Világbotrány

Hiába szajkózta Navracsics Tibor minisztériuma, aztán Szijjártó Péter, Orbán Viktor is, hogy a nemzetközi jog szerint jártak el – ez csak tetézte a bajt. Az „azeri baltás ügy” ugyanis már nem a jogról szólt. Alátámasztja ezt a magyar egyházak közös levele, amelyben szolidaritásukról biztosították az örmény keresztényeket. Jelezték, nem kételkednek a magyar hatóságok intézkedésének törvényességében, ám elítélik a következményeit.

A Külügyi Intézet pedig azt tanácsolta, hogy Budapest inkább önmagát hibáztassa, mert ez – idézi a Népszabadság a belső használatra szánt kommunikációs dokumentumot – még mindig kisebb kárt okoz, mint ha azt hinné a nemzetközi közvélemény: Baku és Budapest teljes egyetértésével történt, ami történt.

– Az ügy elsősorban erkölcsi kérdést vet fel: a kabinet a kiadatással a gyilkos mellé állt – jelentette ki Hack Péter büntetőjogász a 168 Órának. Hozzátéve: – Nem adhatta volna ki egy előre kitervelt, különös kegyetlenséggel, aljas indokból elkövetett gyilkosság elítéltjét az a kormány, amelynek pártja ellenzékben azzal kampányolt, hogy a megrendült erkölcsi rendet akarja helyreállítani.

Furcsamód Orbán Viktor kormányfő hétfőn a parlamentben mégis arról beszélt, hogy igazságosnak tartja a kiadatásról szóló határozatot, és leszögezte: kormánya erkölcsi, morális kérdésekben nem pénzügyi alapon hoz döntéseket.

Noha a magyar kabinet azt állította, garanciát kapott az azeriektől, hogy a baltás gyilkos nem szabadul, hamar kiderült: a kabinet – szándékosan vagy szakmai hozzá nem értésből (?) – nem számolt az elnöki kegyelem lehetőségével.

Balázs Péter exkülügyminiszter szerint abban a levélben, amelyet az azeriek küldtek a magyar félnek – és amelyet a Magyar Nemzet nyilvánosságra hozott –, szó sem esett garanciáról, sem az elnöki kegyelem kizárásának lehetőségéről.

– Körültekintés nélkül végrehajtott akció volt – összegez a 168 Órának Balázs Péter.

Megkérdeztük minderről Göncz Kinga európai parlamenti képviselőt, volt külügyminisztert is. Azt mondta, az eset jól példázza, milyen veszélye van annak, ha egy országban kiiktatják a fékek és ellensúlyok rendszerét. Most átnyúlhattak a külügyi tárca fölött is.

Arra utal, amire elemzők is: Safarov kiadatásáról minden bizonnyal személyesen Orbán Viktor döntött.

De miért volt érdeke a kiadatás a magyar kormánynak? Feltehetőleg minderről talán a nemzetbiztonságiak tudhatnak a legtöbbet.

Titkosszolgálati informátoraink állították: Safarov kiadatásáért már a Gyurcsány-kormány idején „három szinten” lobbiztak az azeriek. Nagyköveteik végigjárták a hatóságokat, delegációik magyar minisztereknél, államtitkároknál hozták szóba a kérdést. Üzletembereik is kardoskodtak mellette.

Csakhogy szakértők akkor rendre felkészítették az azeri delegációkat fogadó kormánytisztviselőket, hogy a keleti diplomaták hősként tekintenek Safarovra, így a kérdést a tárgyalásokon kerülni kell. A háttér-dokumentumokban – állítólag – mindig rögzítették: Safarovot nem lehet kiadni, mert elnöki kegyelemmel szabadulhat. A minden részletre kiterjedő anyagot az Információs Hivatal, a Külügyminisztérium és az igazságügyi tárca készítette.

Lapunk úgy értesült: a titkosszolgálat szakapparátusa, a minisztériumok ma is tisztában vannak azzal, hogyan lehet/kell tárgyalni az azeriekkel.

Akkor pedig szándékosan követte el a kormány ezt a durva hibát?

A 168 Órának „háttérbeszélők” ugyanazt mondták: a Fidesz-kormány biztosra vehette a botrányt. De akkor miért vállalták ezt? Igazuk lehet azoknak, akik úgy sejtik: az azeriek Safarovért cserébe sok milliárd eurós államkötvény-vásárlásra tettek ígéretet?

