Veszélyes a cigányság „államosítása"
Magyarországon évtizedek óta eldöntetlen kérdés, hogy az állam gyűjtsön-e, és ha igen, milyen formában etnikai adatokat. Kállai Ernő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok biztosa és Jóri András adatvédelmi biztos 2009-ben közös ajánlást fogalmaztak meg arról, hogyan és milyen célból tartanák érdemesnek az etnikai adatok gyűjtését, ennek része a népszámlálások etnikai adatfelvétele.
Az ajánlás nem kifejezetten a roma, hanem általában a magyarországi kisebbségekre vonatkozott, az adatgyűjtésről folytatott párbeszéd azonban leginkább a cigánysággal kapcsolatos sztereotípiák, a velük szembeni diszkrimináció és a romákat célzó támogatások miatt kiemelten fontos.
Az
Intézet a Demokratikus Alternatíváért(IDEA) folyamatosan bővülő kiadványában a tudományos-akadémikus szférában kutató szociológusokat, jogászokat, kulturális antropológusokat, továbbá civil, jogvédő és jogfejlesztő szervezetek képviselőit kérte fel, hogy a fent tárgyalt kérdést közelebbről is megvitassák.Az intézet 2011 júniusától kezdve minden héten egy-egy reflexiót tesz közé, amelyeknek apropóját Ámon Katalin, az IDEA elemzőjének A cigányság „államosításának” veszélyei címmel írott nyitóelemzése adja. Ámon Katalin elemzését 2011 márciusában írta.
Az IDEA elemzőjének nyitógondolatait ide kattintva olvashatja.Mivel az általános, közéleti diskurzus egyre kevésbé képes megfelelően és problémacentrikusan kezelni a roma társadalom nehézségeit, az
IDEAelemzői úgy gondolják, hogy egy népszámlálás kapcsán az etnikai adatgyűjtés kérdéséről folyó szakmai és közéleti vita megfelelő kezdet lehet az erről folyó társadalmi párbeszéd számára.
