt emberek temetkeztek. A sírok elhelyezkedése egy akkoriban terjedő új vallásra, a napimádatra utal. A kőhalmokat a nyílt tenger elé, a sziklák tetejére rakták, hogy a nap szabadon érhesse őket. Bár hasonló kősírok Skandináviában is előfordulnak, ilyen nagy kiterjedésű, egybefüggő, korai bronzkori temetkezési hely egyedül Finnországban található.
A Struve Geodéziai Ív, amely a maga nemében tudományos és technológiai mérföldkő, 2005-ben került az UNESCO listájára.
Az ívet 1816 és 1855 között mérték ki F.G.W. Struve német csillagász irányításával, hogy pontosabban állapíthassák meg a Főld méretét és alakját. Az ív 10 országban elhelyezett mérési pontokon halad át (Norvégia, Svédország, Finnország, Oroszország, Észtország, Lettország, Litvánia. Belarusz, Ukrajna és Moldova). Finnországban 6 talppontja van Pyhtää, Lapinjärvi, Korpilahti, Tornio, Ylitornio és Enontekiö települések területén.
A Kvarken-szigetvilágot 2006-ban vették fel a listára, ezzel ez lett az első természeti örökségi helyszín az országban. A szigetcsoport valójában a svédországi „Magas Part”, egy másik világörökségi helyszín egyféle kiterjesztése. A két tájegysége együttesen alkot a világon egyedülálló geológiai együttest. A kőzet a területen folyamatosan emelkedik, és ezáltal a szigetvilág képe állandóan változik. Új szigetek emelkednek ki a tengerből, az öblök tavakká változnak, a hajózóutak sekélyebbek lesznek. A szárazföld területe évente mintegy 100 hektárral növekszik, így a változások egyetlen emberöltő alatt is jól észlelhetők.