Bár az üzlet török vagy más országok cégein keresztül elvileg még megvalósítható, többen – köztük a Gyurcsány vezette Demokratikus Koalíció – mégis magánbizniszt, a Közgépet sejtik a háttérben.

Molnár Csaba, a DK alelnöke (volt kancelláriaminiszter) múlt héten írásbeli kérdést intézett Orbán Viktorhoz: „Van-e magánüzlet az azeri baltás gyilkos hazaengedésének ügye mögött – a Közgép Bakuban?” Molnár lapunknak kifejtette, bár az Azerbajdzsánba irányuló export nem túlzottan jelentős, a keleti ország a magyar külpolitika, külgazdaság egyik kiemelt célpontja. Az utóbbi két évben Orbán Viktoron kívül Schmitt Pál köztársasági elnök, Répássy Róbert, Szijjártó Péter, Nagy Rózsa, Németh Zsolt, Olajos Péter államtitkárok jártak Bakuban.

Nagy Rózsa, a Nemzetgazdasági Minisztérium közigazgatási államtitkára – miként Molnár Csaba felidézi – nemrég bejelentette: a gazdasági tárca több milliárd forintból kereskedőházakat létesít a keleti országokban, az elsőt épp Bakuban. Ezen intézményeknek pedig a magyar cégek üzleti lehetőségekhez juttatása a feladata.

Molnár arra is felhívta a figyelmet: Szijjártó Péter szintén idén nyáron építőipari, csatornázási és vasútfejlesztési munkákat ajánlott azeri partnereinek. Tudható, e területeken az állami megrendelések legnagyobb kedvezményezettje a Simicska Lajos által fémjelzett Közgép.

A 168 Óra megkereste a Közgépet is. De csak írásban kérdezhettünk. Megtettük: „Tervez-e a Közgép, illetve Simicska Lajos tulajdonában álló más cég befektetni Azerbajdzsánban?” És: „Tagjai voltak-e a bakui kormányzati tárgyalódelegációnak?” Puskár Anett, a Közgép kommunikációs igazgatója nemmel válaszolt mindkét kérdésre.

S hogy segíti-e a magyar kormány vagy bármely más állami, kormányzati szerv a Közgép azerbajdzsáni megjelenését? Puskár Anett erre úgy reagált: „Ezt tőlük – a kormánytól, illetve a kérdésében szereplő egyéb szervektől – kell megkérdezni.”

Érdeklődtünk hát a Miniszterelnökségnél is. Innen is e-mailben kaptunk választ: „Miniszterelnök úr hivatalos válaszát hamarosan Ön is olvashatja az Országgyűlés honlapján. Az Azerbajdzsánban tárgyaló delegációban nem vettek részt cégek.”

A kanadai The Vancouver Sun napilapnak a Kelet-Európával foglalkozó szakértője, Jonathan Manthorpe a 168 Órának arról beszélt, a világ máris találgat az ügy hátteréről:
– Leginkább arra gondolunk, a magyar kormánynak anyagi érdekei fűződhettek a kiadatáshoz. Tudom, mindkét fél cáfolta ezt. A magyarok persze örülhetnek az összeesküvés-elméleteknek. Mert ez is azt mutatja, mindenki inkább mögöttes okokat keres, nem feltételezik, hogy a magyar kormány ekkora szakmai hibát követett el.
Manthorpe – aki az elmúlt harminc évben sokszor járt Magyarországon – fölidézte: a rendszerváltás idején amerikai és nyugat-európai újságírók, diplomaták számára is nyilvánvaló volt a magyar vezetők kiemelkedő szerepe a szovjet blokk szétesésében.

– Tiszteltük őket naprakész tudásukért és felkészültségükért. Tudtuk: a magyar politikai és diplomáciai elitet nem verheti át senki. A magyar tisztségviselők imázsa azóta sem kopott. Egészen mostanáig.

Akár volt háttérüzlet, akár nem, a NATO és az EU komolyan aggódik a kialakult helyzet miatt. Az amerikai külügyminisztérium elítélte Orbánék lépését.

– Safarov személye szimbolizálja a karabahi konfliktust. Magyarország a világ egyik legélesebb regionális konfliktusába tenyerelt bele – fogalmaz Balázs Péter.
Az azeri oldalon a törökök és az Egyesült Államok áll. Irán és Oroszország az örményekkel ápol jó kapcsolatot. És az USA politikusainak megnyilvánulásaiból – sokan elítélték a baltás gyilkos kiengedését – már kitetszik: erős az örmény lobbi.

Múlt héten egy örmény terrorista szervezet levélben jelezte, bosszút áll. Felsorolták a budapesti azeri nagykövetség hét dolgozójának nevét azzal: „Büntetésed – halál.”

– Harminc éve nem adott hírt magáról a Titkos Örmény Hadsereg Örményország Felszabadítására, az ASALA – véleményezett a 168 Órának Avanesian Alex, az Országos Örmény Önkormányzat alelnöke.

Ugyanakkor a levél – az eddigi elemzések szerint – még a Szovjetunióban gyártott török írógépen készült, és hemzseg az örmények számára értelmezhetetlen hibáktól. Avanesian Alexnek az a gyanúja, a levelet azeriek írták, hogy még jobban összekuszálják a szálakat.

Ahogy mi is megtudtuk: Orbán Viktor Terrorelhárítási Központja (TEK) és a rendőrség kiemelten foglalkozik az üggyel, ugyanakkor a titkosszolgálatok idehaza nem számolnak közvetlen terrorveszéllyel. Korábban nem került a látókörükbe olyan örmény szervezet vagy sejt, amely esetleg most aktivizálódhatna.

Keleten viszont további békétlenséget szít az ügy.

Egy Ramil Safarov „tisztázására” hivatott internetes oldal azt hirdeti: „Elég az igazságtalanságból!” A honlap szerint az azeri katonai főiskolán az egyik tanár példaképeikről faggatta a diákokat. Többségük Safarovot nevezte meg. Az indoklás pedig: „Tudásáért és bátorságáért tiszteljük.”

A „bátor baltás”, aki alvó társát gyilkolta meg, nemcsak azeri katonai körökben népszerű. A Facebookon több mint ötvenezren csatlakoztak az őt támogató klubhoz.

A 168 Óra megkereste az egyik legismertebb örményországi közéleti személyiségét is, Giro Manoyant, mit gondol ő az ügyről. Szerinte a béketárgyalásokat finoman szólva sem mozdítja előre, hogy az örmény félnek azzal kell szembesülnie: honfitársuk gyilkosát hősként ünnepli az azeri kormány.

– Mindezek után nehéz lesz tárgyalóasztalhoz ülni. Nem biztos, hogy elkerülhető a fegyveres konfliktus.

Lapunknak a norvégiai örmények szervezetének egyik munkatársa, Henrik Sanasa is nyilatkozott. Miként fogalmazott, egyértelmű az ügy üzenete: az örmények gyilkosait az állam minden lehetséges módon jutalmazza Azerbajdzsánban.

– Eddig is igencsak illékony volt a béke az azeriek és az örmények között. Mostanra azonban elszabadultak az indulatok. A jelenlegihez hasonló feszültséget nem tapasztaltunk az elmúlt húsz esztendőben. A demarkációs vonal mentén zavargások törtek ki, és a diplomáciai viszony is jelentősen megromlott.

Sanasáék egyébként tüntettek az oslói magyar nagykövetség előtt. De tiltakozó megmozdulások voltak tucatnyi európai és tengerentúli nagyvárosban, így Washingtonban, Berlinben, Prágában, Bernben, Szófiában és Kijevben is.

Az ügy – kétségkívül – nemzetközi botránnyá vált. Henrik Sanasa szerint az EU és a NATO szerepét nehezíti a békefolyamatokban, hogy a Safarov kiadatásáért felelős Magyarország mindkét szervezetnek tagja.

– A magyar kormánynak törekednie kell arra, hogy mielőbb helyrehozza az általa okozott kárt – szögezi le Sanasa.

Uniós forrásaink szerint a legközelebbi NATO-megbeszélésen, illetve az EU-s külügyminiszterek ciprusi találkozóján Martonyi Jánosnak minden bizonnyal magyarázatot kell adnia a kiadatásra.

Múlt héten a hazai örmények tüntetést szerveztek a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium épülete elé. Navracsics Tibor miniszter és Orbán Viktor kormányfő irodái felé mutatva skandálták: „Valakiknek bocsánatot kell kérniük azoktól, akiket tettükkel megaláztak!”